Pénznyelő szokás: miért költünk ilyen sokat élelmiszerre?

•  Fotó: Rostás Szabolcs

Fotó: Rostás Szabolcs

Egy friss felmérés szerint Romániában emésztik fel a jövedelem legnagyobb részét az élelmiszerek, az emberek havonta 1000 lejből átlagosan 250 lejt költenek erre. A számok mögött több ok is állhat, gazdasági tényezőktől kezdve mentalitásbeli sajátosságokig. Jánossy Alíz gasztronómiai szakírót faggattuk, hogy szerinte mivel magyarázhatók a statisztika eredményei.

Tóth Gödri Iringó

2023. február 25., 17:442023. február 25., 17:44

Románia első az Európai Unióban abban a tekintetben, hogy az emberek a jövedelmük mekkora hányadát fordítják élelmiszer-vásárlásra a 2021-es adatok alapján. A felmérést értékelő szakértők szerint az ok egyrészt az alacsony jövedelmekben, másrészt pedig a jelentős mértékű élelmiszer-pazarlásban keresendő.

A keleti blokk „öröksége”

Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró megkeresésünkre elmondta, hogy az egykori keleti blokk országaiban a mai napig érezteti hatását az a bizonyos negyven év, melynek főleg az utolsó évtizedében jellemző volt a nélkülözés, az emberekben komoly nyomot, akár traumákat hagyott, hogy csak bizonyos élelmiszereket lehetett venni, enni, és azokat is csak korlátozott mennyiségben, ételjegyekre adták. Meglátása szerint ez nagy különbség a nyugat-európai, amerikai hozzáálláshoz, az egykori vasfüggöny másik oldalán felnőttek élelemhez való viszonyulásához képest.

A romániai, illetve a kelet-európai emberek hajlamosak többet vásárolni, mint amire szükségük van, de nem azért, mert pazarolnak, hanem mert szeretnek tartalékolni.

Nem csak 5 szelet felvágottat és egy zsemlét vesznek, hanem húsz szeletet és egy egész kenyeret, illetve sokan a mai napig követik „nagyanyáik” tanácsait, hogy mindig legyen otthon tartalék az alapélelmiszerekből – liszt, cukor, olaj.

Bár a rendszerváltás előtti tapasztalatok elsősorban a negyven év felettiek szokásaiban köszönnek vissza, de sok fiatalba is „belenevelték” valamilyen formában a szüleik a „tartalékolást”.

korábban írtuk

Romániában emésztik fel a jövedelem legnagyobb részét az élelmiszerek, az EU-átlagnál többet költenek alkoholra
Romániában emésztik fel a jövedelem legnagyobb részét az élelmiszerek, az EU-átlagnál többet költenek alkoholra

Romániában 1000 lejből közel 250 lejt költenek élelmiszerre egy hónapban az emberek, ezzel az ország első az Európai Unióban abban a tekintetben, hogy az emberek a jövedelmük mekkora hányadát fordítják élelmiszer-vásárlásra.

Sokfogásos étkezések

Másfelől, bár nem ez a legfontosabb befolyásoló tényező, de az sem elhanyagolható dolog, hogy a kelet-európai kultúrákban kiemelten fontos az étel, például az ünnepek egyik kulcsfontosságú eleme. Karácsonykor, szilveszterkor, lagzikban egymást (vagy saját, előző évi magunkat) túllicitálva tálalunk fel akár 5-6 fogást – pedig 2-3 is bővel jól lakhatnánk.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

Otthon eszünk

Jánossy Alíz szerint a statisztikából az is visszaköszön, Romániában nincs kultúrája annak, hogy az emberek a munkahelyükön, iskolában, óvodában étkezzenek, pedig tőlünk nyugatabbra az egy nagyon elterjedt dolog. A nyugati országokban sok felnőtt és gyerek eszi délben, a sok esetben bérletre megvásárolt ebédjét, sőt néha reggelijét, akár vacsoráját is ilyen helyen fogyasztja. Eközben nálunk jellemzően sok-sok megvásárolt alapanyagokból – amit lehet, hogy akkor nem is használunk fel – készül el az ebéd, illetve még külön a reggeli és a vacsora.

