Lassú turizmus. A turisztikai szakember szerint a királyi iránymutatás mentén kellene alakítani a székelyföldi idegenforgalmat
Fotó: Kátai Edit/MTI
A Székelyföldön a kulturálisörökség-turizmusra kellene összpontosítani, nem a tömegturizmusra, de sok még a tennivaló, amíg nem szinte kizárólag a magyarországi vendégek érkeznek a térségbe, hanem a nyugati turistákat is sikerül megszólítani – vallja Horváth Alpár turisztikai szakember, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy milyen hozadéka lehet III. Károly király zalánpataki látogatásának. Az egyetemi oktató kifejtette, a királyi látogatás természetesen hírértékkel bír, sokan érkeznek ilyenkor az ország más tájairól is a székelyföldi faluba. Meglátása szerint viszont egyelőre a brassói reptér is inkább a kiutazást fogja fellendíteni, nem fog tömegesen turistákat hozni a térségbe. Úgy véli, nincs szükség legénybúcsús britekre a térségben.
2023. június 19., 19:222023. június 19., 19:22
2023. június 20., 09:282023. június 20., 09:28
Milyen jelentőséggel bír Románia, Erdély, a Székelyföld szempontjából, hogy az alig egy hónappal korábban megkoronázott III. Károly brit király első útja ide vezetett? Hogyan lehetne ezt kiaknázni gazdasági, idegenforgalmi szempontból? – tettük fel a kérdést Horváth Alpár idegenforgalmi szakembernek. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának adjunktusa a Krónikának kifejtette, Károly király erdélyi látogatásainak nagyobb hatása van a Szászföldön, mint a Székelyföldön.
„Pontszerűen ráerősíthet Erdőszentgyörgy vonzerejére, ráerősít nyilván Zalánpatakra, de a zalánpataki modellről nem mondhatjuk azt, hogy általános volna.
– fogalmazta meg Horváth Alpár. Úgy látja ugyanis, hogy „egyfelől van egy értelmiségi törekvés, ami nagyon klassz örökségvédelem szempontjából – legyen az kulturálisörökség-védelem vagy természeti örökség –, másrészt pedig pont a saját erőforrásainkat éljük fel napról napra”.
Horváth Alpár egyetemi oktató, turisztikai szakember
Fotó: Balázs Katalin
„Az agráriumban egyre inkább a gépesítés a meghatározó, a nehézgépek használata, az ökológiai szempontoknak a mellőzése, beépítjük a legjobb termőterületeket, legyen az lakópark vagy krumplifeldolgozó üzem” – válaszolta a kettősséget firtató kérdésünkre az egyetemi oktató.
Szerinte a Székelyföld esetében pontosan a lassú turizmusra, az étkeztetésben a minél rövidebb beszállítási láncra kellene összpontosítani, ez lehetne a különleges vonzerő. „De addig, amíg a falusi turizmus jellemvonása az, hogy minél olcsóbban tudják kiszolgálni a vendégeket, minél nagyobb tömegben, addig nem beszélhetünk igazi falusi turizmusról, és semmiképp nem arról az ökológiailag is fenntartható és értékvezérelt idegenforgalomról, amit Károly király népszerűsít” – mutatott rá Horváth Alpár.
Hasznosítani lehet, és itt elsősorban nem anyagi hasznokra gondolok, hanem arra, hogy felértékelődik a kulturális turizmus” – vallja a szakember.
Szerinte ő „különleges figurája a Kovászna megyei turizmusnak, neki van saját története, most már egy személyes brandje is”. „Kálnoky Tibor grófi tulajdonú falusi turizmust működtet, ahogyan Csinta Samu újságíró annak idején megírta, az egyszerűség luxusát próbálja népszerűsíteni. A Transylvaniancastle.ro oldalon megjelennek a miklósvári parasztházak, újabban a király zalánpataki menedékhelye és a lovastúrák is, amelyeket Sepsikőröspatakról szerveznek Miklósvár irányába a Baróti-hegységen keresztül” – ecsetelte az adjunktus, aki szerint ez a modell olyan színfoltot jelent a székelyföldi turisztikai kínálatban, ami
„Én úgy látom, hogy ennek van piaca. De nem hiszem, hogy ez tömeges lenne, és számokban mérhető hatást tudna kiváltani” – jegyezte meg a turisztikai szakember.
