Fotó: Rostás Szabolcs
Egy friss felmérés szerint Romániában emésztik fel a jövedelem legnagyobb részét az élelmiszerek, az emberek havonta 1000 lejből átlagosan 250 lejt költenek erre. A számok mögött több ok is állhat, gazdasági tényezőktől kezdve mentalitásbeli sajátosságokig. Jánossy Alíz gasztronómiai szakírót faggattuk, hogy szerinte mivel magyarázhatók a statisztika eredményei.
2023. február 25., 17:442023. február 25., 17:44
Románia első az Európai Unióban abban a tekintetben, hogy az emberek a jövedelmük mekkora hányadát fordítják élelmiszer-vásárlásra a 2021-es adatok alapján. A felmérést értékelő szakértők szerint az ok egyrészt az alacsony jövedelmekben, másrészt pedig a jelentős mértékű élelmiszer-pazarlásban keresendő.
Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró megkeresésünkre elmondta, hogy az egykori keleti blokk országaiban a mai napig érezteti hatását az a bizonyos negyven év, melynek főleg az utolsó évtizedében jellemző volt a nélkülözés, az emberekben komoly nyomot, akár traumákat hagyott, hogy csak bizonyos élelmiszereket lehetett venni, enni, és azokat is csak korlátozott mennyiségben, ételjegyekre adták. Meglátása szerint ez nagy különbség a nyugat-európai, amerikai hozzáálláshoz, az egykori vasfüggöny másik oldalán felnőttek élelemhez való viszonyulásához képest.
Nem csak 5 szelet felvágottat és egy zsemlét vesznek, hanem húsz szeletet és egy egész kenyeret, illetve sokan a mai napig követik „nagyanyáik” tanácsait, hogy mindig legyen otthon tartalék az alapélelmiszerekből – liszt, cukor, olaj.
Bár a rendszerváltás előtti tapasztalatok elsősorban a negyven év felettiek szokásaiban köszönnek vissza, de sok fiatalba is „belenevelték” valamilyen formában a szüleik a „tartalékolást”.
Romániában 1000 lejből közel 250 lejt költenek élelmiszerre egy hónapban az emberek, ezzel az ország első az Európai Unióban abban a tekintetben, hogy az emberek a jövedelmük mekkora hányadát fordítják élelmiszer-vásárlásra.
Másfelől, bár nem ez a legfontosabb befolyásoló tényező, de az sem elhanyagolható dolog, hogy a kelet-európai kultúrákban kiemelten fontos az étel, például az ünnepek egyik kulcsfontosságú eleme. Karácsonykor, szilveszterkor, lagzikban egymást (vagy saját, előző évi magunkat) túllicitálva tálalunk fel akár 5-6 fogást – pedig 2-3 is bővel jól lakhatnánk.
Fotó: Pixabay.com
Jánossy Alíz szerint a statisztikából az is visszaköszön, Romániában nincs kultúrája annak, hogy az emberek a munkahelyükön, iskolában, óvodában étkezzenek, pedig tőlünk nyugatabbra az egy nagyon elterjedt dolog. A nyugati országokban sok felnőtt és gyerek eszi délben, a sok esetben bérletre megvásárolt ebédjét, sőt néha reggelijét, akár vacsoráját is ilyen helyen fogyasztja. Eközben nálunk jellemzően sok-sok megvásárolt alapanyagokból – amit lehet, hogy akkor nem is használunk fel – készül el az ebéd, illetve még külön a reggeli és a vacsora.
„Nyugaton ez olajozottan működik. Amikor a gyerek elmegy óvodába vagy bölcsödébe, majd iskolába, az a világ legtermészetesebb dolga, hogy ott étkezik. Nálunk nem, így itt egyértelmű, hogy az emberek vásárolnak. És az tény, hogy többet vásárolnak, mint amire éppen szükségük van, mert működnek a régi tartalékolási reflexek” – fejtette ki.
A szakértő hangsúlyozta, hogy természetesen az sok egyéb ok és magyarázat mellett talán a legfontosabb az a tény, hogy nálunk lényegesebben kisebbek a bérek, mint Nyugaton, míg az élelmiszerárak nagyon hasonlóak, sőt egyes esetekben akár magasabbak is.
Jánossy Alíz azt is elmondta, hogy bár az élelmiszerpazarlás egy nálunk is létező probléma, ezt még sem említené a kérdés kapcsán az okok között, mivel szerinte, amit „pluszban” vásárolnak az emberek, azt nem elpazarolják, nem kidobják, hanem fagyasztóba, pincébe, kamrába teszik el „nehezebb napokra”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás