Folytatná a kormány a Duna–Bukarest-csatorna építését, a projekthez azonban csak 16 év múlva kezdhetnének neki a rendkívül magas költségek miatt – nyilatkozta Marcel Boloş, a közlekedésügyi tárca által irányított Közlekedési Ágazati Operatív Program (POST) irányítója.
2014. október 14., 15:452014. október 14., 15:45
Boloş hétfőn a kormány hosszú távú infrastruktúrafejlesztési tervének (master plan) közvitáján vett részt a szaktárca székhelyén, ahol rámutatott: a Duna-csatorna megépítésének költségeit 1,5 milliárd euróra becsülik, így 2030 előtt legfeljebb kisebb munkálatokat tudnak majd végrehajtani.
Boloş kifejtette: az Európai Bizottsággal a témában folytatott megbeszéléseken is a kivitelezési és karbantartási költségekkel kapcsolatos fenntartások merültek fel többször is. A hosszú távú infrastruktúrafejlesztési terv egyébként a 2030-ig megvalósítandó közúti, vasúti, légi és hajózási beruházásokat tartalmazza, amelyekre a kormány a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban hívna le forrásokat.
A Duna–Bukarest-csatorna építéséhez 1968-ban láttak hozzá, a munkálatokat pedig 1989 után állították le. Cornel Marţincu, a legnagyobb hazai infrastrukturális tanácsadó cég, az IPTANA menedzsere rámutatott: nagyon régóta foglalkoztatja őket a projekt folytatása, az elmúlt években pedig több hatósággal is tárgyaltak az ügyben.
„Amikor a Duna-csatornáról beszélünk, tulajdonképpen a Dâmboviţa és az Argeş folyó teljes átalakítására, hajózhatóvá tételére, energetikai szempontból történő kiaknázásra, illetve szabályozására gondolunk” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette: a csatorna kivitelezésére eddig fordított költségek már elérik az egymilliárd dollárt. Marţincu úgy vélekedett: egy ilyen nagyszabású projekttel „Romániában nem szabad viccelni”, hiszen a becsült 1,5 milliárd eurós költség felér a hazai autópályákra hét év alatt szánt összeggel.
A közvitán egyébként az is kiderült, hogy a hazai hajózási ágazatnak 2014 és 2030 között legalább 2,27 milliárd eurós finanszírozásra lenne szüksége, az összegnek azonban egyelőre csak fele áll a kormány rendelkezésére.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Az Európai Parlament szerdán új, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok szigorítása érdekében.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
szóljon hozzá!