„Pontszerűen ráerősíthet Erdőszentgyörgy vonzerejére, ráerősít nyilván Zalánpatakra, de a zalánpataki modellről nem mondhatjuk azt, hogy általános volna.

– fogalmazta meg Horváth Alpár. Úgy látja ugyanis, hogy „egyfelől van egy értelmiségi törekvés, ami nagyon klassz örökségvédelem szempontjából – legyen az kulturálisörökség-védelem vagy természeti örökség –, másrészt pedig pont a saját erőforrásainkat éljük fel napról napra”.

Hasznosítani lehet, és itt elsősorban nem anyagi hasznokra gondolok, hanem arra, hogy felértékelődik a kulturális turizmus” – vallja a szakember.

Szerinte ő „különleges figurája a Kovászna megyei turizmusnak, neki van saját története, most már egy személyes brandje is”. „Kálnoky Tibor grófi tulajdonú falusi turizmust működtet, ahogyan Csinta Samu újságíró annak idején megírta, az egyszerűség luxusát próbálja népszerűsíteni. A Transylvaniancastle.ro oldalon megjelennek a miklósvári parasztházak, újabban a király zalánpataki menedékhelye és a lovastúrák is, amelyeket Sepsikőröspatakról szerveznek Miklósvár irányába a Baróti-hegységen keresztül” – ecsetelte az adjunktus, aki szerint ez a modell olyan színfoltot jelent a székelyföldi turisztikai kínálatban, ami

„Én úgy látom, hogy ennek van piaca. De nem hiszem, hogy ez tömeges lenne, és számokban mérhető hatást tudna kiváltani” – jegyezte meg a turisztikai szakember.

Horváth Alpár szerint jó kérdés, hogy a Maros, Hargita, Kovászna megyei turisztikai szervezetek igyekeznek-e tőkésíteni ezt a hírértéket, ami egy-egy látogatásból adódik. „Nem tudom, van-e erre szándék. Elképzelhető, hogy lesz. Egy ilyen kivárásos állapot már most érzékelhető. Nyilván érdemes lenne, de ehhez mindenképpen kicsit komolyabb szakmai háttérre, több anyagi erőforrásra is szükség van. Én abban reménykedem, hogy professzionalizálódik a turisztikai desztinációs menedzsment rendszer, és nem csak kipipáljuk, hogy most erre van keret. Ebben az esetben elképzelhető, hogy magas szintű egyeztetésekkel el lehet jutni oda, hogy ki lehessen használni a király imidzsét” – fejtette ki a turisztikai szakértő.

korábban írtuk

Erdélyi kastélyok felfedezését segítő, átfogó tudástárat kínáló honlap indult, a castletrip.ro

Könnyen megszervezhető kastélytúra-útvonalakat, átfogó tudástárat kínál Erdély kastélyairól a frissen létrejött új honlap, a castletrip.ro – közölték szerkesztőségünkkel a kezdeményezők.

Nem legénybúcsús briteket, egészen más vendégkört kellene megszólítani

De elbírná a Székelyföld, Erdély turisztikai infrastruktúrája, ha megostromolnák többek között a legénybúcsús brit turisták, mint Budapestet? – merül fel az újabb kérdés. „Meg kell nézni, hogy mit jelentene.

Az a fajta turizmus, amelyik alkoholizálásra és bandázásra épül, és nem kíváncsi a helyi értékekre, az nem biztos, hogy hosszabb távon kifizetődő és fenntartható megoldás. Budapest mégiscsak egy nagyváros, Közép-Európa sokkal központibb fekvésű fővárosa. Maximum Bukaresttel szabad összehasonlítani, még Kolozsvárral sem. Legyünk őszinték, mi egy vidéki térség vagyunk, tehát valószínűleg egy egészen más motivációval vezényelt vendégkört kell megszólítani. Véleményem szerint nem érdemes pont azt a szegmenst megszólítani, amely tömegesen jönne Nagy-Britanniából” – válaszolta Horváth Alpár

A brassói reptér inkább visz, mint hoz. Drakula hoz és még hozhat

A szakértőtől azt is megkérdeztük, meglátása szerint mit hozhat a térség számára, hogy elindultak az első járatok a brassói repülőtérről, és külföldi célpontokra is viszik-hozzák az utasokat.

Nem vagyunk mi üdülési desztináció, ami azt jelentené, hogy egyhetes turnusokban egymást váltják a hárombusznyi kapacitású repülőkkel érkező csoportok. A külföldi nyaralások elősegítése mellett a külföldi vendégmunka és az üzleti célú utak szempontjából lesz szerepe a brassói reptérnek” – véli Horváth Alpár, aki szerint aki idejön, az inkább üzleti célból érkezik.

