Marcel Boloș pénzügyminiszter azt várja, hogy a büntetések és kamatok elengedésének, a kiadások „észszerűsítésének” köszönhetően 9 milliárd lejes többletbevételhez jut a büdzsé
Fotó: Gov.ro
Kilencmilliárd lejes többletbevételt remél a megugró költségvetési hiánnyal küzdő román kormány a szerdán elfogadott, adóamnesztiát és a költségvetési kiadások lefaragását tartalmazó rendelete gyakorlatba ültetésétől.
2024. szeptember 04., 18:582024. szeptember 04., 18:58
2024. szeptember 04., 19:062024. szeptember 04., 19:06
Marcel Ciolacu a szerdai kormányülés elején harangozta be az adóügyi-költségvetési intézkedésekről szóló sürgősségi rendelet elfogadását. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a sajtóba korábban kiszivárgott „híres jogszabály” nem megszorító csomag, hanem kedvezményeket ír elő az adófizetőknek és „ésszerűsíti” a költségvetési kiadásokat. Ciolacu elmondta, hogy a rendelet szerint bizonyos feltételekkel elengedik a magánszemélyek és a vállalatok adótartozásának egy részét.
Közlése szerint a miniszterelnök az üzleti szféra képviselőivel is egyeztetett a sürgősségi rendelet tervezetéről. Ciolacu beszámolt arról is, hogy a jogszabállyal a kormány támogatja a helyi önkormányzatok beruházásait, és észszerűsíti az állami kiadásokat. „Választási év van ugyan, de a kormány és jómagam nem nézhetjük tétlenül, hogy a közpénzeket felesleges kiadásokra pazarolják” – jelentette ki a szociáldemokrata (PSD) kormányfő.
A Ciolacu-kabinet által elfogadott rendelet értelmében önkéntes törlesztés esetén a természetes személyeknek, akik 5000 lejnél kisebb összeggel tartoznak az államkasszának, elengedik az adósság felét és a kamatokat, 5000 lej felett a tartozás 25 százalékát és a kamatokat. A cégek az adótartozásuk rendezése esetén mentesülnek a kamatok és a büntetőkamatok megfizetése alól. Az adótartozással nem rendelkező cégek a társasági adó 3 százalékának megfelelő jóváírásban részesülnek.
A liberális tárcavezető közölte, azt várják, hogy a büntetések és kamatok elengedésének, továbbá a kiadások „észszerűsítésének” köszönhetően 9 milliárd lejes többletbevételhez jut a büdzsé.
Egyébként a miniszterelnök állításával ellentétben a kormányrendelet számos megszorítást, az állami kiadások mérséklését célzó intézkedést tartalmaz. Az év végéig létszámstopot rendeltek el a közszférában, korlátozták az állami intézmények dologi kiadásait és a közalkalmazottaknak kifizethető bérpótlékokat, felfüggesztették a kárpótlások kifizetését azok számára, akiket a kommunizmus idején jogtalanul fosztottak meg az ingatlanjaiktól, valamint rendelkeztek az uniós forrásokból származó, bizonyos esetekben el nem költött támogatások átirányításáról a központi költségvetésbe.
Korlátozzák az állami intézmények, közhivatalok, önkormányzatok kiadásait: idén már nem írhatnak ki közbeszerzést irodabútor, szolgálati gépkocsi vásárlására, könyvek, folyóiratok beszerzésére, konzultációkra, szakmai továbbképzésekre. Mindemellett a polgármesteri hivatalok kötelesek visszautalni a központi költségvetésbe az idén el nem költött forrásokat.
Az adóamnesztiával és a megszorító intézkedésekkel a Ciolacu-kabinet a költségvetési hiányt próbálja mérsékelni, amely független elemzők és a bukaresti költségvetési tanács becslései szerint eléri a GDP 7 százalékát, amelyet az Európai Bizottsággal zajló tárgyalások alapján Bukarest hét év alatt kíván 3 százalékra lefaragni. Mindazonáltal elemzők szerint a mostani intézkedések elégtelenek a magas deficit lefaragásához, a költségvetés konszolidációjához, így adóemelésekre lesz szükség, ami az év végén tartandó parlamenti és államfőválasztásra tekintettel 2025-ben történhet meg.
Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy hétfőn találkozót tart az üzleti szféra képviselőivel az esetleges 2025-ös adóintézkedésekről, ugyanakkor megbeszélést kezdeményez a jelenleg 175 milliárd lejre becsült hátralékok behajtásáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!