Túlturizmus észlelhető Európa számos pontján, nálunk még csak fejlődőben az idegenforgalom

Túlturizmus észlelhető Európa számos pontján, nálunk még csak fejlődőben az idegenforgalom

Nagy turisztikai potenciállal bír Brassó, ahol az idegenforgalom bővülése várható

Fotó: Brassó polgármesteri hivatala

Míg Európa több pontján is úgynevezett túlturizmus tapasztalható, ami ellen a helyiek tiltakoznak és a hatóságok korlátozásokat vezetnek be, Romániában, Erdélyben még nagyon sok minden szükséges az idegenforgalom igazi fellendítéséhez. Nagy Egon, a kolozsvári BBTE földrajz karának oktatója a túlturizmuson kívül arról is beszélt a Krónikának, hogy nálunk fejlesztésre szorul a turisztikai marketing, az ellátás színvonala és az infrastruktúra, ki kell építeni az autópálya-alaphálózatot, továbbfejleszteni a kastélyturizmust, folytatni az épített örökség rehabilitációját.

Kiss Judit

2024. május 11., 10:002024. május 11., 10:00

Európa számos népszerű turistacélpontján elegük lett a helyieknek a tömegturizmus dominanciájából, a jelenséget magyarul túlturizmusnak nevezik. Ezért sok helyen – Görögországban vagy Tenerife szigetén, de Japánban is – tiltakozó megmozdulásokat szerveztek, Velencében belépti díjas rendszert vezettek be a turistaáradat megfékezésére. A túlturizmus jelenségének, valamint az erdélyi turizmus jelenlegi mozgásainak témakörét Nagy Egonnal, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem földrajz karának adjunktusával jártuk körül. Az egyetemi oktató szakterületei közé tartozik a kulturális turizmus és a regionális földrajz is.

Galéria

A gyönyörűen felújított szent Mihály-templom. Erdély történelmi fővárosa, Kolozsvár kitüntetett helyen szerepel az idegenforgalom tekintetében

Fotó: Kiss Judit

Nagy Egon rámutatott, a turizmus alapvetően önmagában – turisták és vendéglátók szempontjából is – pozitív, kívánatos és üdvös jelenség. „Ugyanakkor tulajdonképpen egy gazdasági ág, tehát itt üzletről van szó. Lényegében az egész kérdés akörül forog, hogy a turizmust fenntarthatóvá kell tenni, mint ahogy számtalan más területen is újabban fenntarthatóságról beszélünk. Az a kérdés, hogy megvalósítható-e a fenntartható turizmus. Ugyanis a tömegesedés jelei mutatkoznak, ami egyfelől pozitív, mert azt jelzi, hogy olyan szintre jutott az életszínvonal, az életminőség, hogy a 21. század eleji embernek tulajdonképpen létszükségletévé vált az utazás” – fejtette ki Nagy Egon.

Galéria

Nagy Egon egyetemi oktató: „optimistán tekinthetünk a jövőbe, mert a romániai turizmus gyors fejlődési üteme egészen biztosan rengeteg munkahelyet fog teremteni az ágazatban”

Fotó: Corvinus Egyetem

Mint rámutatott,

egyre kevesebben tudják elképzelni manapság, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű rekreációs idő nélkül töltsék el az évet, valamint ne töltődjenek fel valamilyen szinten és úgy kerüljenek vissza a munka mezejére. „Ez nagyon világosan látható volt abból is, hogy mihelyt a világjárvány lecsengett, a turizmus mutatószámai rögtön visszaugrottak a pandémia előtti szintre.

De a 2008-2009-es hitelválság idején is jelentősen visszaestek a turizmus mutatói, aztán ahogy kezdtünk kilábalni, azonnal visszaugrottak a számok, és most már tulajdonképpen 1,1-1,2 milliárd közötti számot ér el évente a turisták száma globálisan. Ez a szám a belföldi, külföldi turizmust is magában foglalja, a szakirodalomban használatos megnevezés szerint a beutazó és kiutazó turizmust is” – mondta az egyetemi oktató.

