Fotó: Gecse Noémi
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság, miután több tagállamban is riadalmat okozott, hogy fokozatosan le kell majd mondani az egyik legnépszerűbb fűtési és melegvíz előállítási megoldásról. Egy friss felmérés szerint Romániában például a lakosság nagyobbik hányada használ gázkazánt.
2024. április 07., 10:002024. április 07., 10:00
Az EU intézkedéseket tesz az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, ami a fogyasztók számára alacsonyabb számlákat és jobb életminőséget eredményez – mutat rá a brüsszeli közlemény.
A dokumentum emlékeztet: az Európai Bizottság 2020-ban az európai zöld paktum részeként bemutatta az épületfelújítási hullámról szóló stratégiát, az épületek energiahatékonyságról szóló irányelv felülvizsgálata pedig kulcsfontosságú kezdeményezés. Az Európai Parlament a közelmúltban olyan, az Európai Tanáccsal leegyeztetett rendelkezéseket fogadott el, amelyek hozzájárulnak az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az építőipari ágazatban – fogalmaz a közlemény.
Amely szerint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv rendelkezései így támogatni fogják az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós erőfeszítéseket.
Brüsszel szerint az európai zöld paktummal összefüggésben konkrét előnyökkel jár a polgárok számára: javítja az emberek életminőségét otthon és a munkahelyen egyaránt, illetve növeli az otthonok komfortját és csökkenti az energiaszámlákat. Megfogalmazásukban az Európai Parlament és az EU tagállamai által elfogadott, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv
– húzza alá a közlemény.
Az Európai Bizottság szerint az irányelv hatálybalépését követően a kormányoknak lehetőségük lesz arra, hogy bizonyos fűtőberendezéseket fokozatosan kivonjanak a forgalomból a károsanyag-kibocsátásuk, a felhasznált tüzelőanyag típusa vagy a felhasznált megújuló energia minimális aránya alapján.
– szögezi le az Európai Bizottság.
Romániában sokak számára hoz megkönnyebbülést a pontosítás.
Eközben több mint 16 százalékuk központi fűtési rendszerre van csatlakoztatva, 15,6 százalékuk pedig fatüzelésű kályhára támaszkodik a hideg évszakban. A válaszadók kevesebb mint 1 százaléka használ hőszivattyút.
A közvélemény-kutatás a Delgaz Grid és az E.ON által működtetett Despre-energie.ro platform számára készült.
A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy a háztartások több mint 26 százalékában a fűtési rendszerek 5–10 évesek, és a válaszadók hasonló arányban nyilatkoztak úgy, hogy az otthonukban lévő fűtőberendezések 10–20 évesek. A gázüzemű fűtési rendszerek több mint 86 százaléka városi háztartásokban van, és csak 13,6 százaléka vidéki területeken.
több mint 36 százalékuk mondta, hogy napi 2 és 5 óra között, közel 29 százalékuk pedig napi 6 és 9 óra között működteti a fűtő berendezést. A megkérdezettek alig 13 százaléka hagyja a kazánt napi 15 óránál tovább fűteni.
Másrészt a megkérdezettek közel 20 százaléka mondta azt, hogy a háztartásukban a hőkomfort javítása érdekében további fűtési rendszereket használnak, például elektromos radiátorokat (a válaszadók 41,7 százaléka) vagy elektromos konvektort (37,9 százalék).
A felmérést a Sondaje Marketing Relații Publice Kft.végezte 2024. január 10. és 18. között, 1053 online felhasználóból álló mintán, +/–3 százalékos hibahatárral, és a romániai felnőtt lakosságra nézve reprezentatívnak tekinthető, de az online tér korlátait felvállalva.
Az évtized végére minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, 2040-re pedig egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet üzemben – ez a célja az Európai Parlament által frissen elfogadott irányelvnek.
Amint arról korábban írtunk, az Európai Parlament március közepén fogadta el az irányelvet, amelynek értelmében az évtized végére minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet üzemben. 2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez. A pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják. Az új szabályok hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre – olvasható a döntést ismertető EP-közleményben.
Az európai irányelv helyes értelmezésének kulcsa az Avocat.net jogi szakportál értelmezése szerint a fogalom meghatározásában rejlik, amelyet a 2009/125-ös európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények végrehajtásáról szóló, 2015/1189-es európai uniós szabályozás tartalmaz.
A rendelet 2. cikkelye a Meghatározások címszó alatt körvonalazza az európai jogalkotó értelmezését a „fosszilis tüzelőanyag” fogalmáról: „a biomasszától eltérő tüzelőanyag, beleértve az antracitot, lignitet, kokszot, bitumenes szenet; e rendelet alkalmazásában a tőzeg is ide tartozik”, a földgáz azonban nem tartozik a szabályozás hatálya alá.
Szakértők szerint Brüsszel azért ódzkodott sokáig az egyértelmű központi tiltástól, mert a tagállamok nagyon eltérő energiamixekkel rendelkeznek, azaz egy drasztikus intézkedés rendkívül eltérő hatást gyakorolna egy-egy országra, nem lehetne mindenkire egyöntetűen érvényes. Ehelyett a fokozatos kivezetést pártolták, és jó ideig a tagállamokra bízták az erőteljesebb fellépést – ezt pedig már számos ország megtette.
Sok európai ország már intézkedett. Dániában 2013, Norvégiában 2017, Hollandiában 2018 óta nem lehet új épületeket földgázhálózatra kötni, Franciaországban két éve „nem fér bele” az új lakóházak károsanyag-kibocsátási maximumába a cirkó. Ausztriában idéntől már nem lehet újakat telepíteni és régieket javítani, Németországban bizonyos, szintén 2024-től érvényes célok teljesítése érdekében gyakorlatilag már két éve nem lehet újakat beüzemelni. Belgiumban 2025-től nem szabad fosszilis tüzelőanyagot felhasználó hőközpontot beszerelni új ingatlanba, Nagy-Britanniában pedig három év múlva a gáz- és kőolajszármazékokkal működő berendezések lesznek kitiltva az új építésű otthonokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!