Ács Ilonka és József a kaptárszállító kamion előtt. A vándoroltatásból és a házi értékesítésből élnek meg
Fotó: Makkay József
Az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz évet zárnak a méhészek is. A masszív import a nagyáruházak olcsó és gyenge minőségű mézválasztékában érhető tetten, a méhészek egyre inkább a kistermelői értékesítés mellett döntenek. A Krónika által megkérdezett termelők szerint a siker kulcsa a több lábon állásban és a megfelelő vásárlói kör kiépítésében rejlik.
2023. december 30., 19:302023. december 30., 19:30
2023. december 30., 19:312023. december 30., 19:31
A 2023-as esztendő sok jót nem hozott a romániai mezőgazdaságnak. Az ukrajnai mezőgazdasági termékek masszív, vámmentes exportja az európai uniós – többek között a romániai – piacra nehéz helyzetbe hozta a hazai gazdatársadalmat. A korábbi évekhez képest csökkenő felvásárlási árakat legjobban a gabonatermelők sínylették meg, de több más mezőgazdasági ágazat mellett a méztermelés is nehéz helyzetben van.
A nagybani kereskedők által kínált mézfelvásárlási árak idén ősszel alacsonyabbak voltak, mint 2022-ben. A vegyes méz kilójáért 8 lejt, a repcemézért 9 lejt, a hárs- és akácmézért 12 lejt fizettek a hordószámra mézet vásároló kereskedők, akik elsősorban külföldre szállítják a romániai mézet.
Alternatív értékesítési lehetőségként felpörögtek a helyi piacok, a háztól történő mézeladás. Se szeri, se száma az internetes fórumokon kínált méhészeti termékeknek. A méhészek többsége a kis kiszerelésű értékesítés mellett dönt. Valamennyien azt a növekvő, de még mindig szűk hazai fogyasztói tábort célozzák meg, amely a nagyáruházi kínálattal szemben kistermelőktől vásárol mézet.
A szovátai méhészbolt előtt télen-nyáron megállnak a kocsik
Fotó: Makkay József
Ez a fajta értékesítési mód azoknak kedvez, akik a korábbi évekről kiépített törzsvásárlói körrel rendelkeznek, és a táborukat lassan, de biztosan növelni tudják. Közéjük tartozik a minősített biomézet termelő szovátai Ács család is, akinek kis méhészeti boltja az Udvarhelyre tartó főút mellett található. Ács Ilonka és József vállalkozása a környék egyedüli bioméhészete, amely minden szükséges laboratóriumi vizsgálattal és igazolással rendelkezik arról, hogy betartják a biogazdálkodás feltételeit. A korábban Németországba exportált mézeik iránt azonban megcsappant az érdeklődés, miután a kivitelt lebonyolító nagybani kereskedő abba kötött bele, hogy az akácméznek a szokásosnál kevesebb a pollentartalma. A kereskedőcég idén jóval kisebb árat ígért a kiváló minőségű biomézért, a termelők azonban nem voltak hajlandóak olcsón értékesíteni.
,,Mindenben úgy járunk el mint eddig – a laboreredmények változatlanul jók –, mégsem kapjuk meg a normális árat az exportra szánt mézért sem. Idén a teljes mézmennyiséget az üzletünkből, háztól értékesítettük. Nyáron főleg turisták vásárolnak, télen zömében helyiek. Azt látjuk, hogy töretlen az érdeklődés a kiskereskedelem iránt” – magyarázza Ács József.
A szovátai termelő elismeri, hogy a kiskereskedelemben is nyomottak az árak. Hiába termelnek bevizsgált biomézet, mert nem tudnak érte többet kérni mint a konvencionális mézért. A vásárlók megnézik a pár lejes árkülönbséget is. Igazából kevés olyan vevő akad, aki számára kiemelten fontos az, hogy a termék biominőségű legyen, a többség inkább az árat nézi.
Țica Batrice tanárnő szerint a sikeres méhészkedés titka a több lábon állás
Fotó: Makkay József
Az évi vándoroltatást a Duna melletti Calafat akácosaiban kezdő Ács József hazafele jövet megáll a később virágzó Gorj és Vâlcea megyei akácosokban, és kis szerencsével itthon is kifog pár nap hordást, majd felmegy a kaptárokkal a Hargitára, a havasi méhlegelőkre. Utána következnek a Tulcea megyei hársfaerdők, a Konstanca megyei napraforgó, és a nyár végi méztermelést a székelyföldi havasi időszak zárja.
,,Egy dolog bizonyos: évről évre csökken a megtermelt méz mennyisége. Ha tíz évvel ezelőtt húsz hordó vegyes mézet termeltem, idén ennek a felével is elégedett voltam. A méhészetben nagyon érződik az időjárásváltozás, gyengébbek a családok, kevesebbet termelnek” – vonja le a következtetést a székelyföldi méhész.
Kiváló termelői mézek Siterből
Fotó: Makkay József
A Bihar megyei Siterben húsz éve méhészettel foglalkozó Țica Beatrice a környék egyik legismertebb méhésze, aki rendszeresen részt vesz a megyében szervezett mezőgazdasági termelői vásárokon, de házhoz szállítással is foglalkozik. Kiépült megrendelői hálózata a koronavírus-járvány idején értékelődött fel, amikor Nagyvárad sok családját ellátta mézzel és méhészeti termékekkel.
Țica Beatrice román nyelvtanári diplomát szerzett Kolozsváron, majd tanügyi és szerkesztői munkakörök után kötelezte el magát a méhészkedés mellett. Állítja, hogy soha nem bánta meg a váltást, még annak ellenére sem, hogy egyre kiszámíthatatlanabb a méhészet. Az időjárás miatt egyre kevesebb a korábban jó pénzt hozó akácméz. Minden évben más-más meglepetést tartogatnak a méhészek számára a méhlegelők és a szeszélyes időjárás. Idén a hársméz húzta ki a pácból a családot, ebből a mézfajtából volt a legjobb hordás. Ma már akkor jó egy méhészeti év, ha legalább egy méhlegelő a maximumot nyújtja.
A méhészasszony szerint csak úgy lehet talpon maradni, ha az ember minden méhészeti terméket értékesít. ,,A siker titka a több lábon állás. Csak mézből nem lehet megélni. Méhcsaládokat, anyaméhet, virágport és minden mást értékesíteni kell, amire van kereslet. Ilyenformán számomra elegendő 120 méhcsalád” – foglalja össze az eredményes méhészkedés titkát Țica Beatrice.
Nem rózsás a hazai méhészek helyzete, az illojális konkurencia miatt sokan nem tudják értékesíteni termékeiket, a nagybani felvásárlási ár rekordalacsony, 8 lej körül mozog. Kézdiszéki méhésszel jártuk körül az erdélyi méhészek nehéz helyzetét.
Miközben Nyugat-Európában igen keresettek a biomézek, viszonylag kevés erdélyi méhész kötelezi el magát a vegyszermentes, ,,tiszta” méztermelés mellett. Holott nem furfangos és nehezen megvalósítható feltételekről van szó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!