Fotó: Facebook/Erdei-Dolóczki István
„Ha jól működtetik, eredményes lehet a független befektetési alap, nagy beruházásokat tudnak megfinanszírozni ebből a pénzből, és ez előrelendítheti az infrastruktúra-fejlesztést” – értékelt a képviselőházi döntést követően a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István parlamenti képviselő.
Amint arról beszámoltunk, nagyszabású infrastrukturális beruházásokat készül megvalósítani a kormány abból a független fejlesztési és befektetési alapból, amelynek létrehozását szerdán fogadta el döntéshozó kamaraként a képviselőház, és amelybe 33 állami vállalat részvényei kerülnek.
A jogszabályt 174 honatya szavazta meg, 98-an ellene voksoltak három tartózkodás mellett. Az alap létrehozását a kormány fő erejét képező szociáldemokraták tűzték ki még a 2016-os parlamenti választás előtt. A tervezet kidolgozása csaknem másfél évet tartott. A tényleges munka megkezdéséig még Klaus Johannis államfőnek ki kell hirdetnie a jogszabályt.
Elfogadta a román képviselőház szerdán a 33 román állami vállalat részvényeit tartalmazó szuverén fejlesztési és befektetési alap létrehozásáról szóló törvényt.
Erdei-Dolóczki István kérdésünkre elmondta, hogy
Az alsóház pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja szerint sok múlik majd azon, hogy működteti ezt az alapot a grémium, amelyet az élére kineveznek. „Lehet sikertörténet, de lehet fiaskó is.
– részletezte a szatmári politikus.
Mint kifejtette, első lépésben 1,8 milliárd lej készpénzt utalnak át az újonnan megalakuló cégnek, majd a 33 állami tulajdonban levő vállalat év végi profitját is ennek utalják. Eddig ezek a pénzek bekerültek a nagy „közös költségvetési kosárba”, onnan osztották szét, így azonban csak beruházásokra lehet majd fordítani.
A képviselő szerint nincs igazuk az ellenzőknek abban, hogy a jól működő állami cégek profitja kikerül az állami ellenőrzés alól, hiszen ahogy eddig is, a pénz a pénzügyminisztériumhoz jut, és a kormány dönt a felhasználásáról, viszont legalább ezt a pénzt nem lehet majd fizetésekre költeni, csak befektetésekre. Kockázat pedig mindenben van, hiszen az alap a megfinanszírozott cég részvényeit foglalja le fizetésképtelenség esetén, ám ha a cég csődbe megy, ez is veszteség, ám ezt Erdei-Dolóczki szerint nem lehet kivédeni.
A szociálliberális kormánykoalíció által megszavazott törvény szerint a befektetési alap törzstőkéje 9 milliárd lej (1,9 milliárd euró) lesz, amit a vállalatok adnak össze fokozatosan öt év alatt.
A szuverén alap működését egy kilenctagú testület felügyeli majd, tagjait a pénzügyminisztérium nevezi ki. A kormány szerint a szuverén alap megfelelő eszköz arra, hogy nagyszabású infrastrukturális beruházásokat valósítsanak meg.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy a szuverén alap létrehozásával lényegében saját politikai céljaira akarja felhasználni az állami vállalatok vagyonát és pénzét. Az alap ugyanis az alárendeltségébe tartozó vállalatok privatizációjáról is dönthet.
Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ostobaságnak nevezte szerdán az ellenzék vádjait. „Nem vádak ezek, hanem ostobaságok, nincs valóságalapjuk” – szögezte le, kiemelve, hogy hasonló független befektetési alapok a világ számos országában működnek.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Az államnak az áramszolgáltatókkal szembeni tartozásai az energiaár-szabályozási rendszer alkalmazása után 2024-re mintegy 1 milliárd euróra becsülhetők, de ezt az összeget az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem ismerte el.
A Versenytanács valószínűleg arra fogja kérni a Mega Image üzletláncot, hogy értékesítse valamivel kevesebb mint száz üzletét a Profi átvétele érdekében azokon a településeken, ahol a két üzletlánc átfedésben van.
A KBK Kraft Kraft Project Kovászna megyében építi fel Románia első fotovoltaikuspanel-gyárát – a vállalat csütörtökön írt alá szerződést az energiaügyi tárcával, hogy 19,3 millió eurós támogatást kapjon a helyreállítási tervből – közölték.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 394,4609 lejről 5,4592 lejjel (1,38 százalékkal) 399,9201 lejre nőtt egy gramm arany ára, ami újabb rekordot jelent.
Sokan érdeklődnek a kormány roncstraktorvásárlási programja iránt. Hírek szerint a novemberre tervezett start helyett december elején indítanák. Hatvanöt százalékos állami támogatás mellett az 500 millió lejes keret 2800 traktor vásárlására elegendő.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – jelentette ki szerdán Sterică Fudulea, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.
A nagy hiánnyal küzdő román államkassza arra készteti a hatóságokat, hogy több pénzt szedjenek be az adófizetőktől. Országszerte megszaporodtak a céges ellenőrzések, de az engedély nélküli, feketemunkából élő természetes személyekre is lecsap a hatóság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!