Ilie Bolojan ismertette a második deficitcsökkentési csomagot
Fotó: Facebook/Román kormány
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor. A kormányfő péntek délutáni sajtótájékoztatóján azt is közölte, hogy a deficitcsökkentés érdekében adóreformot dolgoznak ki, egyebek között növelik az adóbehajtás hatékonyságát. A második fiskális csomag szabályozni fogja a bírák és az ügyészek különnyugdíját is.
2025. július 11., 19:442025. július 11., 19:44
2025. július 11., 20:492025. július 11., 20:49
Az augusztus elsejétől életbe lépő deficitcsökkentő intézkedések inkább „behajtási tervnek” felelnek meg, hiszen a kétkulcsos áfa két százalékpontos növelése, az üzemanyag, alkohol- és dohánytermékek jövedéki adójának emelése elsősorban a kiskeresetűeket, az átlagembereket fogja érinteni. A pénteken a kormánypalotában ismertetett második csomag azonban – az ígéret szerint – már az állami túlköltekezést fogja majd vissza, többek között az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámcsökkentésével és a menedzserek juttatásainak lefaragásával.
Mint köztudott, a 9,3 százalékos költségvetési hiány az elmúlt harminc második legmagasabb deficitje, és ha ezt nem sikerül csökkenteni, jelentősen romlik az ország minősítése, kedvezőtlenebb feltételek mellett vehet fel hiteleket, és Románia nem férhetne hozzá az európai uniós alapokhoz sem.
Megmarad a kétkulcsos áfa, de két százalékponttal emelkedik az általános forgalmi adó, és szintén a deficit csökkentése érdekében megemelik a dohány- és alkoholtermékek, továbbá az üzemanyagok jövedéki adóját.
Pénteki sajtótájékoztatóján a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az első csomag célja az állami bevételek növelése és a kiadások korlátozása vagy akár csökkentése volt. A pénzpiacok pedig pozitívan reagáltak arra, hogy a kormány felelősséget vállalt a parlamentben az intézkedésekről szóló törvénytervezetért, Románia máris olcsóbban jutott hitelekhez – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy az államháztartás rendbetétele a következő intézkedéscsomagtól függ, de mindenekelőtt attól, hogy miként hajtják végre azokat a gyakorlatban.
A Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján a miniszterelnök elmondta, hogy ezeknek a vállalatoknak a kiadásai és veszteségei, az élükre helyezett menedzserek juttatásainak növekedése nagyon rossz képet festenek a román államról. Ezért a kormány biztosítani fogja:
Ez utóbbi lépés szerinte nagyon fontos, mert a menedzserek szerződései ezeken a teljesítménymutatókon alapulnak.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
„Ezek a mutatók sajnos gyakran formálisak. Módosítjuk a jogszabályokat, és javasolni fogjuk az igazgatótanácsok létszámának csökkentését, illetve a juttatások korlátozását” – jelentette ki Bolojan az Agerpres szerint. A miniszerelnök szerint csökkenteni kell a veszteségeket, vagy be kell zárni azokat a vállalatokat, amelyek több éven keresztül veszteségeket halmoztak fel.
„Utóbbiak száma semmiképp nem haladják meg a 200-at” – jegyezte meg. Megemlítette, hogy az állam lejmilliárdokkal támogatja évente a Román Vasúttársaságot (CFR) vagy a bukaresti metróvállalatot. A CFR utasszállító részlege például csak a költségeinek 20 százalékát fedezi saját bevételekből, ami Európában példanélküli – magyarázta Bolojan.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy szükség van az adótörvények módosítására, és megjegyezte, hogy korlátozni készül az adóhatóság (ANAF) vezetőinek mandátumát. Elmondta, hogy növelni kell az adóbeszedés hatékonyságát, és a feketemunkát csak szigorú ellenőrzésekkel lehet felszámolni. Hozzátette, hogy az ANAF működésével kapcsolatos törvénymódosításokon jelenleg egy munkacsoport dolgozik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes irányításával.
A kormány a szerencsejátékok engedélyezésének decentralizálására is készül – folytatta Ilie Bolojan. Elmondta, hogy azért utalnák az engedélyezések egy részét önkormányzati hatáskörbe, hogy a polgármesteri hivatalok határozzák meg, hol nyithatnak játéktermek az adott településen. „A helyi közösségeknek kell dönteniük arról, hogy szükségük van-e szerencsejátékra vagy sem” – magyarázta.
Ilie Bolojan azt is bejelentette, hogy az egészségügyi személyzet fizetését a kórházak tevékenységéhez kell kötni, és meg kell állítani a pazarlást az egészségügyben.
A miniszterelnök elmondta, hogy egyes kórházakban a személyzeti kiadások meghaladják a működési költség 90 százalékát. „Mennyi jut így a páciensekre?” – tette fel a kérdést. Mint mondta, a kórházakban gyakoriak a túlszámlázások vagy a fiktív elszámolások, az orvosok pedig gyanúsan sok és hosszú betegszabadságokat igazolnak.
