Dönthet úgy a munkáltató, hogy megtartja a borravalót – igazolta a Capital gazdasági és üzleti hetilap birtokába került terveket a kormány vonatkozó sürgősségi kormányhatározat-tervezete.
2015. április 16., 16:082015. április 16., 16:08
Amint arról több ízben is írtunk, a Ponta-kabinetnek mielőbb rendeznie kell a borravaló kérdését, miután az adóhatósági fokozott ellenőrzések nyomán több vendéglátó-ipari egységre is harminc napra pecsét került, miután pluszösszegeket találtak náluk.
Mint kiderült, a legtöbb esetben a pincérek és bárosok által kapott borravalóról volt szó, azt azonban az ellenőrök nem tudták megmondani, hogyan kellett volna eljárni a pluszösszegekkel, hogy ne kerüljenek bajba.
A kormány ezt követően döntött úgy, hogy 16 százalékos adót vet ki a borravalóra is. A kiszivárgott terveket pedig most megerősítette a kormányhatározat-tervezet is: mint kiderült, a Ponta-kabinet a munkáltató belátására bízza, hogy visszaosztja-e a borravalót a munkavállalóknak, vagy pedig a cég profitjaként könyveli el. Mindkét esetben 16 százalékos jövedelemadót kell egyébként fizetni, hacsak nem mikrovállalkozásról van szó, ezek esetében ugyanis 3 százalékos adókulcsot alkalmaznak.
A rendelettervezet szerint munkába állás előtt fel kell írni, hogy a munkatársaknál mennyi készpénz van, hogy követni lehessen a befolyó pluszösszegeket. Erre különleges nyilvántartást alakítanak ki, amit a tervezet értelmében legkésőbb pénteken pénzügyminisztériumi rendelet rögzít.
Az ellenőrök az új rendelkezések hatályba lépését követően megnézhetik, hogy az egyes alkalmazottaknál mennyi pénz van. Ha a pénztárgépbe bevezetett összeg 1 százalékánál kisebb összegről van szó, ami azonban nem haladja meg a 100 lejt, akkor az adóellenőrök megrovásban részesítik a vállalkozást. Az 1 százaléknál nagyobb, ám 100 lejt nem meghaladó különbség esetében 2000 és 5000 lej közötti pénzbírságot rónak ki.
Ha a pénztárgépbe be nem vezetett összeg a regisztrált 1 százalékának kisebb, de 100 és 1000 lej között mozog, akkor 10–15 ezer lej között bírságra kell a működtetőnek számítania. Az 1 százalékot meghaladó különbségeknél viszont a bírság 20 ezer lejre rúg, az egység forgalmát is felfüggesztik 30 napra abban az esetben, ha két év leforgása alatt másodszor is hasonló kihágást tapasztalnak az ellenőrök.
Ha a különbség nagyobb mint 1000 lej, de 1 százalék alatt marad, akkor a bírság 20–25 ezer lej, ha pedig meghaladja az 1 százalékot, akkor a 30 ezer lejes bírság mellé 2 éven belüli második kihágás esetében 30 napra bezárják az egységet.
A kormány számításai szerint a borravaló megadózásából idén 154 millió lej folyik majd be az államkasszába, jövőre 300 millió lej, 2017-ben 319 millió lej, 2018-ban pedig 338 millió lej, vagyis az összeg 3,5 év alatt meghaladja az 1 milliárd lejt.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Az idei év első három hónapjában 25 300 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből Romániában, 40,53 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
A GDP 52,4 százalékára nőtt februárban Románia államadóssága – közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium. Az ország adósságállománya 841,292 milliárd lejt tett ki.
szóljon hozzá!