A miklósvári Kálnoky-kastély
Fotó: Szabó Tamás
Kérdésünkre, hogy ebből tud/tudna-e a nyerni a környékbeli idegenforgalom, így fogalmazott: a királynak nyilván van egy hírértéke, látogatása mindenképp ráirányítja a figyelmet Romániára, ezen belül Erdélyre, ezen belül a Szász- és Székelyföld határára. A belföldi piac elsősorban a román sajtón, influenszereken keresztül érzékeli a királyi látogatás hatását, tehát amit a román újságírók fontosnak tartottak kiemelni ebből, az a percepciójukat befolyásolhatja pozitív irányba.
Horváth Alpár szerint jó kérdés, hogy a Maros, Hargita, Kovászna megyei turisztikai szervezetek igyekeznek-e tőkésíteni ezt a hírértéket, ami egy-egy látogatásból adódik. „Nem tudom, van-e erre szándék. Elképzelhető, hogy lesz. Egy ilyen kivárásos állapot már most érzékelhető. Nyilván érdemes lenne, de ehhez mindenképpen kicsit komolyabb szakmai háttérre, több anyagi erőforrásra is szükség van. Én abban reménykedem, hogy professzionalizálódik a turisztikai desztinációs menedzsment rendszer, és nem csak kipipáljuk, hogy most erre van keret. Ebben az esetben elképzelhető, hogy magas szintű egyeztetésekkel el lehet jutni oda, hogy ki lehessen használni a király imidzsét” – fejtette ki a turisztikai szakértő.
Könnyen megszervezhető kastélytúra-útvonalakat, átfogó tudástárat kínál Erdély kastélyairól a frissen létrejött új honlap, a castletrip.ro – közölték szerkesztőségünkkel a kezdeményezők.
Nem legénybúcsús briteket, egészen más vendégkört kellene megszólítani
De elbírná a Székelyföld, Erdély turisztikai infrastruktúrája, ha megostromolnák többek között a legénybúcsús brit turisták, mint Budapestet? – merül fel az újabb kérdés. „Meg kell nézni, hogy mit jelentene.
Az a fajta turizmus, amelyik alkoholizálásra és bandázásra épül, és nem kíváncsi a helyi értékekre, az nem biztos, hogy hosszabb távon kifizetődő és fenntartható megoldás. Budapest mégiscsak egy nagyváros, Közép-Európa sokkal központibb fekvésű fővárosa. Maximum Bukaresttel szabad összehasonlítani, még Kolozsvárral sem. Legyünk őszinték, mi egy vidéki térség vagyunk, tehát valószínűleg egy egészen más motivációval vezényelt vendégkört kell megszólítani. Véleményem szerint nem érdemes pont azt a szegmenst megszólítani, amely tömegesen jönne Nagy-Britanniából” – válaszolta Horváth Alpár
A szakértőtől azt is megkérdeztük, meglátása szerint mit hozhat a térség számára, hogy elindultak az első járatok a brassói repülőtérről, és külföldi célpontokra is viszik-hozzák az utasokat.
Nem vagyunk mi üdülési desztináció, ami azt jelentené, hogy egyhetes turnusokban egymást váltják a hárombusznyi kapacitású repülőkkel érkező csoportok. A külföldi nyaralások elősegítése mellett a külföldi vendégmunka és az üzleti célú utak szempontjából lesz szerepe a brassói reptérnek” – véli Horváth Alpár, aki szerint aki idejön, az inkább üzleti célból érkezik.
