A romániai Revolut-felhasználók 2024-ben több mint egymilliárd tranzakciót hajtottak végre, és minden jel arra mutat, hogy egyre népszerűbb a digitális banki szolgáltatás, pénzügyi alkalmazás.
Az elmúlt hetek politikai földrengése alaposan rányomta bélyegét az amúgy is alulteljesítő, túlköltekező, elbizonytalanodó román gazdaságra, ezt pedig a havi törlesztőrészletek súlyát egyre nehezebben viselő hitelesek is megsínylik.
Az adósságot maguk előtt görgető romániai lakosok csaknem fele a kormányt okolja a felhalmozott adósságaiért, legyen szó banki tartozásokról vagy ki nem fizetett számlákról – derül ki a 2024-es adósságbarométerből.
Középszerű költségvetéssel, fizetésekkel brillírozik a román focibajnokságban az idény eddigi meglepetéscsapata, a Szuperligát veretlenül vezető Kolozsvári U.
Románia nem tesz eleget az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek – derül ki az Európai Bizottság 2024-es konvergenciajelentéséből, amelyben a nem eurót használó uniós tagállamok konvergenciakritériumainak teljesülését vizsgálják.
Bevett gyakorlat nálunk, hogy néha szabadnapot veszünk ki csak azért, hogy bizonyos papírokat, hivatali ügyeket intézzünk. Ennek vethet véget a digitalizáció, mely európai uniós szintű prioritás, egyik eleme pedig a digitális tárca.
Két fontos változtatáson esett át január elsejei kezdettel a romániai nyugdíjrendszer második pillére, a kötelező magánnyugdíjalap, és mindkettő a mostani hozzájárulók, leendő nyugdíjasok érdekeit szolgálja.
Számos magyarázattal szolgálnak a szociológusok arra, miért dőlnek meg évszázados negatív rekordok Romániában – és a nyugati világ más országaiban is – a születések száma terén. Egyik ok lehet a gyermekneveléssel járó magas költségek.
Az Apple a világ legértékesebb márkája, míg a tavaly listavezető Amazon a negyedik helyre esett vissza a brit Brand Finance piackutató és üzleti tanácsadó vállalat 2023-es Global 500 ranglistája alapján.
Rekordot döntött a Kolozsvár Aréna 2023-as bevétele: tavaly 5,9 millió lejt hozott a fenntartó Kolozs Megyei Tanács konyhájára, amivel országos éllovas a sportlétesítmények között.
Japánsztrájkba lépett szerdán a pénzügyminisztérium és alárendelt intézményeinek több ezer alkalmazottja tiltakozásul amiatt, hogy januártól nem nő 5 százalékkal az alapbérük.
Sokkolta a közvéleményt, hogy drasztikus forrásmegvonásokat tervez a kormány a lakosság körében legnépszerűbb támogatási programjaiban.
A bukaresti kormány képviselői egyelőre ellenzik a nyugdíjkorhatár általános növelését, amely csak akkor valósulhat meg, ha nő a várható élettartam, erre pedig kevés esélyt látnak maguk a döntéshozók is.
Bő két évtized múlva ráduplázhat a nyugdíjba vonulók időskori állami juttatására az akkor már 35 éve „építgetett” második pillér, azaz a kötelező magánnyugdíjalapba folyamatosan utalt hozzájárulás. Viszont ez csak egy optimista forgatókönyv.
Igazi sikertörténet a Transilvania Banké, amely az elmúlt három évtizedben a csaknem félszáz, nagyrészt kolozsvári üzletember által „összedobott” néhány millió dolláros indulótőkét jól forgatta-fialtatta.
Marcel Boloş pénzügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy „teljesen abszurd” lenne prémiumokról beszélni állami vállalatok esetén, tekintve, hogy az állam éppen a kiadások csökkentésén dolgozik.
Szélesebbre tárták a fiatal családosok, illetve egyetemisták számára kormánytámogatással meghirdetett hitelprogramok „kapuját”: mind az életkort, mind pedig a jövedelmet tekintve lazítottak a feltételeken, miközben növelték a felvehető összeget.
Csúcson a „párna alatt” tartott készpénz összege Romániában: a jegybank szerint a lakosság immár rekordot jelentő 65 milliárd lejt (13 milliárd eurónak felel meg) halmozott fel otthon, ami a 15 évvel ezelőtt becsült összeg ötszöröse.