Digitális világ. Sok időt megspórolhatunk az online ügyintézéssel
Fotó: Pixabay.com
Bevett gyakorlat nálunk, hogy néha szabadnapot veszünk ki csak azért, hogy bizonyos papírokat, hivatali ügyeket intézzünk. Ennek vethet véget a digitalizáció, mely európai uniós szintű prioritás, egyik eleme pedig a 2026-tól bevezetendő úgynevezett digitális tárca, egy online, mobiltelefonos azonosító és hitelesítő rendszer. Bár a kezdeményezők hangsúlyozzák, használata nem lesz kötelező, magyar és román szélsőségesek is szabadságunk teljes elvesztésével riogatnak.
2024. április 10., 19:012024. április 10., 19:01
Immár az EU Tanácsa is elfogadta az új európai digitális személyazonossági keretet, mely megbízható és biztonságos digitális személyazonosságot kíván biztosítani valamennyi uniós állampolgár számára az úgynevezett digitális tárca (eID) bevezetése révén. Az egyes tagállamok nemzeti kormányának szakminisztereit tömörítő testület március végén bólintott rá az Európai Parlament által is elfogadott rendelet-felülvizsgálatra, mely Európában egyértelmű paradigmaváltást jelent a digitális személyazonosság, az „e-világ” tekintetében.
Célja annak biztosítása, hogy a polgárok és a vállalkozások Európa-szerte egyetemes hozzáféréssel rendelkezzenek a biztonságos és megbízható elektronikus azonosításhoz és hitelesítéshez – olvasható az EU Tanácsának közleményében. Az új jogszabály értelmében a tagállamok olyan digitális tárcákat kínálnak majd a polgárok és a vállalkozások számára, amelyek képesek összekapcsolni a nemzeti digitális személyazonosságot más igazoló okmányokkal (pl. vezetői engedély, oklevelek, bankszámla).
Az új európai digitális személyiadat-tárcák minden polgár számára lehetővé teszik majd, hogy – Unió-szerte elismert – nemzeti digitális azonosítójuk segítségével hozzáférhessenek online szolgáltatásokhoz, méghozzá anélkül, hogy egyéni azonosítási módszereket kellene alkalmazniuk, illetve hogy szükségtelenül meg kellene osztaniuk személyes adataikat. A felhasználók általi ellenőrzés szavatolja, hogy csak a szükséges információk kerüljenek megosztásra.
A rendelet szerint 2026-ig minden tagállamnak digitális személyiadat-tárcát kell elérhetővé tennie polgárai számára, és a felülvizsgált rendeletnek megfelelően el kell fogadnia a más tagállamokból származó európai digitális személyiadat-tárcákat. Ugyanakkor
– hangsúlyozzák a közleményben. A felülvizsgált rendelet az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetése után 20 nappal lép hatályba. A rendeletet 2026-ig kell teljes körűen végrehajtani.
„Az európai digitális személyazonosságról szóló rendelet elfogadása mérföldkövet jelent társadalmunk digitális átalakulásában. Azáltal, hogy a polgárokat helyezi a középpontba, hozzájárul az online közszolgáltatásokhoz való hozzáférés jelentős mértékű javításához és egyszerűsítéséhez. Nem szabad, hogy a polgárok viseljék a bonyolult adminisztratív és intézményi eljárások terhét” – nyilatkozta Mathieu Michel, a digitalizálásért, a közigazgatás egyszerűsítéséért, a magánélet védelméért és az épületek kezeléséért felelős belga államtitkár.
A szélsőségesek megfigyelési lehetőséget, szabadságvesztést látnak bele az intézkedésbe
Fotó: Pixabay.com
Merthogy az intézkedés számos területen megkönnyítheti az ügyintézést nemcsak uniós, hanem belföldi viszonylatban is. Az Európai Parlament korábbi tájékoztatása szerint például a következőkre használható fel:
Egyébként az EP 335 igen, 190 nem szavazattal és 31 tartózkodással fogadta el a módosításokat. Az Európai Bizottság 2021-ben tett javaslatot a meglévő rendeletek módosítására annak érdekében, hogy 2030-ra a polgárok legalább 80%-a a digitális személyazonosítót használva hozzáférjen a kulcsfontosságú közszolgáltatásokhoz az EU határain belül. A korábbi jogszabályok előírta a tagállamoknak, hogy hozzanak létre nemzeti elektronikus azonosítási rendszereket, amelyek megfelelnek bizonyos műszaki és biztonsági előírásoknak. Ezek a nemzeti rendszerek ezután összekapcsolódnak, lehetővé téve a polgárok számára, hogy nemzeti elektronikus személyazonosító igazolványukkal hozzáférjenek az online szolgáltatásokhoz más tagállamokban is.
amely megteremti azt az „egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó” digitális környezetet, amely jelentősen egyszerűsíti az állampolgár és a kormányzat különböző szervei közötti kommunikációt.
A törvénytervezet tavaly novemberi előterjesztésekor Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a törvényjavaslat nyomán jelentősen könnyebbé válik a magyarok élete. A kormány célja az, hogy az emberek minél több ügyet tudjanak elintézni digitális eszközön, amellyel időt spórolnak meg – mondta. Arra is kitért: az EU-ban is elfogadják az új digitális tárca létrehozását előíró irányelvet, így a törvénnyel Magyarország fogadhatja el elsőként az abban foglaltakat. Ugyanakkor Dömötör is hangsúlyozta: nem lesz kötelező az új alkalmazás használata, mindenki szabadon dönthet róla, hogy szeretné-e igénybe venni, és bármikor dönthet úgy, hogy megszünteti a profilt.