Egyelőre inkább visz, mint hoz a brassói reptér
Fotó: Kristó-Gothárd Hunor
Éppen ezért szerinte rá kell erősíteni a népszerűsítési kampányokkal, tudatosítani kell, hogy létezik a brassói reptér, vannak autókölcsönzők; támogatni kell az egyéni beutaztatásokat. Ide ugyanakkor vállalkozói készség kell, a kisebb utazási irodák kisebb létszámban, amolyan első fecskeként elkezdhetik hozni akár Nagy-Britanniából, akár Írországból, Franciaországból a turistákat.
Amúgy – mutatott rá az egyetemi oktató – a Drakula tourt a britek már levédették, léteznek 8–900 fontos utazási csomagok, és nem feltétlenül nagy tömegekben, de érkeznek a turisták Erdélybe. „Nekik mindenképp jól fog jönni, hogy nem Bukarestbe érkeznek majd meg repülővel. Ha Brassóban gondolkodunk, nyilvánvalóan Segesvár is fel fog értékelődni, Törcsvárról nem is beszélve, ahol már fenntarthatatlan a turizmus a tömeg szempontjából. Az is valószínű, hogy Brassóból Argeș, tehát Munténia felé is meg fog élénkülni az idegenforgalom, gondolok itt a királyi brand kapcsán Curtea de Argeșre is, de a Drakula-mítosz kapcsán a Poenari várra is” – ecsetelte.
Brassó és környéke a legnagyobb regionális ingatlanpiaci szereplővé válik Romániában Bukarest után: a Cenk alatti város máris maga mögé utasította e téren Kolozsvárt és Temesvárt is.
III. Károly király utazásaival kapcsolatban Horvát Alpár úgy gondolja, hogy mindenképp a kulturálisörökség-turizmust érdemes erősíteni. „Ebben a turisztikai szervezetek előbb-utóbb kénytelenek lesznek együttműködni a múzeumi intézményekkel. Sajnálatos egyébként, hogy a múzeumok kevésbé szerepelnek az utazási csomagokban, ajánlatokban. A közgyűjteményeknek az lesz a feladatuk, hogy a régészeti, történeti, néprajzi szaktudást megfelelően marketingelve a nem művészettörténeti érdekeltségű embereknek is tudják tolmácsolni” – fogalmazta meg a szakértő.
„Ez egy 150–200 éves folyamat. Ami akkor bekerült az útikönyvekbe, most ugyanazt írják le az utazási influenszerek, bloggerek, vloggerek – kisebb-nagyobb profizmussal ismertetve egy-egy templomnak a művészettörténeti, építészeti értékeit” – mutatott rá az idegenvezetőként is tevékenykedő szakember. Hozzátette: jóval kisebb mértékben beszélhetünk vallási motivációjú beutazásokról, ami egy külön szegmens, nem is feltétlenül a kulturális turizmus részeként érdemes tálalni.
Utalt ugyanakkor arra is, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) anyagi erőforrásokat biztosít az épített örökség felújítására. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy lehetőleg „nem barmolják szét” a felújítással a középkori romokat, nem forgatják ki az autentikusságukból. A jól sikerült felújítás pedig önmagában nem is elég, hisz további kérdőjelek merülnek fel: ki fogja menedzselni, és hogyan.
mert se románul, se angolul nem elérhető a legtöbb történelmi háttér. Kialakult amúgy meglátása szerint két párhuzamos világ a romániai magyar és romániai román szakemberek között, és ez még a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, a turizmusföldrajzban jártas szakértők terén is tetten érhető, kevés az átjárás. Ezen pedig meglátása szerint változtatni kell.
A Ménes-magyarádi borvidék népszerűsítését és turisztikai felfuttatását tűzte ki célul az Arad megyei önkormányzat. Balla Géza üdvözli a kezdeményezést, de ragaszkodik hozzá, hogy a turisták megismerhessék a borvidék valódi történelmét.