Galéria

A túlturizmus jelensége, valamint az arra adott helyi reakció legkorábban Barcelonában jelentkezett, már a 2010-es évek elején

Fotó: Makkay József

Mint magyarázta, ez arányos az egy főre jutó fajlagos fogyasztással, ami globálisan körülbelül 1000-1100 dollár, tehát ez azt jelenti, hogy a turizmus 1100 milliárd dollár körüli bevételeket generál globálisan. „Alapvetően a turizmus jó dolog, mert az emberek feltöltődnek, kimozdulnak, értékelik a kulturális örökséget, és megélhetést biztosít számtalan munkavállalónak a fogadóterületeken stb. A jelenség akkor kezd gondokat okozni, amikor egyre többen koncentrálódnak bizonyos kiemelt úticélok környékén, ekkor kezd fenntarthatatlanná válni.

Amikor bizonyos helyeken nemcsak az ott lakókat zavarja, de tulajdonképp maga a kirándulás élménye is ellehetetlenül a zsúfoltság, a hömpölygő tömeg miatt – tehát ottlakót és turistát egyaránt zavar a jelenség” – magyarázta a szakember.

Galéria

A magyar örökség szempontjából nagyon fontos lenne, hogy a csíksomlyói búcsújáróhely kerüljön fel az UNESCO-listára

Fotó: Pinti Attila

Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a túlturizmus megnövekedett környezeti terheléssel jár, van ökológiai oldala is. „Tulajdonképpen háromdimenziós problémáról beszélhetünk. Nemrég a Kanári-szigeteken »nem eladó« feliratú transzparensekkel tüntettek a helyi lakosok, kinyilvánítva, hogy nem eladók a telkek, a területek, mert a megnövekedett turizmus, az odaérkező tömeg tőkevonzást is jelent, megrohamozzák a célterületet a turizmusba befektetők. Ha nagy a kereslet egy adott hely iránt, akkor elkezdenek tovább szaporodni a szállodaipari és a vendéglátóipari-beruházások” – mutatott rá az oktató.

Galéria

Nagyszebenben is nagyon jelentős a a városrehabilitáció folyamata, ez mindenképp vonzerőt jelent a turisták számára

Fotó: Patrimoniu.sibiu.ro

Mint magyarázta,

a népszerű turistacélpontokon élők nem akarják eladni telkeiket, mert ez tovább növeli a beépítettséget, stresszhatást jelent ökológiailag is,

meg mindenféle szempontból a szigeteken. A túlturizmus jelenségére adott helyi reakció legkorábban Velencében és Barcelonában jelentkezett, valamikor a 2010-es évek elején. A katalóniai városban visszaesett a turizmus, miután 2017 nyarán terrortámadást hajtottak végre az Iszlám Állam merénylői, autóval hajtottak a gyalogosok közé a turisták közkedvelt sétálóutcáján, a Las Ramblason.

Galéria

Segesvár középkori utcái is közkedveltek a turisták körében, a város a nem túl távoli repülőterekről, Brassóból és Marosvásárhelyről is könnyen elérhető

Fotó: Haáz Vince

„Ez elriasztotta a turistákat, de utána minden visszaállt a rendes kerékvágásba: amikor a turisták látják, hogy nem ismétlődik meg az ilyen borzalom, akkor újra elindulnak a célpont felé. Egyébként a rendkívül népszerű helyeken különböző megoldásokban gondolkodnak a helyiek a túlturizmus fékezése érdekében. Ilyen Párizs, Marseille, Athén, Görögország bizonyos területei, Isztambul.

Isztambulban a legfőbb látnivaló, a Hagia Szophia megtekintéséért 25 eurót kérnek, de Egyiptom bizonyos területein is korlátozásokat vezettek be. Sok helyen belépti díjat kérnek, alkalmazzák az idősávos beléptetési rendszert, netes online programozással lehet meglátogatni számos európai turisztikai objektumot.

Párizsban egyszerűen az idegenforgalmi adót növelték meg átalányfizetés formájában, ami a várakozások szerint korlátozza a túlkeresletet” – fejtette ki Nagy Egon.

