Cáfolja Brüsszel, hogy az EU be akarja tiltani a fali gázkazánokat, amelyek rendkívül népszerűek Romániában

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság, miután több tagállamban is riadalmat okozott, hogy fokozatosan le kell majd mondani az egyik legnépszerűbb fűtési és melegvíz előállítási megoldásról. Egy friss felmérés szerint Romániában például a lakosság nagyobbik hányada használ gázkazánt.

Bálint Eszter

2024. április 07., 10:002024. április 07., 10:00

Az EU intézkedéseket tesz az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, ami a fogyasztók számára alacsonyabb számlákat és jobb életminőséget eredményez – mutat rá a brüsszeli közlemény.

A dokumentum emlékeztet: az Európai Bizottság 2020-ban az európai zöld paktum részeként bemutatta az épületfelújítási hullámról szóló stratégiát, az épületek energiahatékonyságról szóló irányelv felülvizsgálata pedig kulcsfontosságú kezdeményezés. Az Európai Parlament a közelmúltban olyan, az Európai Tanáccsal leegyeztetett rendelkezéseket fogadott el, amelyek hozzájárulnak az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az építőipari ágazatban – fogalmaz a közlemény.

Amely szerint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv rendelkezései így támogatni fogják az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós erőfeszítéseket.

Brüsszel szerint az európai zöld paktummal összefüggésben konkrét előnyökkel jár a polgárok számára: javítja az emberek életminőségét otthon és a munkahelyen egyaránt, illetve növeli az otthonok komfortját és csökkenti az energiaszámlákat. Megfogalmazásukban az Európai Parlament és az EU tagállamai által elfogadott, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv

2040-re előírja a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok/fűtési rendszerek fokozatos felszámolását. De a már meglévő épületekben nem tiltja be a gázüzemű fűtési rendszereket

– húzza alá a közlemény.

Az Európai Bizottság szerint az irányelv hatálybalépését követően a kormányoknak lehetőségük lesz arra, hogy bizonyos fűtőberendezéseket fokozatosan kivonjanak a forgalomból a károsanyag-kibocsátásuk, a felhasznált tüzelőanyag típusa vagy a felhasznált megújuló energia minimális aránya alapján.

Idézet
Ezen túlmenően a kormányoknak konkrét intézkedéseket kell hozniuk a fűtésre és hűtésre használt fosszilis tüzelőanyagok 2040-ig történő fokozatos kivonására. Az uniós irányelvek a nemzeti kormányok számára rugalmasságot hagynak a törekvéseik és az elfogadott átfogó célok teljesítése terén. A jogszabályokat úgy tervezték, hogy figyelembe vegyék az egyes országok épületállományának és energiaszerkezetének valamennyi nemzeti sajátosságát”

– szögezi le az Európai Bizottság.

Romániában sokak számára hoz megkönnyebbülést a pontosítás.

Egy, a napokban ismertetett felmérésben résztvevők közel 58 százaléka jelezte ugyanis azt, hogy fali gázkazánt használ.

Eközben több mint 16 százalékuk központi fűtési rendszerre van csatlakoztatva, 15,6 százalékuk pedig fatüzelésű kályhára támaszkodik a hideg évszakban. A válaszadók kevesebb mint 1 százaléka használ hőszivattyút.

A közvélemény-kutatás a Delgaz Grid és az E.ON által működtetett Despre-energie.ro platform számára készült.

A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy a háztartások több mint 26 százalékában a fűtési rendszerek 5–10 évesek, és a válaszadók hasonló arányban nyilatkoztak úgy, hogy az otthonukban lévő fűtőberendezések 10–20 évesek. A gázüzemű fűtési rendszerek több mint 86 százaléka városi háztartásokban van, és csak 13,6 százaléka vidéki területeken.

