Fotó: Könczey Elemér
Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy hétfőn találkozót tart az üzleti szféra képviselőivel az esetleges 2025-ös adóintézkedésekről, ugyanakkor megbeszélést kezdeményez a jelenleg 175 milliárd lejre becsült hátralékok behajtásáról.
2024. augusztus 22., 21:082024. augusztus 22., 21:08
2024. augusztus 22., 21:252024. augusztus 22., 21:25
Ciolacu azt mondta, jelenleg 175 milliárd lej adóhátralékot kell begyűjteniük a hatóságoknak. A szociáldemokrata (PSD) kormányfő véleménye szerint az adórendszer megszervezésével, „több becsületességgel, digitalizációval és a kiskapuk bezárásával” képes lesz túllépni az ország a nehézségeken anélkül, hogy nagy változásokra lenne szükség az adórendszerben.
Enélkül szerinte nem lehet teljesíteni az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében benyújtandó negyedik kifizetési kérelemhez szükséges egyik mérföldkövet. „Minderről a következő év első félévében tárgyalunk, hogy 2026-ban már érezhető legyen a reform hatása” – mondta Ciolacu.
Különben hosszú ideje téma, hogy az össztermék (GDP) lelassulása, a tartós infláció, a költségvetési deficit és – az importra alapozott fogyasztás generálta – kereskedelmi mérleghiány miatt jövőre elengedhetetlenek lesznek a megszorító intézkedések Romániában. Miközben kormányzati illetékesek – élen Marcel Ciolacu miniszterelnökkel – rendszeresen „kizártnak” nevezi, hogy jövőre adóemeléseket vezessenek be, az elemzők többsége szerint ezek az intézkedések elkerülhetetlenek lesznek 2025-ben, most azonban az év végén esedékes parlamenti és államfőválasztásra tekintettel nem merik felvállalni a politikusok.
A CFA Románia szerint júliusban az előző hónaphoz képest 0,2 ponttal csökkent és jelenleg 52 ponton áll a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.
Márpedig erőteljes borúlátás jellemzi az elemzőket a román gazdaság kilátásai kapcsán. Szakértők a bukaresti kormány fiskális politikájában látják a legnagyobb kockázatot az ország pénzügyi stabilitására. Emellett ugyancsak hátráltató tényező a magas, jelenleg 5,7 százalékos költségvetési hiány, amely valamennyi számítás szerint túl fogja lépni GDP-arányosan a 7-7,1 százalékot idén. A 2024-es költségvetés tervezetében a Ciolacu-kabinet 5 százalékos GDP-arányos deficittel számolt, azonban az Európai Bizottság 6,9 százalékot prognosztizál. És miközben a szociáldemokrata miniszterelnök erre az évre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál, az elemzők egyáltalán nem osztják a kormányzati optimizmust, mindössze 2,5 százalékos bővülést jósolnak.
Vállalkozók, elemzők és bankárok ugyanakkor egyaránt kedvezőtlen fejleménynek tekintik, hogy az ország gazdasága mindössze 0,1 százalékos növekedést produkált a második negyedévben az előzőhöz, valamint 0,8 százalékosat 2023 hasonló időszakához képest, holott a piac 2,3 százalékos bővülésre számított. Szinte kivétel nélkül valamennyi romániai pénzintézet negatívan rontotta az ország GDP-jének bővülésére vonatkozó előrejelzését: az Erste Bank a szerint a korábban becsült 2,6%-hoz képest 1,4%, az ING szerint 2,8 helyett „optimistán” 2 százalék körüli gazdasági növekedés várható idén Romániában.
{K2}
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
szóljon hozzá!