Cáfolja Brüsszel, hogy az EU be akarja tiltani a fali gázkazánokat, amelyek rendkívül népszerűek Romániában

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság, miután több tagállamban is riadalmat okozott, hogy fokozatosan le kell majd mondani az egyik legnépszerűbb fűtési és melegvíz előállítási megoldásról. Egy friss felmérés szerint Romániában például a lakosság nagyobbik hányada használ gázkazánt.

Bálint Eszter

2024. április 07., 10:002024. április 07., 10:00

Az EU intézkedéseket tesz az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, ami a fogyasztók számára alacsonyabb számlákat és jobb életminőséget eredményez – mutat rá a brüsszeli közlemény.

A dokumentum emlékeztet: az Európai Bizottság 2020-ban az európai zöld paktum részeként bemutatta az épületfelújítási hullámról szóló stratégiát, az épületek energiahatékonyságról szóló irányelv felülvizsgálata pedig kulcsfontosságú kezdeményezés. Az Európai Parlament a közelmúltban olyan, az Európai Tanáccsal leegyeztetett rendelkezéseket fogadott el, amelyek hozzájárulnak az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az építőipari ágazatban – fogalmaz a közlemény.

Amely szerint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv rendelkezései így támogatni fogják az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós erőfeszítéseket.

Brüsszel szerint az európai zöld paktummal összefüggésben konkrét előnyökkel jár a polgárok számára: javítja az emberek életminőségét otthon és a munkahelyen egyaránt, illetve növeli az otthonok komfortját és csökkenti az energiaszámlákat. Megfogalmazásukban az Európai Parlament és az EU tagállamai által elfogadott, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv

2040-re előírja a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok/fűtési rendszerek fokozatos felszámolását. De a már meglévő épületekben nem tiltja be a gázüzemű fűtési rendszereket

– húzza alá a közlemény.

Az Európai Bizottság szerint az irányelv hatálybalépését követően a kormányoknak lehetőségük lesz arra, hogy bizonyos fűtőberendezéseket fokozatosan kivonjanak a forgalomból a károsanyag-kibocsátásuk, a felhasznált tüzelőanyag típusa vagy a felhasznált megújuló energia minimális aránya alapján.

Idézet
Ezen túlmenően a kormányoknak konkrét intézkedéseket kell hozniuk a fűtésre és hűtésre használt fosszilis tüzelőanyagok 2040-ig történő fokozatos kivonására. Az uniós irányelvek a nemzeti kormányok számára rugalmasságot hagynak a törekvéseik és az elfogadott átfogó célok teljesítése terén. A jogszabályokat úgy tervezték, hogy figyelembe vegyék az egyes országok épületállományának és energiaszerkezetének valamennyi nemzeti sajátosságát”

– szögezi le az Európai Bizottság.

Romániában sokak számára hoz megkönnyebbülést a pontosítás.

Egy, a napokban ismertetett felmérésben résztvevők közel 58 százaléka jelezte ugyanis azt, hogy fali gázkazánt használ.

Eközben több mint 16 százalékuk központi fűtési rendszerre van csatlakoztatva, 15,6 százalékuk pedig fatüzelésű kályhára támaszkodik a hideg évszakban. A válaszadók kevesebb mint 1 százaléka használ hőszivattyút.

A közvélemény-kutatás a Delgaz Grid és az E.ON által működtetett Despre-energie.ro platform számára készült.

A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy a háztartások több mint 26 százalékában a fűtési rendszerek 5–10 évesek, és a válaszadók hasonló arányban nyilatkoztak úgy, hogy az otthonukban lévő fűtőberendezések 10–20 évesek. A gázüzemű fűtési rendszerek több mint 86 százaléka városi háztartásokban van, és csak 13,6 százaléka vidéki területeken.

A közvélemény-kutatás során ugyanakkor arra is fény derült, hogy a számlák kordában tartása reményében sok romániai lakos döntött úgy, hogy a hideg évszakban csökkenti a fűtés időtartamát:

több mint 36 százalékuk mondta, hogy napi 2 és 5 óra között, közel 29 százalékuk pedig napi 6 és 9 óra között működteti a fűtő berendezést. A megkérdezettek alig 13 százaléka hagyja a kazánt napi 15 óránál tovább fűteni.

Másrészt a megkérdezettek közel 20 százaléka mondta azt, hogy a háztartásukban a hőkomfort javítása érdekében további fűtési rendszereket használnak, például elektromos radiátorokat (a válaszadók 41,7 százaléka) vagy elektromos konvektort (37,9 százalék).

A felmérést a Sondaje Marketing Relații Publice Kft.végezte 2024. január 10. és 18. között, 1053 online felhasználóból álló mintán, +/–3 százalékos hibahatárral, és a romániai felnőtt lakosságra nézve reprezentatívnak tekinthető, de az online tér korlátait felvállalva.

