Fotó: Kisréti Zsombor
Romániában 1000 lejből közel 250 lejt költenek élelmiszerre egy hónapban az emberek, ezzel az ország első az Európai Unióban abban a tekintetben, hogy az emberek a jövedelmük mekkora hányadát fordítják élelmiszer-vásárlásra – derül ki az Eurostat legfrissebb, 2021-re vonatkozó adataiból.
2023. február 02., 11:352023. február 02., 11:35
A statisztika szerint tavaly az EU háztartásai összesen 1035 milliárd eurót költöttek élelmiszerre és nem szeszes italokra, ami az EU teljes bruttó hazai termékének 7,1 százaléka.
Ez a háztartások összkiadásainak 14,3 százaléka, ami kevesebb, mint a 2020-as 14,8 százalék.
Észtországban a jövedelem 19,9, Lengyelországban és Szlovákiában 19,6 százaléka megy el élelmiszerre.
A szakértők szerint az ok egyrészt az alacsony jövedelmekben, másrészt pedig a jelentős mértékű élelmiszer-pazarlásban keresendő.
A legkisebb az arány Írországban (8,3 százalék), Luxemburgban (9,0), Ausztriában (10,9), illetve Dániában és Németországban – mindkettőben 11,8.
Magyarországon az arány 17,8 százalék.
2020-hoz képest két tagállam kivételével minden uniós országban csökkent az élelmiszerre költött pénz aránya a jövedelemhez képest, a két kivétel Lengyelország és Szlovákia, ahol nőtt az arány.
A legnagyobb csökkenést Görögországban, Litvániában, Horvátországban, Észtországban és Szlovéniában jegyezték. Romániában 0,5 százalékos a csökkenés.
Azt is megvizsgálták, mennyit költöttek a háztartások alkoholra tavaly.
A legtöbbet Lettországban költötték alkoholra: a jövedelem 5 százalékát. A második szintén egy balti állam: Észtország 4,7 százalékkal. A további sorrend: Lengyelország (3,7 százalék), majd Litvánia és Csehország következik, egyaránt 3,6 százalékkal.
A legkevesebbet Görögországban és Olaszországban költötték alkoholra, az arány mindkét ország esetében 1 százalék. Hollandiában 1,4, Spanyolországban 1,4 százalék az arány.
Románia a maga 2,5 százalékával meghaladja az 1,8 százalékos EU-s átlagot, ez az arány ugyanakkor megegyezik a tavalyelőttivel.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!