Milyenek lesznek a nyugdíjas évek? Változások várhatók az időskori juttatás terén
Fotó: 123RF
Tizenhárom évvel a hárompilléres nyugdíjrendszer bevezetése után készül az a jogszabály, amely előírja, miként történjen a ledolgozott évek során a második pillért jelentő kötelező magánnyugdíj-biztosításként befizetett összegyűlt pénzösszegek kifizetése. Az alapkezelők lobbija nyomán viszont eltűnhet a rendszer egyik legvonzóbb eleme, mégpedig az, hogy jelenleg egy összegben is lehet igényelni a pénzt.
2021. november 26., 08:062021. november 26., 08:06
Még csak most készül az a törvény, amely előírja, miként jut ezentúl hozzá a pénzéhez a második nyugdíjpillérbe, vagyis a kötelező magánnyugdíj-alapba befizető több mint 7,6 millió romániai polgár. A kifizetési törvény tervezetét a Pénzügyi Felügyelet (ASF) dolgozza ki, tizenhárom évvel azután, hogy a hárompilléres nyugdíjrendszert bevezették.
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer jelen pillanatban úgy működik, hogy az alkalmazott a bruttó fizetése 25 százalékát fizeti be a nyugdíjalapba, ennek jelentős része az első pillérbe, avagy az állami nyugdíjalapba kerül, és abból fizetik a mostani nyugdíjasok járulékait.
ha pedig előbb elhunyna, úgy a hozzátartozók megkapják a teljes összeget. A harmadik pillér fakultatív.
A második pilléren a kedvezményezettek eddig is megkapták a pénzüket, hiszen az a saját tulajdonuk, a számlájukon szerepel, így egy összegben vagy több, nagyobb részletben jutottak hozzá, ám nincs törvény, ami a kifizetést szabályozza – mutatott rá megkeresésünkre Birtalan József, a pénzügyi felügyelet tagja. Hangsúlyozta, eddig a felhalmozási szakasz zajlott, ám
„Ha nyugdíjról beszélünk, akkor a felhalmozásból a kedvezményezettnek a nyugdíjazás pillanatától élete végéig kell kapnia havi juttatást. Különben a második pillér csak megtakarítási formaként működik, a befektetésünket kezelik, kamatoztatják valóban átlagon felüli hozammal, de mindenki csak a megtakarított pénzéhez és annak a kamatához jut hozzá.
– magyarázta a szakember. Kifejtette, jelenleg szakemberek dolgoznak a tervezeten, majd elkezdődik az egyeztetés a pénzügyminisztériummal, mert a felügyeletnek nincs törvénykezdeményezési joga. Ha a jogszabályt elfogadják, megállapítanak benne egy határidőt, ami után mindenki rendes havi nyugdíj formájában juthat a pénzéhez.
Fotó: Haáz Vince
Birtalan József szerint erre szükség van, hogy pótolja az alacsony állami nyugdíjakat. Elmondása szerint ugyanakkor a tervezet kidolgozása bonyolult, hiszen nagy kockázatot hárít a biztosítótársaságokra, ezért figyelembe kell venni az átlagéletkorról a statisztikai adatokat és a tudományos becsléseket. Szerencsés esetben, ha a kedvezményezett tovább él, mint a becsült átlagéletkor, több pénzhez jut, mint amennyit a számláján felhalmozott, viszont ha korábban meghal, a kifizetett összeg kisebb lehet.
A kiszivárgott hírek szerint a szakértők több változatot is mérlegelnek az európai országokban alkalmazott kifizetések példáján, lehet járadék, ötéves kifizetés vagy egy összegben történő. A legfontosabb változat a havi vagy évi járadék lenne, de elérhetővé tennék a jelenlegi lehetőségeket is, vagyis, hogy egy összegben kérjék a nyugdíjazás pillanatában, vagy öt évre beütemezett részletekben. Viszont elemzők szerint
erre kell valamilyen áthidaló megoldást találni. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy annak, aki mégis úgy dönt, egy összegben kéri a második pilléren felhalmozott pénzét, egyfajta büntetőkamatot kelljen fizetnie, hasonlóan ahhoz, mint amikor a bankban lekötött pénzt határidő előtt kivesszük. De az is elképzelhető, hogy egyszerűen csak kevesebb pénzt adnak.
a becslések szerint 25–30 éves hozzájárulás alatt ez az összeg 20 ezer lejre rúghat, ami egy tizenöt éves járadékot nem fedez.
Most még kevesen kapnak pénzt a második pillérből, de a számuk évről évre megkétszereződik, miközben a befizetők száma nem emelkedik hasonló mértékben. Tavaly 12 ezer kedvezményezett vette fel a második pillérről a pénzét, ami kétszer annyi, mint egy évvel korábban, és a számítások szerint valószínűleg idén újra megduplázódik a számuk. Ez egyelőre nem ad okot aggodalomra, hiszen 7,6 millió befizető van, viszont ezek száma már nem növekszik hasonló mértékben:
Elemzők szerint a nyomás 2033 után várható, amikor a rendszer létrehozásakor a legidősebb belépők, vagyis az akkori 35 évesek nyugdíjba vonulnak. A kormány és az Európai Unió levegőhöz juttathatja az alapkezelőket, ha megemelik a nyugdíjkorhatárt, akkor ez a nyomás eltolódhat akár 2040-ig – vallják a szakemberek.
A foglalkoztatást és a családokat egyaránt támogató intézkedéseket tartalmaz a parlamenti bizalmi szavazásra váró Ciucă-kabinet kiszivárgott kormányprogramja. Változások várhatóak a nyugdíjrendszerben is.
A kedvezményezettek számára jelenleg az egy összegben történő kifizetés a második pillér legnagyobb előnye, irányították rá a figyelmet meg az Economica.ro gazdasági portál elemzői. A kiszivárgott információk szerint viszont az alapkezelők éppen azért lobbiznak, hogy a törvényben ne biztosítsák ezt a lehetőséget, arra hivatkozva, hogy ha egyszerre túl sokan vonnak ki nagyobb összeget, a rendszer elveszíti a fenntarthatóságát és a hatékonyságát.
Amúgy a 20 ezer lej, ami a 25–30 éves befizetés során összegyűlhet, arra sem elég, hogy az állami nyugdíj havi pótlásaként valós életszínvonal különbséget eredményezzen.
Ha ötéves kifizetést számoljuk, ez a lehetőség jelenleg is elérhető, akkor évi 4000 lejt vagy havi 320 lejt kaphatunk, ami szintén kevesebb, mint a jelenlegi átlagnyugdíj 20 százaléka. A minimálbért keresők esetében a hozzájárulás is kevesebb, így az összegek is arányosan csökkennek. Az egy összegben felvett 20 ezer lej viszont már jelentős változást eredményezhet a kedvezményezett életszínvonalát tekintve, ennyi pénzből már be lehet bútorozni egy lakást, megoldható a fűtésrendszer, a hőszigetelés, vagy lehet vásárolni egy gépkocsit. Miközben, ha többéves részletben jutunk hozzá, gyakorlatilag eltűnik az összeg a hétköznapi kiadások között. A kifizetési módozat népszerűségét pedig mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy eddigi kifizetések 80 százalékát egy összegben kérték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!