Az európai uniós programok keretében elvégzett felújítási, helyreállítási munkálatok kapcsán azt is aláhúzta, hogy
Felemás tapasztalatok. Kopnak a táblák, nincs kijelölt útvonal a nagyváradi várban
Fotó: Makkay József
Példaként említette, hogy az előző költségvetési ciklusban felújított nagyváradi várban a korábbi tájékoztató táblákat nem gondozzák, kontraszt van az új fejlesztések és az elhanyagolt régi felújítások között. De ugyanezt tapasztalta Gyulafehérváron is.
De legalább ugyanilyen fontos például a látogatói útvonalak kialakítása, feltüntetése, ami szintén egyik nagy hiányossága többek között a nagyváradi várnak is. Ha már Nagyvárad, dicséretre méltónak, „jól fogyaszthatónak” nevezte a római katolikus püspöki palota felújítását és hasznosítását.
és a magyar kapcsolatokra alapoznak a turizmus terén. „Jó, hogy van nekünk egy magyar piac, mert legalább ezen keresztül megtanultuk, hogyan kell csinálni. Viszont a fiatalabb generációnak most már egy kicsit mást kell ösztönöznie” – mondta a szakember.
De lehet, hogy a változás már a küszöbön áll. Hiszen ma sokan külföldön tanulnak, és akik hazatérnek, hogy itthon kamatoztassák ott szerzett tudásukat, tapasztalatukat, már vélhetően más piacok felé is nyitottak lesznek – fogalmazta meg az idegenforgalmi szakember.
Jó évet zárt 2022-ben az erdélyi turizmus, és ígéretesen indult az idei is. A Krónika által megkérdezett turisztikai szakemberek szerint változatlanul sok magyarországi vendég jön Erdélybe, akik nem csak Székelyföldet, hanem egész Erdélyt becserkészik.
A 2024 augusztusában kifizetett, gyerekpénzként emlegetett gyermeknevelési pótlékok összege 1,173 milliárd lejre rúgott – derül ki az Országos Szociális Kifizetési és Ellenőrzési Ügynökség (ANPIS) szombaton közzétett adataiból.
Jövő év márciusa után is megmaradhat a villanyáram és a földgáz lakossági árának korlátozása – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Bár szeretnék elkerülni, nem zárható ki, hogy az idei elnök- és parlamenti választások lecsengését követően, jövőre adóemelések lesznek – jelentette ki Marcel Boloș pénzügyminiszter.
Bár Székelyföld országos szinten rendszerint a hátsó fertályban található, amikor fizetésekről van szó, Erdélyben is találni olyan megyét, ahol még kisebb az átlagbér. Fizetések tekintetében továbbra is Kolozs megye áll a legjobban Erdélyben.
Felpörgött a romániai autógyárak termelése a július–augusztus időszakban, és először fordult elő, hogy Craiován több jármű készült, mint Mioveni-ben – irányította rá a figyelmet a Profit.ro.
Újra rekordot döntött az arany ára: a nemesfém grammjának árfolyama pénteken 2,3241 lejjel (0,63 százalékkal) 373,3536 lejre emelkedett a Román Nemzeti Bank (NBR) által csütörtökön közölt 371,0295 lejről.
Az energiaszolgáltatók november elsejétől kötelesek lesznek tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy 2025. április 1-jétől megszűnik az árplafon – áll az ANRE rendelettervezetében.
Nemcsak az autópályák, hanem a gyorsforgalmi utak építése is dübörög Romániában. Utóbbi több szempontból „alulmarad” a sztrádákkal szemben, viszont sok helyen népszerű, mert kevesebbe kerül – vagyis csak elméletileg.
Ha késne a repülő, vagy egyenesen törölnék a járatot, jó tudni, hogy milyen lehetőségek léteznek jogorvoslatra anélkül, hogy egy behajtónak tetemes összeget kellene lepengetni. Ebben nyújt segítséget a fogyasztóvédelem friss útmutatója.
A korábbi 3,4 százalékról 2,8 százalékra módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becslését az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság. A kormány a GDP 6,94 százalékára módosította a 2024-re tervezett 5 százalékos államháztartási hiányt.
szóljon hozzá!