Eközben a bukaresti energiaügyi minisztérium adatai szerint a lakott otthonok mintegy harmada, azaz 2,5 millió háztartás van földgázra kötve Romániában (ezek mintegy tizede a rendkívül energiaigényes kályhákat használja fűtőeszközként).

korábban írtuk

Kibocsátó, szép üzenet: döntöttek a fali gázkazánok „letekeréséről”
Kibocsátó, szép üzenet: döntöttek a fali gázkazánok „letekeréséről”

Az évtized végére minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, 2040-re pedig egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet üzemben – ez a célja az Európai Parlament által frissen elfogadott irányelvnek.

Amint arról korábban írtunk, az Európai Parlament március közepén fogadta el az irányelvet, amelynek értelmében az évtized végére minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet üzemben. 2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez. A pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják. Az új szabályok hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre – olvasható a döntést ismertető EP-közleményben.

Az európai irányelv helyes értelmezésének kulcsa az Avocat.net jogi szakportál értelmezése szerint a fogalom meghatározásában rejlik, amelyet a 2009/125-ös európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények végrehajtásáról szóló, 2015/1189-es európai uniós szabályozás tartalmaz.

A rendelet 2. cikkelye a Meghatározások címszó alatt körvonalazza az európai jogalkotó értelmezését a „fosszilis tüzelőanyag” fogalmáról: „a biomasszától eltérő tüzelőanyag, beleértve az antracitot, lignitet, kokszot, bitumenes szenet; e rendelet alkalmazásában a tőzeg is ide tartozik”, a földgáz azonban nem tartozik a szabályozás hatálya alá.

Az EU-ban mintegy 65 millió gázkazán működik jelenleg, tehát nem lenne könnyű lemondani róluk sehol sem, főleg a vele járó költségek miatt.

Szakértők szerint Brüsszel azért ódzkodott sokáig az egyértelmű központi tiltástól, mert a tagállamok nagyon eltérő energiamixekkel rendelkeznek, azaz egy drasztikus intézkedés rendkívül eltérő hatást gyakorolna egy-egy országra, nem lehetne mindenkire egyöntetűen érvényes. Ehelyett a fokozatos kivezetést pártolták, és jó ideig a tagállamokra bízták az erőteljesebb fellépést – ezt pedig már számos ország megtette.

Sok európai ország már intézkedett. Dániában 2013, Norvégiában 2017, Hollandiában 2018 óta nem lehet új épületeket földgázhálózatra kötni, Franciaországban két éve „nem fér bele” az új lakóházak károsanyag-kibocsátási maximumába a cirkó. Ausztriában idéntől már nem lehet újakat telepíteni és régieket javítani, Németországban bizonyos, szintén 2024-től érvényes célok teljesítése érdekében gyakorlatilag már két éve nem lehet újakat beüzemelni. Belgiumban 2025-től nem szabad fosszilis tüzelőanyagot felhasználó hőközpontot beszerelni új ingatlanba, Nagy-Britanniában pedig három év múlva a gáz- és kőolajszármazékokkal működő berendezések lesznek kitiltva az új építésű otthonokból.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég

Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég
2025. április 01., kedd

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban
2025. március 30., vasárnap

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra

Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra
2025. március 28., péntek

„Kigurulnak” az első gumiabroncsok a Nokian Tyres Körös-parti üzeméből

A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.

„Kigurulnak” az első gumiabroncsok a Nokian Tyres Körös-parti üzeméből
2025. március 28., péntek

Tisztelettudóan nőtt az átlagnyugdíj, a fiatalok is megirigyelhetik az éllovas erdélyi megyében

Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.

Tisztelettudóan nőtt az átlagnyugdíj, a fiatalok is megirigyelhetik az éllovas erdélyi megyében
2025. március 27., csütörtök

Nekik máshogy süt: meghaladta a 200 ezret a prosumerek száma

Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.

Nekik máshogy süt: meghaladta a 200 ezret a prosumerek száma
2025. március 27., csütörtök

Rákapott az arany „ízére” a romániai lakosság

A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.

Rákapott az arany „ízére” a romániai lakosság
2025. március 27., csütörtök

Kisboltokra és a szupermarketekre fókuszál a romániai sörfogyasztás

A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.

Kisboltokra és a szupermarketekre fókuszál a romániai sörfogyasztás
2025. március 27., csütörtök

Trump még nagyobb vámokkal fenyegeti az EU-t, miután drasztikusan megemelte az autóimport vámját

Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.

Trump még nagyobb vámokkal fenyegeti az EU-t, miután drasztikusan megemelte az autóimport vámját
2025. március 27., csütörtök

Megkezdte működését az új román állami bank

Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.

Megkezdte működését az új román állami bank
Megkezdte működését az új román állami bank
2025. március 27., csütörtök

Megkezdte működését az új román állami bank