Galéria

Gyulafehérváron is felújítások zajlottak, ez pedig erősíti a város imidzsét és az idegenforgalmat is

Fotó: MTI/Kiss Gábor

A szakember személyesen érzékelte a túlturizmust 2005-ben Prágában, amikor a Szent Vitus székesegyházban minden irányból hatalmas tömeggel volt körbe véve, és apró lépésekben haladt az óriási tömeg a katedrálisban, de a vatikáni múzeumban is hasonló a helyzet, Rómában, Firenzében, Nápolyban szintén. „Budapesten is észlelhető a jelenség valamilyen szinten: például az egykori zsidó gettó negyed, a VII. kerület funkciót váltott, bulinegyeddé vált. Az ottani lakók nehezen viselik az éjszakai bulikat, randalírozásokat, hangos zenét, stresszterhet jelent számukra. És csapdahelyzetbe jutottak, mert a terület az építési vállalkozók meg a felvásárlók szemében felértékelődött: ők az alsó szinteken vendéglátóipari egységeket hoznak létre, a felső szinteken pedig rövid időtartamú, Airbnb jellegű szálláshelyeket alakítanak ki. Az ottmaradó lakók csak nyomott áron tudják eladni a lakásukat, mert egy szűk piaci szegmens venné meg, a befektetők jól tudják, hogy a lakók ki vannak szolgáltatva nekik, hiszen ezek a lakások a szabad piacon nem adhatóak el lakhatási céllal. Ki megy olyan helyre lakni, ahol nem lehet éjszaka pihenni? Így a negyed eredeti rezidenciális lakófunkciója megszűnt, a vásárlói szegmens csakis befektetőkből áll, akik visszélnek piaci fölényükkel, kizárólagosságukkal” – mutatott rá a szakember.

Galéria

Temesváron nemzetközi repülőtér működik, ez nagy mértékben segíti a turizmus növekedését

Fotó: Facebook/Alin Nica

Felvetettük, hogy bár időlegesen, de a kolozsváriak is megtapasztalhatják a bulik, a hangos zene dominanciáját, a bérletek felértékelődését nyaranta az Untold fesztivál idején, sőt ilyenkor a városlakók közül sokan elmenekülnek a városból.

Sok panasz érkezett az elmúlt években a kisgyermekesek részéről is. „Bár ez a jelenség persze érzékelhető, nem tekinthető túlturizmusnak. A jelenség a sajtóban és a tudományos szakirodalomban is a 2010-es évek elejétől terjedt el, angolul overtourism-nak hívják. A magyar túlturizmus kifejezés picit erőltetett, de már bement a köztudatba. Kolozsvár szintjén még nem beszélhetünk túlturizmusról, ami egy állandóan fennálló helyzetre utal, vagy legalább a főszezon teljes időtartamában érvényesül. Egyelőre

Erdély és Románia szintjén azt kell mondanom, hogy ilyen idézőjeles veszély nem fenyeget minket, a turisták rohama csupán az egyes megarendezvények rövidebb időtartamára korlátozódik” – mondta Nagy Egon.

Galéria

A kastélyturizmus is jelentős vonzerőt jelent, a Kovászna megyei Miklósváron is van pozitív példa kastélyturizmusra

Fotó: Kiss Judit

Mint fogalmazott, a kérdés a gazdaság egésze, a politikai szereplők és a turizmusban résztvevők szempontjából is úgy tevődik fel, hogy maga a turizmus áldás vagy átok. „Mi Romániában áldásként várunk rá, mert valamennyire gyerekcipőben járunk, irigyeljük azokat, akik nagy volument produkálnak a turizmusban, de ettől még messze vagyunk. Sajnos elég periférikus az ország elhelyezkedése, még mindig nem könnyű Romániába érkezni, annak ellenére, hogy a fapados légitársaságok járatai sűrűsödnek. Az autópálya-alaphálózat még nincs teljességében kiépítve, a vasúti szolgáltatások színvonala nem elég magas, a vendéglátás minősége sem, tehát van hova fejlődni. Ezt nevezi a közgazdaságtan »alacsony bázishatásnak«, ami még sokáig hátráltató tényezőként fogja vissza a fejlődésünket” – fejtette ki az egyetemi oktató.

Galéria

A Háromszéken található miklósvári kastély is vonzza a turistákat, a belső tereket korhű módon rendezték be

Fotó: Kiss Judit

Hozzátette,

Románia turizmusa mindenképpen bővülni fog, előreláthatóan több turista fog jönni, munkahelyek létesülnek a turisztikai ágazatban, ez sokak számára jövedelmező lesz, de egyelőre az ország nem képes intenzív turistaforgalmat vonzani, nálunk még nem jelent meg a tömegturizmus.