Fontos kiemelni: ez nem azt jelenti, hogy nyugatabbra drágán vendéglőbe járnak, hanem hogy ott létezik egy kiépült rendszer, ami lehetővé teszi, hogy az ember elérhető áron, pazarlás nélkül hozzájusson a napi betevőhöz.

„Nyugaton ez olajozottan működik. Amikor a gyerek elmegy óvodába vagy bölcsödébe, majd iskolába, az a világ legtermészetesebb dolga, hogy ott étkezik. Nálunk nem, így itt egyértelmű, hogy az emberek vásárolnak. És az tény, hogy többet vásárolnak, mint amire éppen szükségük van, mert működnek a régi tartalékolási reflexek” – fejtette ki.

A szakértő hangsúlyozta, hogy természetesen az sok egyéb ok és magyarázat mellett talán a legfontosabb az a tény, hogy nálunk lényegesebben kisebbek a bérek, mint Nyugaton, míg az élelmiszerárak nagyon hasonlóak, sőt egyes esetekben akár magasabbak is.

Jánossy Alíz azt is elmondta, hogy bár az élelmiszerpazarlás egy nálunk is létező probléma, ezt még sem említené a kérdés kapcsán az okok között, mivel szerinte, amit „pluszban” vásárolnak az emberek, azt nem elpazarolják, nem kidobják, hanem fagyasztóba, pincébe, kamrába teszik el „nehezebb napokra”.

2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Célkeresztben a nyugdíjak: újra felmerült, hogy fizessenek egészségbiztosítást azok, akik „nagyon nagy” összegeket kapnak

Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.

Célkeresztben a nyugdíjak: újra felmerült, hogy fizessenek egészségbiztosítást azok, akik „nagyon nagy” összegeket kapnak
2025. június 03., kedd

Tiltakozásokhoz és a nyugdíjpénztárak tevékenységének teljes leállásához vezethetnek a költségvetési korrekciók

A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.

Tiltakozásokhoz és a nyugdíjpénztárak tevékenységének teljes leállásához vezethetnek a költségvetési korrekciók
2025. június 03., kedd

Burduja: alacsonyabb áfakulccsal lehetne csökkenteni az energiaszámlák értékét

Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.

Burduja: alacsonyabb áfakulccsal lehetne csökkenteni az energiaszámlák értékét
2025. június 02., hétfő

Sokba fáj az élelmiszer-pazarlás: havonta akár 200 lejt is kidob egy romániai lakos

A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.

Sokba fáj az élelmiszer-pazarlás: havonta akár 200 lejt is kidob egy romániai lakos
2025. június 02., hétfő

A romániai vendégéjszakák mindössze ötödét töltötték el külföldi látogatók

Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.

A romániai vendégéjszakák mindössze ötödét töltötték el külföldi látogatók
2025. június 02., hétfő

Súlyos adóterheket mérnek fizetésünkre európai viszonylatban is

Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.

Súlyos adóterheket mérnek fizetésünkre európai viszonylatban is
2025. május 31., szombat

Csak az állam nyerne az áfaemeléssel – A vállalkozók nemet mondanak minden adóemelésre

Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.

Csak az állam nyerne az áfaemeléssel – A vállalkozók nemet mondanak minden adóemelésre
2025. május 30., péntek

Boloș: adóemelés nélkül nem tudjuk előteremteni a deficitcélhoz szükséges 30 milliárd lejt

Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.

Boloș: adóemelés nélkül nem tudjuk előteremteni a deficitcélhoz szükséges 30 milliárd lejt
2025. május 30., péntek

Többek között a különleges nyugdíjak miatt több száz millió eurót tart vissza Brüsszel a helyreállítási alapból

Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.

Többek között a különleges nyugdíjak miatt több száz millió eurót tart vissza Brüsszel a helyreállítási alapból
2025. május 29., csütörtök

Csökkent, de még mindig magas a szegénységi vagy kirekesztettségi kockázatnak kitett gyermekek aránya Romániában

Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.

Csökkent, de még mindig magas a szegénységi vagy kirekesztettségi kockázatnak kitett gyermekek aránya Romániában