Digitális világ. Sok időt megspórolhatunk az online ügyintézéssel
Fotó: Pixabay.com
Bevett gyakorlat nálunk, hogy néha szabadnapot veszünk ki csak azért, hogy bizonyos papírokat, hivatali ügyeket intézzünk. Ennek vethet véget a digitalizáció, mely európai uniós szintű prioritás, egyik eleme pedig a 2026-tól bevezetendő úgynevezett digitális tárca, egy online, mobiltelefonos azonosító és hitelesítő rendszer. Bár a kezdeményezők hangsúlyozzák, használata nem lesz kötelező, magyar és román szélsőségesek is szabadságunk teljes elvesztésével riogatnak.
2024. április 10., 19:012024. április 10., 19:01
Immár az EU Tanácsa is elfogadta az új európai digitális személyazonossági keretet, mely megbízható és biztonságos digitális személyazonosságot kíván biztosítani valamennyi uniós állampolgár számára az úgynevezett digitális tárca (eID) bevezetése révén. Az egyes tagállamok nemzeti kormányának szakminisztereit tömörítő testület március végén bólintott rá az Európai Parlament által is elfogadott rendelet-felülvizsgálatra, mely Európában egyértelmű paradigmaváltást jelent a digitális személyazonosság, az „e-világ” tekintetében.
Célja annak biztosítása, hogy a polgárok és a vállalkozások Európa-szerte egyetemes hozzáféréssel rendelkezzenek a biztonságos és megbízható elektronikus azonosításhoz és hitelesítéshez – olvasható az EU Tanácsának közleményében. Az új jogszabály értelmében a tagállamok olyan digitális tárcákat kínálnak majd a polgárok és a vállalkozások számára, amelyek képesek összekapcsolni a nemzeti digitális személyazonosságot más igazoló okmányokkal (pl. vezetői engedély, oklevelek, bankszámla).
Az új európai digitális személyiadat-tárcák minden polgár számára lehetővé teszik majd, hogy – Unió-szerte elismert – nemzeti digitális azonosítójuk segítségével hozzáférhessenek online szolgáltatásokhoz, méghozzá anélkül, hogy egyéni azonosítási módszereket kellene alkalmazniuk, illetve hogy szükségtelenül meg kellene osztaniuk személyes adataikat. A felhasználók általi ellenőrzés szavatolja, hogy csak a szükséges információk kerüljenek megosztásra.
A rendelet szerint 2026-ig minden tagállamnak digitális személyiadat-tárcát kell elérhetővé tennie polgárai számára, és a felülvizsgált rendeletnek megfelelően el kell fogadnia a más tagállamokból származó európai digitális személyiadat-tárcákat. Ugyanakkor
– hangsúlyozzák a közleményben. A felülvizsgált rendelet az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetése után 20 nappal lép hatályba. A rendeletet 2026-ig kell teljes körűen végrehajtani.
„Az európai digitális személyazonosságról szóló rendelet elfogadása mérföldkövet jelent társadalmunk digitális átalakulásában. Azáltal, hogy a polgárokat helyezi a középpontba, hozzájárul az online közszolgáltatásokhoz való hozzáférés jelentős mértékű javításához és egyszerűsítéséhez. Nem szabad, hogy a polgárok viseljék a bonyolult adminisztratív és intézményi eljárások terhét” – nyilatkozta Mathieu Michel, a digitalizálásért, a közigazgatás egyszerűsítéséért, a magánélet védelméért és az épületek kezeléséért felelős belga államtitkár.
A szélsőségesek megfigyelési lehetőséget, szabadságvesztést látnak bele az intézkedésbe
Fotó: Pixabay.com
Merthogy az intézkedés számos területen megkönnyítheti az ügyintézést nemcsak uniós, hanem belföldi viszonylatban is. Az Európai Parlament korábbi tájékoztatása szerint például a következőkre használható fel:
Egyébként az EP 335 igen, 190 nem szavazattal és 31 tartózkodással fogadta el a módosításokat. Az Európai Bizottság 2021-ben tett javaslatot a meglévő rendeletek módosítására annak érdekében, hogy 2030-ra a polgárok legalább 80%-a a digitális személyazonosítót használva hozzáférjen a kulcsfontosságú közszolgáltatásokhoz az EU határain belül. A korábbi jogszabályok előírta a tagállamoknak, hogy hozzanak létre nemzeti elektronikus azonosítási rendszereket, amelyek megfelelnek bizonyos műszaki és biztonsági előírásoknak. Ezek a nemzeti rendszerek ezután összekapcsolódnak, lehetővé téve a polgárok számára, hogy nemzeti elektronikus személyazonosító igazolványukkal hozzáférjenek az online szolgáltatásokhoz más tagállamokban is.
amely megteremti azt az „egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó” digitális környezetet, amely jelentősen egyszerűsíti az állampolgár és a kormányzat különböző szervei közötti kommunikációt.