A közvélemény-kutatás során ugyanakkor arra is fény derült, hogy a számlák kordában tartása reményében sok romániai lakos döntött úgy, hogy a hideg évszakban csökkenti a fűtés időtartamát:

több mint 36 százalékuk mondta, hogy napi 2 és 5 óra között, közel 29 százalékuk pedig napi 6 és 9 óra között működteti a fűtő berendezést. A megkérdezettek alig 13 százaléka hagyja a kazánt napi 15 óránál tovább fűteni.

Másrészt a megkérdezettek közel 20 százaléka mondta azt, hogy a háztartásukban a hőkomfort javítása érdekében további fűtési rendszereket használnak, például elektromos radiátorokat (a válaszadók 41,7 százaléka) vagy elektromos konvektort (37,9 százalék).

A felmérést a Sondaje Marketing Relații Publice Kft.végezte 2024. január 10. és 18. között, 1053 online felhasználóból álló mintán, +/–3 százalékos hibahatárral, és a romániai felnőtt lakosságra nézve reprezentatívnak tekinthető, de az online tér korlátait felvállalva.

Eközben a bukaresti energiaügyi minisztérium adatai szerint a lakott otthonok mintegy harmada, azaz 2,5 millió háztartás van földgázra kötve Romániában (ezek mintegy tizede a rendkívül energiaigényes kályhákat használja fűtőeszközként).

korábban írtuk

Kibocsátó, szép üzenet: döntöttek a fali gázkazánok „letekeréséről”
Kibocsátó, szép üzenet: döntöttek a fali gázkazánok „letekeréséről”

Az évtized végére minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, 2040-re pedig egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet üzemben – ez a célja az Európai Parlament által frissen elfogadott irányelvnek.

Amint arról korábban írtunk, az Európai Parlament március közepén fogadta el az irányelvet, amelynek értelmében az évtized végére minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet üzemben. 2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez. A pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják. Az új szabályok hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre – olvasható a döntést ismertető EP-közleményben.

Az európai irányelv helyes értelmezésének kulcsa az Avocat.net jogi szakportál értelmezése szerint a fogalom meghatározásában rejlik, amelyet a 2009/125-ös európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények végrehajtásáról szóló, 2015/1189-es európai uniós szabályozás tartalmaz.

A rendelet 2. cikkelye a Meghatározások címszó alatt körvonalazza az európai jogalkotó értelmezését a „fosszilis tüzelőanyag” fogalmáról: „a biomasszától eltérő tüzelőanyag, beleértve az antracitot, lignitet, kokszot, bitumenes szenet; e rendelet alkalmazásában a tőzeg is ide tartozik”, a földgáz azonban nem tartozik a szabályozás hatálya alá.

Az EU-ban mintegy 65 millió gázkazán működik jelenleg, tehát nem lenne könnyű lemondani róluk sehol sem, főleg a vele járó költségek miatt.

Szakértők szerint Brüsszel azért ódzkodott sokáig az egyértelmű központi tiltástól, mert a tagállamok nagyon eltérő energiamixekkel rendelkeznek, azaz egy drasztikus intézkedés rendkívül eltérő hatást gyakorolna egy-egy országra, nem lehetne mindenkire egyöntetűen érvényes. Ehelyett a fokozatos kivezetést pártolták, és jó ideig a tagállamokra bízták az erőteljesebb fellépést – ezt pedig már számos ország megtette.

Sok európai ország már intézkedett. Dániában 2013, Norvégiában 2017, Hollandiában 2018 óta nem lehet új épületeket földgázhálózatra kötni, Franciaországban két éve „nem fér bele” az új lakóházak károsanyag-kibocsátási maximumába a cirkó. Ausztriában idéntől már nem lehet újakat telepíteni és régieket javítani, Németországban bizonyos, szintén 2024-től érvényes célok teljesítése érdekében gyakorlatilag már két éve nem lehet újakat beüzemelni. Belgiumban 2025-től nem szabad fosszilis tüzelőanyagot felhasználó hőközpontot beszerelni új ingatlanba, Nagy-Britanniában pedig három év múlva a gáz- és kőolajszármazékokkal működő berendezések lesznek kitiltva az új építésű otthonokból.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 15., szombat

Stabilról negatívra módosította Románia államadós-osztályzatának kilátását a Moody's

A Moody's hitelminősítő ügynökség pénteken stabilról negatívra módosította Románia államadós-osztályzatának kilátását.

