A valamivel drágább méz minősége összehasonlíthatatlanul jobb, mint a kereskedelemben kaphatók többségéé, amelyek címkéjén ott szerepel, hogy európai uniós, illetve EU-n kívüli országokból származó keverék. Ez azt jelenti, hogy kínai vagy dél-amerikai mézkeveréket fogyaszt a hazai vásárló.

Hazai helyett kínai méz

Amikor ezt szóvá teszem a nappaliban elkezdett beszélgetésünk során, Ács Ilonka elmondja, hogy vásárlóik eleve abból a körből kerülnek ki, akik nem nagyáruházból vesznek mézet, hanem személyesen keresik fel a méhészt.

A megyéből begyűjtött kiváló minőségű biomézet a kereskedő Németországba exportálja. A nagybani árhoz képest a címkézett üvegkannákba kimért méz az utóbbi években nem hozott sokkal többet a konyhára, a szovátai házaspár mégis úgy gondolta, hogy jó, ha termékeik egy része a helyi piacon kél el, és nem csak németországi fogyasztók számára termelnek kiváló termékeket.

Ez jól jelzi az egyre nagyobb nyugat-európai keresletet a romániai és magyarországi biomézekre, miközben idehaza a fogyasztók anyagi kényszerből vagy közömbösségből az olcsó árkategóriás, kétes minőségű importméz-keverékeket vásárolja.

Ács József szerint ezen a kereskedők nyernek, hiszen a hazai drágább mézet keverik össze a jóval olcsóbb távol-keletivel vagy dél-amerikaival, miközben sok ember el sem olvassa a mézesüvegek címkéjét.

Könnyen megvalósítható biofeltételek

A konvencionális méztermeléshez képest drágább bioméz iránt a méhészek körében sincs túl nagy érdeklődés. Ennek okát vendéglátóm azzal magyarázza, hogy húsz évvel ezelőtt, amikor ők kezdték a biotermelést, könyebb volt az indulás. A marosvásárhelyi nagybani felvásárló hozta létre a környék első bioméztermelő csoportját. Tagjait németországi szakemberek segítségével indította útnak.

,,Előadók érkeztek, hogy bemutassák a bioméztermelés mibenlétét. Azok a méhészek, akik a csoportban maradtak, bevállalták a rendszeres romániai hatósági útmutatásokat és ellenőrzéseket, majd termékeinkre megkaptuk a biominősítést. Húsz év távlatából nem tűnik túl nehéznek, de aki ma akarja elkezdeni, az megrémül az eléje tornyosuló feltételektől, és inkább nem vállalja” – magyarázza a viszonylag kis létszámú bioméztermelő közösség hátterét.

Az szóba sem jöhet, hogy a méhész hordás idején cukros szirupot etessen hozamfokozóként a méhekkel vagy olyan vegyszereket, antibiotikumokat használjon, amelyek tiltottak a bioméztermelésben. Az Ács család szerint ma már minden konvencionális méhészeti gyógyszernek természetbarát változata is van, amelyet gyakrabban és több odafigyeléssel kell használni.

Ács József közel nyolcvanesztendős édesapja – akitől fia nemcsak a méhészetet tanulta meg, hanem hetven család méhet kapott az induláshoz –, ma már inkább a nyári havasi legelőket kedveli. Autószerelőnek tanult fia szakmáját hátrahagyva vágott bele a családi hagyománynak számító méhészetbe. Mint fogalmaz, ezt húsz év elteltével sem bánta meg.

Búcsúzásképpen vendéglátóim megmutatják az első székelyföldi mézversenyen kapott diplomájukat. Aranyérmes akácmézük révén bekerültek a legjobb székelyföldi méhészek közé.