A törvénytervezet tavaly novemberi előterjesztésekor Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a törvényjavaslat nyomán jelentősen könnyebbé válik a magyarok élete. A kormány célja az, hogy az emberek minél több ügyet tudjanak elintézni digitális eszközön, amellyel időt spórolnak meg – mondta. Arra is kitért: az EU-ban is elfogadják az új digitális tárca létrehozását előíró irányelvet, így a törvénnyel Magyarország fogadhatja el elsőként az abban foglaltakat. Ugyanakkor Dömötör is hangsúlyozta: nem lesz kötelező az új alkalmazás használata, mindenki szabadon dönthet róla, hogy szeretné-e igénybe venni, és bármikor dönthet úgy, hogy megszünteti a profilt.
Ez természetesen nem zavarja a szélsőséges pártokat abban, hogy – az emberek újtól való tartózkodását, idegenkedését, félelmét kihasználva – riogatni kezdje a népet, mondván: oda minden szabadságunk. Például a budapesti parlamenti vitán Dúró Dóra (Mi Hazánk) megállapította: egy globalista diktatúra kiépítése zajlik a világban, miközben Magyarországon az alapvető emberi jognak számító készpénzhasználat korlátozása fenyeget. A nemzeti szuverenitás védelme mellett az egyének szabadságát is fontos lenne tiszteletben tartani, és megvédeni a digitális óriáscégektől is – figyelmeztetett. Hangsúlyozta: üdvös lenne a bürokráciát csökkenteni, de ezzel a javaslattal inkább az emberek szabadsága fog csökkenni.
Romániában nehézkesen köszönt be az „e-világ”
Fotó: Facebook/Lucian Bode
Ez a hozzáállás természetesen nem csupán a magyarországi szélsőségesekre jellemző: ugyanez olvasható ki például a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vonatkozó üzenetéből is. Claudiu Târziu szenátor, az AUR vezetőtanácsának elnöke szerint „egy szavazatra állunk szabadságunk teljes elvesztésétől”. „Az EU csúcsvezetésének globalistái kezet ráztak, hogy a digitális identitás és az ún. digitális tárca elfogadására kötelezzenek.
– hangzott a dörgedelmes reakció.
Mindez olyan körülmények között, hogy Romániában köztudottan nagy a lemaradás a digitalizálás terén: nehézkesen teremtik meg a lehetőségeket a polgárok számára, hogy online intézzék hivatali ügyeiket, sokan pedig eleve ódzkodnak tőle, egyáltalán az internetes világtól. Egyes felmérések szerint 10 romániaiból 7 azt nyilatkozta, minden évben elpazarol legalább egy szabadnapot arra, hogy papírjait, ügyes-bajos dolgait intézze, sorban állva a hivatalokban. Ez is az ország kétarcúságát bizonyítja, hiszen köztudott, hogy Romániában kiváló az internet minősége, és európai szinten élen áll az ezer főre jutó információtechnológiai szakemberek száma tekintetében.
Nemrég számoltunk be arról is: miközben Románia gyakorlatilag lemondott róla, hogy újabb hivatalos céldátumot vállaljon a közös uniós fizetőeszköz bevezetésére, az Európai Központi Bank elkezdte az előkészületeket a digitális euró bevezetésére. Az egyelőre 20 tagállamot érintő újítás biztonságosabb és gyorsabb pénzügyi tranzakciókat tenne lehetővé ingyen, garantált értéken, internetes kapcsolat nélkül is. Bár az összeesküvés-elméleteket gyártók azt hangoztatják, a „bankárok által irányított világ” el akarja tüntetni a készpénzt, hogy még többet tudjanak meg rólunk, az illetékesek teljes adatvédelmet, anonimitást ígérnek. Érdekesség, hogy Romániában – ahol amúgy szintén létezik egy digitális lej projekt – éppen a készpénzfizetéses „anonimitás” leple alatt véghez vitt adócsalások visszaszorítását tervezik.
Miközben Románia már arról is lemondott, hogy újabb hivatalos céldátumot vállaljon a közös uniós fizetőeszköz bevezetésére, az Európai Központi Bank elkezdi az előkészületeket a digitális euró bevezetésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Az alkotmánybíróság szerint az antiszemitizmus elleni küzdelemről és a legionárius szervezetek betiltásáról szóló törvény világos és kiszámítható.
Több mint 4,5 millió lejes – 950 000 eurós – vezetői juttatást kellett volna kapnia idén Marius Grăjdannak, az állam protokollingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) vezérigazgatójának a 2024-es, hivatalosan jóváhagyott mérleg szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!