Ez természetesen nem zavarja a szélsőséges pártokat abban, hogy – az emberek újtól való tartózkodását, idegenkedését, félelmét kihasználva – riogatni kezdje a népet, mondván: oda minden szabadságunk. Például a budapesti parlamenti vitán Dúró Dóra (Mi Hazánk) megállapította: egy globalista diktatúra kiépítése zajlik a világban, miközben Magyarországon az alapvető emberi jognak számító készpénzhasználat korlátozása fenyeget. A nemzeti szuverenitás védelme mellett az egyének szabadságát is fontos lenne tiszteletben tartani, és megvédeni a digitális óriáscégektől is – figyelmeztetett. Hangsúlyozta: üdvös lenne a bürokráciát csökkenteni, de ezzel a javaslattal inkább az emberek szabadsága fog csökkenni.
Romániában nehézkesen köszönt be az „e-világ”
Fotó: Facebook/Lucian Bode
Ez a hozzáállás természetesen nem csupán a magyarországi szélsőségesekre jellemző: ugyanez olvasható ki például a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vonatkozó üzenetéből is. Claudiu Târziu szenátor, az AUR vezetőtanácsának elnöke szerint „egy szavazatra állunk szabadságunk teljes elvesztésétől”. „Az EU csúcsvezetésének globalistái kezet ráztak, hogy a digitális identitás és az ún. digitális tárca elfogadására kötelezzenek.
– hangzott a dörgedelmes reakció.
Mindez olyan körülmények között, hogy Romániában köztudottan nagy a lemaradás a digitalizálás terén: nehézkesen teremtik meg a lehetőségeket a polgárok számára, hogy online intézzék hivatali ügyeiket, sokan pedig eleve ódzkodnak tőle, egyáltalán az internetes világtól. Egyes felmérések szerint 10 romániaiból 7 azt nyilatkozta, minden évben elpazarol legalább egy szabadnapot arra, hogy papírjait, ügyes-bajos dolgait intézze, sorban állva a hivatalokban. Ez is az ország kétarcúságát bizonyítja, hiszen köztudott, hogy Romániában kiváló az internet minősége, és európai szinten élen áll az ezer főre jutó információtechnológiai szakemberek száma tekintetében.
Nemrég számoltunk be arról is: miközben Románia gyakorlatilag lemondott róla, hogy újabb hivatalos céldátumot vállaljon a közös uniós fizetőeszköz bevezetésére, az Európai Központi Bank elkezdte az előkészületeket a digitális euró bevezetésére. Az egyelőre 20 tagállamot érintő újítás biztonságosabb és gyorsabb pénzügyi tranzakciókat tenne lehetővé ingyen, garantált értéken, internetes kapcsolat nélkül is. Bár az összeesküvés-elméleteket gyártók azt hangoztatják, a „bankárok által irányított világ” el akarja tüntetni a készpénzt, hogy még többet tudjanak meg rólunk, az illetékesek teljes adatvédelmet, anonimitást ígérnek. Érdekesség, hogy Romániában – ahol amúgy szintén létezik egy digitális lej projekt – éppen a készpénzfizetéses „anonimitás” leple alatt véghez vitt adócsalások visszaszorítását tervezik.
Miközben Románia már arról is lemondott, hogy újabb hivatalos céldátumot vállaljon a közös uniós fizetőeszköz bevezetésére, az Európai Központi Bank elkezdi az előkészületeket a digitális euró bevezetésére.
Daniel David oktatási miniszter szerint „egyelőre idén nem változik semmi” a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját illetően, és valószínűleg jövőre, de talán két év múlva sem. A tárcavezető ugyanakkor kitart a megmérettetés megreformálása mellett.
Június 20-a és július 3-a között 50 akciót szervezett a rendőrség a kábítószer- és emberkereskedelemmel, informatikai csalással és pénzmosással gyanúsított bűnözői csoportok felszámolására – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség (IGPR).
Klaus Iohannis volt államfőt, Marcel Ciolacu volt miniszterelnököt és Nicolae Ciucă volt szenátusi elnököt figyelmeztették, hogy az országot a költségvetési csőd veszélye fenyegeti, ha nem hoznak hiánycsökkentő intézkedéseket.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
A Concordia Munkáltatói Szövetség elnöke, Dan Șucu szerint a politikai osztály okozta új válságot nem adóemelésekkel, hanem a közpénzekkel való helyes gazdálkodással lehet megoldani.
Meg akart támadni egy agresszíven viselkedő medve egy juhászt az esztenán a Fogarasi-havasokban, a férfi menekülés közben megsérült.
A szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantására, és ősztől a lakosság többsége az utcára fog vonulni – jelentette ki pénteken Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke.
Ilie Bolojan kormányfő a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel egyeztetett pénteken a deficitcsökkentő intézkedések törvénytervezetéről és annak szociális és gazdasági hatásairól a háromoldalú egyeztető tanács ülésén.
szóljon hozzá!