Nagy Egon kérdésünkre arról is beszélt, miként látja Erdély idegenforgalmának mozgásait, melyek a legkedveltebb célpontok. „A komplex, egységes városkép és az épített örökség az, ami vonzó a turisták számára. Erdély történelmi nagyvárosa, Kolozsvár kitüntetett helyen szerepel e tekintetben, de Temesvár is – e két városban nemzetközi repterek működnek, tehát közvetlenül elérhetőek a nyugati turisták számára, és mindkét desztináció reptere már milliós forgalmat bonyolít egy-egy évben. Nagyvárad a harmadik ilyen központ, ahol a hátulütő az, hogy nem tudta felfuttatni még a repterét és nemzetköziesíteni olyan szinten, mint Kolozsvár, Temesvár, vagy a nem túl távoli Debrecen. Debrecennek is egyre jelentősebb a nemzetközi reptér-funkciója, ami „ráhordja” a turistákat a szomszédos partiumi célterületekre. Nagyváradot a Debrecenbe, vagy akár Budapestre érkező turisták is fel tudják keresni” – mondta Nagy Egon.

Rámutatott, jelentős a városrehabilitáció folyamata négy nagyvárosban, Kolozsváron, Temesváron, Nagyváradon és Szebenben, de más erdélyi városokban is.

„Marosvásárhely is fejlődik, de például ott messze nem olyan szintű a reptér fejlettsége, mint Kolozsváron vagy Temesváron. Azok a helyek válhatnak turistacélpontokká, ahol nem csak az épített környezet jelentős, de a természeti környezet látványértéke is magas – ezzel kapcsolatos a szezonalitástól független turizmus. Van ugyanis, főleg hegyvidéken, úgynevezett szezonmentes turizmus: télen síturizmus, máshol nyáron klasszikus gyalogtúra-turizmus, vagy a klimaterikus üdülőhelyek jelenléte. Erre rá lehet építeni most már alternatív turizmusformákat is: ökoturizmus, bakancsos turizmus” – mutatott rá a szakember.

Brassó szintén kiemelt turistacélpont lehetne, hiszen átadták a vidombáki repteret, de Nagyszeben is fontos, jelentős város e tekintetben. „A nemzetközi repterek megléte vagy hiánya nagyban befolyásolja, hogy mennyire lesznek elérhetőek ezek a városok. Egyébként Segesvár is elég jól pozícionálható, mert Vásárhelyhez közel van, a nemzetközi reptérhez és Brassóhoz is, és a középkori épített öröksége jelentős. De Gyulafehérváron is intenzív rehabilitációs munkák zajlottak.

A városvezetők szerencsére ráéreztek a felsorolt városok mindegyikében, hogy nagyon fontos rehabilitálni a történelmi épített örökséget, a város egész imidzsét fellendíti és nem csak turisztikai szempontból, hanem a befektetők is szívesebben jönnek egy pozitív imázzsal rendelkező városba, mint egy hanyatlásnak – ahogy az angol szakirodalom mondja, urban decay-nek – alávetett városba.

Ezért is fontos a megújuló városkép, és ide persze szorosan kapcsolódik a műemlékvédelem” – emelte ki az egyetemi oktató. Hozzátette, az is jelentős előrelépés, hogy Erdélyben több helyen dinamizálták a műemlékvédelmet – ebben a Transilvania Trust is fontos szerepet játszik, rehabilitációnak köszönhetően a kastélyturizmus kezd életjeleket mutatni – például frissen újították fel a Kolozs megyei Gyalu kastélyát.

Galéria

A frissen felújított kastély a Kolozs megyei Gyaluban, a magán rezidencia kulturális rendeltetést kap

Fotó: Gazda Árpád

„De a Székelyföldön, Miklósváron és Erdővidéken is van pozitív példa kastélyturizmusra. Jó lenne megoldást találni a marosvécsi kastély felújítására is, befektetőt találni, hiszen a hely a helikonosok miatt is jelentős kultúrtörténetileg. Kastélyok esetében sokszor gátló tényező, hogy továbbra is tisztázatlanok a tulajdonviszonyok. Ha az épített örökségről beszélünk, a kastélyok felújítása nagyon fontos lépés lenne, de a folklórörökségi elemek, a tárgyi, népi, szellemi kultúra is vonzó tényező lehet a turisták számára” – fejtette ki az egyetemi oktató. Mint sorolta, a természeti szépségek vonzereje a Székelyföldön, Észak-Erdélyben is jelentős, de a máramarosi fatemplomok, az erdélyi dák várak, a szász erődtemplomok – utóbbi három rajta van az UNESCO Világörökség listáján – szintén turisztikai potenciált jelentenek.