Amúgy – mutatott rá az egyetemi oktató – a Drakula tourt a britek már levédették, léteznek 8–900 fontos utazási csomagok, és nem feltétlenül nagy tömegekben, de érkeznek a turisták Erdélybe. „Nekik mindenképp jól fog jönni, hogy nem Bukarestbe érkeznek majd meg repülővel. Ha Brassóban gondolkodunk, nyilvánvalóan Segesvár is fel fog értékelődni, Törcsvárról nem is beszélve, ahol már fenntarthatatlan a turizmus a tömeg szempontjából. Az is valószínű, hogy Brassóból Argeș, tehát Munténia felé is meg fog élénkülni az idegenforgalom, gondolok itt a királyi brand kapcsán Curtea de Argeșre is, de a Drakula-mítosz kapcsán a Poenari várra is” – ecsetelte.

korábban írtuk

Az erdélyi dobogó legfelső fokára repítheti Brassót az új légikikötő és a szárnyaló turizmus

Brassó és környéke a legnagyobb regionális ingatlanpiaci szereplővé válik Romániában Bukarest után: a Cenk alatti város máris maga mögé utasította e téren Kolozsvárt és Temesvárt is.

Az útikönyvek diktatúrája és a kipipált uniós projektek

III. Károly király utazásaival kapcsolatban Horvát Alpár úgy gondolja, hogy mindenképp a kulturálisörökség-turizmust érdemes erősíteni. „Ebben a turisztikai szervezetek előbb-utóbb kénytelenek lesznek együttműködni a múzeumi intézményekkel. Sajnálatos egyébként, hogy a múzeumok kevésbé szerepelnek az utazási csomagokban, ajánlatokban. A közgyűjteményeknek az lesz a feladatuk, hogy a régészeti, történeti, néprajzi szaktudást megfelelően marketingelve a nem művészettörténeti érdekeltségű embereknek is tudják tolmácsolni” – fogalmazta meg a szakértő.

„Ez egy 150–200 éves folyamat. Ami akkor bekerült az útikönyvekbe, most ugyanazt írják le az utazási influenszerek, bloggerek, vloggerek – kisebb-nagyobb profizmussal ismertetve egy-egy templomnak a művészettörténeti, építészeti értékeit” – mutatott rá az idegenvezetőként is tevékenykedő szakember. Hozzátette: jóval kisebb mértékben beszélhetünk vallási motivációjú beutazásokról, ami egy külön szegmens, nem is feltétlenül a kulturális turizmus részeként érdemes tálalni.

Utalt ugyanakkor arra is, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) anyagi erőforrásokat biztosít az épített örökség felújítására. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy lehetőleg „nem barmolják szét” a felújítással a középkori romokat, nem forgatják ki az autentikusságukból. A jól sikerült felújítás pedig önmagában nem is elég, hisz további kérdőjelek merülnek fel: ki fogja menedzselni, és hogyan.

mert se románul, se angolul nem elérhető a legtöbb történelmi háttér. Kialakult amúgy meglátása szerint két párhuzamos világ a romániai magyar és romániai román szakemberek között, és ez még a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, a turizmusföldrajzban jártas szakértők terén is tetten érhető, kevés az átjárás. Ezen pedig meglátása szerint változtatni kell.

korábban írtuk

Balla Géza: a ménesi borvidék népszerűsítéséből nem lehet kihagyni a magyar múltat

A Ménes-magyarádi borvidék népszerűsítését és turisztikai felfuttatását tűzte ki célul az Arad megyei önkormányzat. Balla Géza üdvözli a kezdeményezést, de ragaszkodik hozzá, hogy a turisták megismerhessék a borvidék valódi történelmét.

Az európai uniós programok keretében elvégzett felújítási, helyreállítási munkálatok kapcsán azt is aláhúzta, hogy

De legalább ugyanilyen fontos például a látogatói útvonalak kialakítása, feltüntetése, ami szintén egyik nagy hiányossága többek között a nagyváradi várnak is. Ha már Nagyvárad, dicséretre méltónak, „jól fogyaszthatónak” nevezte a római katolikus püspöki palota felújítását és hasznosítását.

és a magyar kapcsolatokra alapoznak a turizmus terén. „Jó, hogy van nekünk egy magyar piac, mert legalább ezen keresztül megtanultuk, hogyan kell csinálni. Viszont a fiatalabb generációnak most már egy kicsit mást kell ösztönöznie” – mondta a szakember.

De lehet, hogy a változás már a küszöbön áll. Hiszen ma sokan külföldön tanulnak, és akik hazatérnek, hogy itthon kamatoztassák ott szerzett tudásukat, tapasztalatukat, már vélhetően más piacok felé is nyitottak lesznek – fogalmazta meg az idegenforgalmi szakember.

korábban írtuk

Jól működne a falusi turizmus, ha az állam nem követelne például éttermi konyhát a vendéglátóktól

Jó évet zárt 2022-ben az erdélyi turizmus, és ígéretesen indult az idei is. A Krónika által megkérdezett turisztikai szakemberek szerint változatlanul sok magyarországi vendég jön Erdélybe, akik nem csak Székelyföldet, hanem egész Erdélyt becserkészik.