Holdbéli táj. A Hamász a háború befejezését követeli Gázában, Izrael viszont teljesen fel akarja számolni a területet uraló terrorszervezetet
Fotó: Videófelvétel
Ellentmondásos jóhírek láttak napvilágot arról, sikerülhet-e megállapodnia Izraelnek és a Gázár uraló Hamász terrorszervezetnek a tűzszünetről és a túszok elegedéséről a Kairóban szombaton kezdődött tárgyalásokon.
2024. május 05., 08:592024. május 05., 08:59
2024. május 05., 09:042024. május 05., 09:04
Több arab lap arról írt, hogy a Hamász hajlandó lemondani azon feltételéről, hogy a megállapodáshoz Izrael teljesen szüntesse be a háborút.
A beszámoló szerint a Hamász a közvetítők garanciái nyomán döntött így.
Az Al-Kudsz című palesztin lap arról számolt be, hogy a bejelentésre néhány napon belül sor kerül, míg a katari kormányhoz közel álló As-Sark című lap arról számolt be, hogy órákon belül megtörténik a bejelentés.
„Hírszerzésünk megerősíti, hogy Netanjahu személyes számításból lassítja a megállapodást” – tette hozzá az AFP-nek nyilatkozva a névtelenséget kérő tisztségviselő az izraeli miniszterelnökre utalva, akit a Hamász korábban azzal vádolt, hogy egyre több olyan nyilatkozatot tesz, amelyek célja „egyértelműen az, hogy kudarchoz vezessenek a megállapodásról szóló tárgyalások”.
A közvetítők – Egyiptom, Katar, az Egyesült Államok – hónapok óta próbálnak fegyverszünetet elérni Izrael és a Hamász között, amely magában foglalná az izraeli offenzíva szüneteltetését és a palesztin foglyok szabadon bocsátását az október 7-én Dél-Izraelben elrabolt túszokért cserébe.
Izrael „makacssága” „veszélyeztetheti a tárgyalásokat, és Netanjahu teljes felelősséget visel ezért” – folytatta. „Nagyon szeretnénk megállapodásra jutni, de nem minden áron” – tette hozzá.
– figyelmeztetett.
A Hamász palesztin terrorszervezet bejelentette, hogy szombaton Kairóba utazik, hogy folytassa a tárgyalásokat az Izraellel megkötendő tűzszünetről szóló ajánlatról és megállapodásra jusson.
Egy magas rangú izraeli tisztségviselő korábban azt mondta az AFP-nek, hogy a Hamász „megnehezíti a tűzszüneti megállapodás minden lehetőségét”, és a kairói közvetítőkkel folytatott tárgyalásain ragaszkodik a háború befejezéséhez. „Pontatlannak” nevezte azokat a médiajelentéseket is, amelyek szerint Izrael „beleegyezett a háború befejezésébe egy fogolycsere-megállapodás részeként”.
Miközben a tárgyaló felek szombaton Kairóban találkoznak, amerikai és izraeli tisztségviselők szerint az ideiglenes tűzszünetről és a gázai túszok szabadon bocsátásáról szóló esetleges megállapodást valószínűleg további tárgyalások követnék a finomabb részletekről.
A két fél közötti végleges megállapodás megtárgyalása várhatóan még több napot vesz igénybe. A tárgyalófelek előrelépést értek el a lehetséges megállapodás technikai aspektusait illetően, de a CNN szerint két izraeli forrás szerint egy hétbe is beletelhet, mire véglegesítik magát a megállapodást.
Egy amerikai tisztségviselő szombaton megismételte ezt az álláspontot, mondván, hogy
Ezek a megbeszélések is bonyolultak és elhúzódhatnak. Amerikai tisztségviselők továbbra is óvatos optimizmussal tekintenek a tárgyalásokra, előrelépésről beszélnek, de nem feledkeznek meg arról, hogy a korábbi erőfeszítések az utolsó pillanatban meghiúsultak.