„A magyar örökség szempontjából nagyon fontos lenne, hogy a csíksomlyói búcsújáróhely kerüljön fel az UNESCO-listára. Szurkolunk, hogy megvalósuljon” – állapította meg Nagy Egon.

Úgy összegzett, hogy Romániában javítani kell a turisztikai marketinget, fejleszteni az ellátás színvonalát és az infrastruktúrát, ki kell építeni az autópálya-alaphálózatot, legalább szezonális charterjáratokat kellene indítani a romániai reptereknek – ez mind-mind hozzájárulna az idegenforgalom fellendítéséhez. „A repülőjáratok azért kellenének, mert a külföldi turisták nem fognak a Romániától távolabb eső, nagy vásárlóerejű centrumtérségekből napokig autózni, buszozni, vonatozni – hiszen ezek csökkentett komfortfokozatú utazási lehetőségek. Összegezve: az erdélyi turizmus is dinamikusan fejlődik – nem utolsósorban a korábban említett alacsony bázishatás következtében.

Annak ellenére, hogy vannak még fejleszteni valók, olyan pontok, ahol pótolni kell a lemaradásokat, a hiányosságokat, optimistán tekinthetünk a jövőbe, mert ez a gyors fejlődési ütem biztosan rengeteg munkahelyet fog teremteni az ágazatban” – mutatott rá a szakember.

Mint fogalmazott, ez akkor is pozitív kicsengésű, ha az idegenforgalmi munkahelyek összességében még mindig jelentősen alulfizetettek.

Galéria

A nagyváradi szecesszió gyöngyszeme, a Fekete Sas Palota is vonzza az odalátogatókat

Fotó: Bálint Eszter

„Nagy potenciállal bír Erdélyben a Székelyföld és Brassó a jövőbeni turisztikai bővülés tekintetében. A vidombáki reptér megnyitásával a Székelyföld egy pozitív értelemben vett „harapófogóba” került, mert északról a marosvásárhelyi, délről a vidombáki reptér veszi közre. A korábban hangoztatott szempontok figyelembevételével nem lehet eléggé hangsúlyozni az elérhetőség biztosításában játszott pozitív szerepét egy-egy ilyen nemzetközi reptérnek. A településkép vonzereje, a környező természeti vonzerők látványértéke, a rendezvényturisztikai előzmények (például az Aranyszarvas – Cerbul de Aur fesztivál), a befektetőket is vonzó ipari kultúra, az országon belüli centrális helyzete, ami a belföldi turizmusnak kedvez,

és az épülő erdélyi autópálya véleményem szerint Brassót teszi legalkalmasabbá, hogy az idegenforgalom kiugróan fejlődő országos centrumává váljon a közeljövőben” – mondta Nagy Egon.

Galéria

A Kolozsvár belvárosában található Karolina-teret is állandó jelleggel látogatják a turisták

Fotó: Pantea Tibor

Hangsúlyozta, ilyen értelemben talán Brassóban alakulhat ki leghamarabb a nemkívánatos túlturizmus jelensége Erdélyben. „Azonban a páratlanul kedvező adottságok pusztán lehetőségeket jelentenek – sok múlik majd a helyiek vízióján, bátorságán és megvalósítható ötletein, hogy fenntartható módon fölpörgessék az idegenforgalmat Brassóban” – mutatott rá lapunknak Nagy Egon.

korábban írtuk

Mesés erdélyi tájakon kanyarog az ország legdrágább új megyei útja
Mesés erdélyi tájakon kanyarog az ország legdrágább új megyei útja

Mesébe illő út, mely a térség és Románia jelképe – vélik a helyi hatóságok, miután műszakilag átvették a Torockói-havasok festői, ám eddig infrastrukturálisan elhanyagolt tájain, Nagyenyed és Abrudbánya között húzódó hegyi út első szakaszát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 10., péntek

Hiánypótlónak számít a Nagybányán felavatott magyar bölcsőde

Azért kell önkormányzatait megerősítenie és képviselőit Brüsszelbe küldenie június 9-én az erdélyi magyarságnak, mert a közösség érdekeit senki más nem fogja képviselni – hangoztatta Kelemen Hunor pénteken Nagybányán.