Stabilról negatívra módosította Románia államadós-osztályzatának kilátását a Moody's
2025. március 14., péntek

„Stratégiai lépést” tett a Romgaz az Azomureș átvétele felé

Úgy tűnik, komolyan fontolgatja a román állami tulajdonban levő Romgaz a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát megvásárlását: szakértők bevonásával kívánják felmérni a kiszemelt célpont helyzetét.

„Stratégiai lépést” tett a Romgaz az Azomureș átvétele felé
2025. március 14., péntek

Március végétől drágábban vonatozunk

A hónap végétől árat emel a Román Vasúttársaság (CFR): a legtöbb esetben néhány lejjel drágulnak a különböző díjszabások, de a rövidebb utak esetében jelentős drágítás jöhet.

Március végétől drágábban vonatozunk
Március végétől drágábban vonatozunk
2025. március 14., péntek

Március végétől drágábban vonatozunk

2025. március 14., péntek

Az államapparátus reformját sürgeti az ügyvivő elnök

Ilie Bolojan szerint Romániának nagyon magas a költségvetési deficitje, emiatt az államapparátus reformja, a költségek csökkentése és a bevételek növelése elkerülhetetlen.

Az államapparátus reformját sürgeti az ügyvivő elnök
2025. március 14., péntek

A legtöbb ágazatban csökkent az átlagbér januárban

Januárban tavaly decemberhez képest 5,6 százalékkal 5328 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 8910 lej volt januárban, 341 lejjel kevesebb, mint az előző hónapban.

A legtöbb ágazatban csökkent az átlagbér januárban
2025. március 14., péntek

Tisztességes megélhetést biztosító új bérfogalmat vezetnének be Romániában

A minimálbérnél magasabb, tisztességes megélhetést biztosító új bérfogalom, egyfajta új létminimum hivatalos bevezetését kéri az Országos Szakszervezeti Tömb.

Tisztességes megélhetést biztosító új bérfogalmat vezetnének be Romániában
2025. március 14., péntek

Egyre közelebb a 3000 lejhez az átlagnyugdíj

A tavalyi negyedik negyedévben az előzőhöz viszonyítva 12,2 százalékkal 2898 lejre emelkedett az átlagnyugdíj Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.

Egyre közelebb a 3000 lejhez az átlagnyugdíj
2025. március 13., csütörtök

Mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk: számos termék és szolgáltatás megdrágult

A margarin, a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások, valamint a postai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben februárban a múlt év első második hónapjához képest.

Mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk: számos termék és szolgáltatás megdrágult
2025. március 13., csütörtök

Trump vámos vasökle Romániának is betalál

A Donald Trump amerikai elnök által szerdán az amerikai acél- és alumíniumimportra kivetett vámok nem kis mértékben érintik Romániát is.

Trump vámos vasökle Romániának is betalál
Trump vámos vasökle Romániának is betalál
2025. március 13., csütörtök

Trump vámos vasökle Romániának is betalál

2025. március 13., csütörtök

Nem lesz többé 100 000 eurós prémium nyugdíjazáskor? – A kormány azt ígéri, véget vet a gyakorlatnak

A kormány elfogad egy jogszabályt, amelyik megakadályozza, hogy a jövőben 100 000 eurós nagyságrendű prémiumokat kapjanak nyugdíjazásukkor a Romsilva vezető beosztású alkalmazottai – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Nem lesz többé 100 000 eurós prémium nyugdíjazáskor? – A kormány azt ígéri, véget vet a gyakorlatnak