Miközben a Hamász szombaton Kairóban közvetítőkkel találkozott, David Barnea, a Moszad igazgatója Izraelben maradt. Izraeli források szerint azonban gyorsan Egyiptomba utazhat, ha a Hamász beleegyezik a megállapodás előzetes feltételeibe.
Bill Burns CIA-igazgató, aki az Egyesült Államok kulcsfontosságú tárgyalópartnere volt a többpárti tárgyalásokon, Kairóban tartózkodik – mondta egy, az ügyet ismerő személy.
Egyébként szombaton este Tel-Avivban több ezren tüntettek a fegyverszüneti megállapodásért és a túszok szabadon bocsátásáért.
Folytatódtak az erőszakos, palesztinpárti egyetemfoglalások Amerikában, ismét sokakat őrizetbe vettek
Legalább 25 embert tartóztattak le birtokháborításért szombaton – közölte a Virginiai Egyetem (UVA), miután a rendőrséget az egyetemen lévő palesztinbarát tábor feloszlatására hívták.
Az UVA közleményében azt írta, hogy a letartóztatottakat az Albemarle megyei regionális börtönbe szállították. Az egyetem közölte, hogy még megerősítést vár arra vonatkozóan, hogy a 25 letartóztatott közül hányan az UVA diákjai.
A közlemény szerint a Virginiai Egyetem „ma reagált az egyetemi kápolna közelében tartott tüntetésre, miután a tüntetők többszörösen megsértették az egyetemi rendőri előírásokat, és ezt követően erőszakosan viselkedtek”.
Amikor a tüntetők erőszakos viselkedésére kérdeztek példákat, az egyetem szóvivője a CNN közleményére hivatkozott, amely szerint a szombati rendőri intézkedés során „a hatóságok ismét agtációval, kántálással és erőszakos gesztusokkal, például tárgyakkal való hadonászással szembesültek”.
Az UVA közlése szerint az egyetemet délután 4 óra körül „stabilnak” nyilvánították, miután a rendőrök látták, hogy a tüntetőket eltávolítják a területről.
A hét elején az UVA Encampment for Gaza nevű csoport közleményt tett közzé az Instagramon, amelyben felszólította az egyetemet, hogy határolódjon el Izraeltől.
Az egyetem közleményében azt írta, hogy a hét eleji tüntetések békésen zajlottak, és nem zavarták az egyetemi tevékenységeket. Az UVA kápolna melletti sátrak eltávolítására vonatkozó keddi kérést teljesítették, és a korábbi tüntetések megfeleltek az egyetemi irányelveknek – áll a közleményben.
Közben az intézmény szerint mintegy 50 embert tartóztattak le a Chicagói Művészeti Intézet előtt egy szombati tüntetés során.
Az intézet szóvivője szerint szombat reggel tüntetés kezdődött a múzeum északi kertjében, köztük a School of Art Institute of Chicago néhány diákjával.
Az idő előrehaladtával a tüntetők „meglöktek egy biztonsági tisztet és ellopták a múzeum kulcsait, elállták a vészkijáratokat és eltorlaszolták a kapukat” – közölte a szóvivő.
A rendőrök új helyszínt ajánlottak fel a csoportnak, hogy folytassák a tiltakozást, de ők ezt visszautasították.
„Több tárgyalási forduló során a SAIC hallgatói tüntetőknek amnesztiát ígértek az egyetemi szankciók és a birtokháborítási vádak alól, ha beleegyeznek az áthelyezésbe” – mondta a szóvivő.
A tárgyalások körülbelül öt órán keresztül folytak, de megállapodásra nem került sor.
A chicagói rendőrség úgy döntött, hogy „a lehető legbiztonságosabb módon” vet véget a tüntetésnek, és a szóvivő szerint mintegy 50 embert tartóztatott le.
Korábban az ország számos egyetemén történtek hasonló rendőri akciók a palesztinpárti, rendszerint antiszemita jelszavakat skandáló tüntetőkkel szemben.
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
szóljon hozzá!