Brassó mágnesként vonzza a turistákat, de még van hová fejlődnie az idegenforgalomnak
Fotó: Brassó polgármesteri hivatala
Európa-szerte nőtt tavaly a külföldi turisták száma az előző évhez képest, mindössze Romániának nem sikerült tartania a lépést. Az ágazati munkáltatók a promóció hiányát róják fel a hatóságoknak, miután az évente kiutalt összegek elenyészőek a turistákat mágnesként vonzó országokhoz képest, mint Törökország, Görögország vagy Olaszország, amelyek tavaly rekordszámokat regisztráltak.
2025. január 31., 13:592025. január 31., 13:59
„Van egy problémánk – és ezt már korábban is elmondtam: az ország népszerűsítésének hiánya. Tavaly 5 millió lejt fordítottunk Románia népszerűsítésére, miközben Törökországnak 300 millió eurója van erre, és Görögország is hasonló szinten áll. Ha megnézzük Bulgáriát, tavaly januárban csak a Google-hirdetésekre 2,5 millió euró értékben kötött promóciós szerződést. 2024-ben például Európa-szerte nőtt a külföldi turisták száma.
– mutatta be a nem túl fényes helyzetet Călin Cozma, a Romániai Vendéglátóipari Munkáltatók Szövetségének (FPIOR) ügyvezető elnöke. További anomáliaként említette, hogy még a promóciós célra rendelkezésre álló összegeket sem sikerül maradéktalanul elkölteni,
„A promócióra elkülönített költségvetés körülbelül 20 millió lej volt, és csak 5 millió lejt költöttek el. És ez a probléma, hogy nem sikerült elkölteni. Úgy értem, a költségvetés is kicsi, mindössze 20 millió lej, vagyis 4 millió euró, és csak a negyedét sikerült elkölteni. Először volt a turisztikai minisztérium, aztán vállalkozási és turisztikai minisztérium, majd gazdasági, vállalkozási és turisztikai minisztérium, most pedig gazdasági, vállalkozási, digitalizációs és turisztikai Minisztérium. Ha a turizmust egy minisztériumban hagyjuk, államtitkár nélkül, valószínűleg két igazgatóval, akik már 30 éve ott vannak, akkor nem is várhatjuk, hogy megoldjuk ezt a problémát” – idézte a szövetség képviselőjét az Agerpres hírügynökség
Beszélt a témáról Valentin Șoneriu, a vendéglátóipari munkáltatói szövetség elnöke is, aki Béccsel példálózott.
A valóság az, hogy pénz nélkül lehtnek a legjobb töltöttkáposztáink és helyeink, és hegyünk, és fenyőfáink, ez fixen egyenlő a nullával a nap végén, ha nem teszünk bele komoly pénzt. Gondoljunk csak bele, a 80-as években Bécs télen kihalt volt. A karácsonyi vásár és ez a sok minden, ami most zajlik, nem létezett. Majdnem 40 évvel ezelőtt kezdték el önteni a pénzt, és valószínűleg a világ első számú karácsonyi célpontja lett, nem tudom, hogy a világ első számú karácsonyi célpontja-e, de a legjobbak között van” – érvelt Valentin Șoneriu.
A romániai turizmus már 2023-tól talpra állt, a teljesítménye elérte a koronavírus-járvány előtti, 2019-es szintet – jelentette ki Florin Jianu, a Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának elnöke.
Az ágazat képviselői szerint ugyanakkor kvázi a kályhától kellene újra elindulni, vagyis az első lépés, amelyet a hatóságoknak meg kellene tenniük a turizmus támogatása érdekében, az lenne, hogy „megértsék, mi is a turizmus”.
Meg kellene érteniük, hogy jelenleg a GDP-hez való hozzájárulásunk más iparágakhoz képest meglehetősen magas, de szerintem a potenciál sokkal nagyobb. Létezik mezőgazdasági minisztérium, és milliárdokat pumpálnak bele. Mi a valóságban ugyanehhez az iparághoz hasonlíthatóak vagyunk, van néhány mini üzemünk szétszórva az országban, de nincs támogatás. Mi többé-kevésbé egy kifinomultabb szolgáltatást végzünk ugyanebben az irányban. De senki nem ad nekünk semmilyen támogatást, senki sem biztosít számunkra semmilyen európai programot” – rótta fel Valentin Șoneriu.
A Székelyföldön a kulturálisörökség-turizmusra kellene összpontosítani, nem a tömegturizmusra, de sok még a tennivaló, amíg nem szinte kizárólag a magyarországi vendégek érkeznek a térségbe – vallja Horváth Alpár turisztikai szakember.
A munkáltatói szövetség képviselői a promóció hiánya mellett nem tudnak ugyanakkor elmenni amellett sem, hogy még mindig jellemző a tisztességtelen verseny a romániai idegenforgalomban, vagyis sokan fogadnak feketén vendégeket, vagyis nem adnak számlát, vagy úgy adnak ki szobát, hogy közben se cégük, se engedélyük.
Valóban gondban vagyunk, mert folyamatosan próbálunk alternatívákat találni. De nekünk nem áll módunkban alternatívákat találni. A szakhatóságoknak kell előrukkolniuk az alternatívákkal, és kell dolgozniuk egy ellenőrzési mechanizmust. Folyamatosan kérjük őket. Tavaly például 13 millió külföldi érkezett az országba, de mindössze 1,7–1,8 millióan szálltak meg. Tisztában vagyok vele, hogy még mindig tranzit útvonalat jelentünk, hogy akadnak, akik itt dolgoznak, de mégis úgy gondolom, hogy rendkívül alacsony azoknak a száma, akik Romániában megszálltak. Tehát ezen kellene dolgoznunk. Az intézményeknek kell megoldásokkal előállniuk. Mi felvetjük a problémát, de nekik kell megmondaniuk, mi a megoldás” – fogalmazta meg a szakember.
Míg Európa több pontján is úgynevezett túlturizmus tapasztalható, ami ellen a helyiek tiltakoznak és a hatóságok korlátozásokat vezetnek be, Romániában, Erdélyben még nagyon sok minden szükséges az idegenforgalom igazi fellendítéséhez.
Cătălin Mahu, a FPIOR alelnöke például a gasztronómia népszerűsítését jelölte meg, mint kiugrási lehetőség. „Nagyon sok ország a gasztronómiát tűzi zászlajára, az emberek azért érkeznek, hogy bizonyos termékeket fogyasszanak, és megszállnak, holott azért érkeznek, hogy bizonyos termékeket fogyasszanak. És így lehetne népszerűsíteni a román falut, lehet népszerűsíteni Románia szépségeit, de úgy gondolom, hogy a gasztronómiát is népszerűsíteni kell. Ezek az emberek nyilván meg fognak szállni valahol” – magyarázta.
Az idei első hat hónapban több mint 965 ezer külföldi turista szállt meg a romániai kereskedelmi szálláshelyeken, és összesen mintegy 3 milliárd lejt, fejenként 3100 lejt költöttek el – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!