Hiánypótlónak számít a Nagybányán felavatott magyar bölcsőde
2024. május 10., péntek

Ittasan vezetett egy fiatalember az autópályán, Temes megyében, a gyanú szerint kábítószer is volt nála

Őrizetbe vettek a rendőrök egy 27 éves fiatalembert, aki ittasan vezetett Déva és Nagylak között az autópályán. A rendőrök gyanúja szerint kábítószert találtak az autójában – közölte pénteken a Temes megyei rendőrség.

Ittasan vezetett egy fiatalember az autópályán, Temes megyében, a gyanú szerint kábítószer is volt nála
2024. május 10., péntek

Máris aggódhatunk a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal felújítási késlekedése miatt

Bár csupán néhány hónap telt el a Kolozsvár és Nagyvárad, illetve a magyar határ között húzódó vasútvonal nagy felfordulást okozó lezárása óta, a felújítási-villamosítási munkálatok lassúsága láttán máris megkongatták a vészharangot.

Máris aggódhatunk a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal felújítási késlekedése miatt
2024. május 10., péntek

Letartóztattak egy férfit Arad megyében, akit több százezer kábítószer-tabletta Romániába csempészésével gyanúsítanak

A határon fogtak el a rendőrök egy idegen állampolgárságú férfit, aki idén februárban 440 000 drognak minősülő tablettát (diazepámot, alprazolámot és klonazepámot) hozott be az országba – közölte pénteken az Arad megyei rendőrség.

Letartóztattak egy férfit Arad megyében, akit több százezer kábítószer-tabletta Romániába csempészésével gyanúsítanak
2024. május 10., péntek

Szűkösebb pénzeszsák felé terelik a tíz éve hiába várt marosvásárhelyi körgyűrűt

Tíz évvel az első kapavágás után a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság kérvényezte a Marosvásárhelyen továbbra is csak várva várt körgyűrű régóta tervezett szakaszának áthelyezését egyik európai uniós támogatási programból a másikba.

Szűkösebb pénzeszsák felé terelik a tíz éve hiába várt marosvásárhelyi körgyűrűt
2024. május 10., péntek

Lejárt szavatosságú, fel nem használt gyógyszerek gyűjtőpontja nyílik az Arad megyei kórházban

Lejárt szavatosságú és fel nem használt gyógyszerek gyűjtőpontját indítják el május közepétől az Arad megyei sürgősségi kórházban.

Lejárt szavatosságú, fel nem használt gyógyszerek gyűjtőpontja nyílik az Arad megyei kórházban
2024. május 10., péntek

Kibővíti anyanyelvű tehetséggondozó programjait Temesváron az Óbudai Egyetem

Kibővíti és középiskolai szintre is kiterjeszti anyanyelvű tehetséggondozó programjait Temesváron az Óbudai Egyetem (ÓE) – jelentette be Kovács Levente rektor pénteken Temesváron, a 25. Műszaki Tudományos Diákköri Konferencia (MTDK) megnyitóján.

Kibővíti anyanyelvű tehetséggondozó programjait Temesváron az Óbudai Egyetem
2024. május 10., péntek

Interaktív térképre helyezik a Bihar megyei gazdákat és termékeiket – Bővül a termelői vásárok száma

Augusztusra elkészülhet a Bihar megyei gazdaságokat és a helyi mezőgazdasági termékeket megjelenítő térkép. A termelői vásárok új Bihar megyei helyszíneken is megjelennek, és bővülhet a nagyváradi helyszínek köre is.

Interaktív térképre helyezik a Bihar megyei gazdákat és termékeiket – Bővül a termelői vásárok száma
2024. május 10., péntek

Halálos gázolás Temesváron: a jelzőlámpa piros fényénél akart átkelni egy gyalogos

Meghalt pénteken egy 75 éves férfi, aki Temesváron kijelölt helyen, ám pirosan világító lámpánál akart átkelni az úttesten, és elütötte egy autó.

Halálos gázolás Temesváron: a jelzőlámpa piros fényénél akart átkelni egy gyalogos
2024. május 10., péntek

Tízen vennék be a temesvári városházát, a Temes megyei közgyűlés elnöki tisztségéért heten szálltak ringbe

Tíz jelölt pályázik a polgármesteri székre Temesváron, a Temes megyei tanács elnöki tisztségéért pedig heten szálltak versenybe – derül ki a helyi és a megyei választási iroda által közzétett adatokból.

Tízen vennék be a temesvári városházát, a Temes megyei közgyűlés elnöki tisztségéért heten szálltak ringbe