Bolojan felszólította az egészségbiztosító pénztárakat, hogy vállalják fel a betegek és az állam érdekeinek védelmét. „Nem folytathatjuk a pazarlást” – jelentette ki.
Fizetése 20 százalékának lemondásáról: nem teszek populista gesztusokat
Általában nem teszek populista gesztusokat – válaszolta Ilie Bolojan arra a kérdésre, hogy követni fogja-e a fizetése 20 százalékáról lemondó Bogdan Ivan gazdasági miniszter példáját. A miniszterelnök elmondta, hogy mindenki olyan gesztusokat tesz, amilyeneket jónak lát. „Akik ismernek, tudják, hogy általában nem szoktam populista gesztusokat tenni. Ha lesznek ilyen gesztusaim, ezekről tájékoztatni fogok” – mondta.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter pénteken a fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta, és arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók nyugdíjazásának szabályozása az országos helyreállítási terv egyik mérföldköve is. Tarthatatlannak nevezte, hogy jelenleg a bírák és ügyészek általában 48 évesen vonulnak nyugdíjba, mert a törvény szerint 25 év munka után ezt megtehetik. „Nyilvánvaló, hogy meg kell emelnünk a nyugdíjkorhatárukat (...) az általánosan 65 éves nyugdíjkorhatárhoz közeli szintre” – magyarázta.
Problémának nevezte, hogy egyre kevesebb Romániában az aktív munkavállaló, és néhány év múlva nem lesz, aki fizesse a nyugdíjakat. Hozzátette, hogy a statisztikák szerint az 55 és 65 év közötti korosztálynak legalább a fele nem dolgozik, pedig ebben az életkorban bölcsebbek, tapasztaltabbak az emberek, „és vissza tudnak adni valamit ennek az országnak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
Kifogásolta, hogy a nyugdíjukat szabályozó törvény szerint a bírák és az ügyészek a bruttó fizetésük 80 százalékának megfelelő nyugdíjra jogosultak, de az összeg nem haladhatja meg a nettó bérüket.
„Van még ország a világon, amelyben az állami nyugdíj megegyezik az utolsó fizetéssel? Nem hiszem” – jegyezte meg. Szerinte az lenne a tisztességes előírás, hogy a bírák és az ügyészek nyugdíja a nettó bérük 80 százalékának megfelelő összeg.
Bolojan elmondta, hogy a kormány konzultálni fog erről az érintettekkel. Reményét fejezte ki, hogy sikerül majd a bírák és az ügyészek, illetve a társadalom számára egyaránt méltányos megoldást találni, „mivel helyre kell állítani a polgárok bizalmát az igazságszolgáltatásban”. A miniszterelnök szerint a különnyugdíjak szabályozása mellett szükség van egy új közalkalmazotti bértörvényre is, amelyik nem csökkenti a jövedelmeket, de nem teszi lehetővé a különböző bérpótlékok és prémiumok értelmezhetősége miatti pereskedéseket.
A kormány egy közigazgatási reformcsomagon dolgozik, amelyik a decentralizációt erősíti, és kiterjed a helyi adókra is – nyilatkozta a miniszterelnök. Ilie Bolojan elmondta, hogy a tervezet kidolgozásával megbízott munkacsoport a jövő héten egyeztet a tervezett törvénymódosításokról az önkormányzatok képviselőivel. Elsődleges célnak nevezte a helyi adók és illetékek beszedésének javítását. Ezt annak a szabálynak a bevezetésével tervezi elérni a kormány, hogy akinek vannak adótartozásai, az nem élvezhet bizonyos jogokat, amíg nem fizeti ki az adósságait önkormányzatnak. „Például nem kaphat építkezési engedélyt, ha nem fizette ki a helyi adókat és illetékeket” – magyarázta.
Bolojan közölte azt is, hogy a csomag részeként a népességhez igazítanák az önkormányzati alkalmazottak számát. Emlékeztetett arra, hogy Romániában vannak olyan települések, amelyeknek mindössze 1900 lakosuk van, de polgármesteri hivatal személyzetének létszáma és bérezése egy városéhoz van méretezve. Megjegyezte, hogy mintegy 3300 önkormányzatból 2500 a kormány vagy a megyei tanács nélkül nem tudja kifizetni a béreket.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
A várható zivatarok miatt elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem szándékszik kilépni a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt ügyvivő elnöke.
Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához, valamint Oroszország elrettentéséhez – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő „az elszántak koalíciójának” ülésén, amelyet videokonferencia formájában tartottak meg csütörtökön.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői és szenátorai biztosítják a határozatképességet a bizalmatlansági indítvány megvitatására összehívott hétfői parlamenti ülésen, de nem fognak szavazni – nyilatkozta Sorin Grindeanu, az alakulat ideiglenes elnöke.
Silviu Vexler, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke bejelentette, hogy visszaadja a román államtól kapott Nemzeti Érdemrendet, miután Nicușor Dan is alkotmányossági óvást emelt a fasiszta propaganda büntetését szigorító törvénytervezet ellen.
szóljon hozzá!