Kezdődik a hordás. Idén is nehéz év elé néznek a hazai méhészek
Fotó: 123RF
Méhészet szempontjából Románia európai nagyhatalomnak számít: méztermelése fedezi a belföldi szükségletet, és emellett bőven jut exportra is. A valóságban azonban távolról sem ilyen rózsás a helyzet, mert a hazai méhészek termékei ukrán és más országok mézeivel keverve kerülnek az üzletek polcaira. Az illojális konkurencia miatt egyre több méhész nem tudja értékesíteni termékeit. A hazai méz nagybani felvásárlási ára kilogrammonként rekordalacsony szinten, 8 lej körül mozog. Kézdiszéki méhésszel jártuk körül az erdélyi méhészek nehéz helyzetét.
2023. április 29., 09:392023. április 29., 09:39
2023. április 29., 10:282023. április 29., 10:28
Elegendő ránézni egy-egy nagyáruház polcaira, hogy rádöbbenjen az ember, milyen méz kerül azokba a háztartásokba, ahová innen vásárolnak méhészeti termékeket. A mézes üvegkannákon rendszerint az szerepel, hogy a forgalmazott termék az EU tagországaiban és az Európai Unión kívüli államok termelőitől származik. Románia esetében ez azért furcsa, mert az ország évi húszezer tonnás méztermelése bőségesen fedezhetné a hazai szükségletet, sőt jelentős mennyiség jutna külföldre is.
Valójában
A korábbi években is érkező távol-keleti mézek helyét az utóbbi esztendőben átvette a vámmentesen importált ukrajnai áru, amely jóval olcsóbb a helyben megtermelt termékeknél. Élelmiszerbiztonsági szakemberek szerint azonban nagy rizikótényező, mert nem esik át alapos vizsgálaton, átfogó minőségellenőrzésen, amely kimutathatná a mézben található szennyező anyagokat, és főleg a méhekkel feletetett cukros szirupot.
A nagy mennyiségű ukrajnai méz jelenléte a román piacon tovább fokozza a méhészek nehéz helyzetét, ami már a korábbi években megmutatkozott a hiányos agrártámogatás, az éghajlatváltozás okozta termeléscsökkenés és a növekvő méhpusztulás miatt. A hazai méhészet ma ott tart, hogy az országban megtermelt jó minőségű mézet jobbára a kiskereskedelemmel foglalkozó méhészektől lehet megvásárolni.
Csákány Attila a méhei között
Fotó: Facebook/Csákány Attila
Az utóbbi években kialakult nehéz helyzetet jól illusztrálja a kézdiszéki Szentkatolnán élő Csákány Attila példája is, aki mintegy száz családos méhészetét kiköltöztette a Kézdivásárhely és Csíkszereda között fekvő Katrosa környékének erdős vidékére, egy bekerített tanyára. A méhész ma már csak helyben értékesít azok számára, akik a vidéken átutazva megállnak tanyája előtt. A kapuban kaptárra kihelyezett mézes üvegkannák jelzik, hogy méhészeti termékeket lehet vásárolni. Azt mondja, aki már megfordult nála, rendszerint visszatér, ezért sok a törzsvásárlója, akik egész évben felkeresik. Ennek ellenére sem könnyű talpon maradni egy olyan méhészettel, amely a környező erdők és kaszálók méhlegelőjére támaszkodik, vándorlás nélkül termel vegyesmézet.
„A korábbi esztendőkben rendszeresen eljártam falunapokra, különböző rendezvényekre, vásárokba, ahol kipakoltam a méhészeti termékeimet. Tavaly már annyit sem árultam, hogy fedezze az ottartózkodás és a szállítás költségeit.
ezért vált sokak számára felkapott a keverékméz, amelynek jelentős része Ukrajnából származik” – tárja szét a kezét a székelyföldi méhész.
Erdélyi mézet jórészt csak helyi méhészektől tudunk vásárolni
Fotó: Makkay József
A piacokon történő árulásról már régebb lemondott, mert ott szinte semmilyen érdeklődés nincs a méztermékek iránt. Nagy tételben szintén nem éri kereskedőknek, viszonteladóknak értékesíteni a mézet, mert nyolc lej körüli összeget fizetnek kilójáért. Az első osztályú méz nagybani felvásárlási ára 11 lej, de a méhész szerint ezt az összeget nem szokták kifizetni a méhészeknek, mert mindig találnak a termékben hibát. Csákány szerint a jó minőségű erdélyi mézet nem szabad ilyen csekély összegért értékesíteni, ezért mindenki úgy boldogul, ahogyan tud. A legtöbb méhész igyekszik törzsvásárlói kört kialakítani, de ez csak hosszú évek küzdelmes munkájával érhető el.
A dél-romániai vándorlásokról azért mondott le, mert a permetezések egyre nagyobb kockázatot jelentenek. Legutóbb az Olt megyei repcetáblák mellől a méhállomány felével tért haza, több tíz család ugyanis odaveszett a növényvédőszer-mérgezés miatt. ,,Kevesebbet tudok termelni, mintha akácra, hársra, repcére vagy napraforgóra vándorolnék, de
– magyarázza a szentkatolnai méhész.
Csákány Attila tavalyi mézesstandja. Nem éri meg a piacolás
Fotó: Csákány Attila
Az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) a napokban hirdette meg méhészek számára az inputanyagok költségeinek visszatérítéséről szóló pályázatát. Csákány Attila szerint ez inkább szemfényvesztés, mint reális finanszírozás. Az elmúlt években háromszor pályázott és egyszer nyert. Elsősorban kezelésekre szánt gyógyszereket, műlépbeszerzést és kaptárvásárlást térítenek meg, de a méhész szerint olyan kevés a pénzügyi keret, hogy csak pár méhész jut hozzá. „Az a bosszantó, hogy soha nem lehet tudni, milyen szempontok szerint válogatják ki a vidékünkről beérkező 25-30 pályázó közül az öt-hat nyertest.
– méltatlankodik Csákány Attila. A méhcsaládok után járó támogatás szintén aprópénz: tavaly 22 lejt fizetett ki a román állam a méhészeknek...
A székelyföldi méhész szerint az volna a legjobb, ha a politikusok nem ígérgetnének a gazdáknak. Az elmúlt években a méhészek sok olyan ígérettel szembesültek, amiből nem lett semmi, ezért tartja méltatlannak az agrártámogatások körüli nagy politikai cécót, amiből egyedül a politikusok nyernek.
A kézdiszéki méhésztanya Katrosa könyékén
Fotó: Facebook/ Csákány Attila
„Az volna az egyetlen értékelhető segítség, ha a román kormány védené a piacát, a belső termelést, és helyzetbe hozná az országban a termelő gazdákat. De ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk, ezért került ennyire nehéz helyzetbe a hazai méhészet is” – foglalja össze a romániai mezőgazdaság legégetőbb gondját Csákány Attila kézdiszéki méhész.
A tavaly megtermelt mézmennyiség a 2022-es esztendő hozamának a fele volt, a hazai méhészek mégsem tudják értékesíteni készleteiket. A Romániai Méhészek Egyesületének elnöke szerint az olcsó ukrajnai importméz is nagy gondokat okoz a gazdáknak.
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Szeptember 1-jétől átfogó felújítási munkálatok miatt bezárják a nagyközönség előtt a csucsai Goga és Ady-múzeumot, amely várhatóan csak 2028 végén nyitja meg újra kapuit.
Sepsiszentgyörgyön augusztus 28–30. között zajlik az első MindFormers fesztivál, amely a tudomány, a művészet és a közösségi alkotás találkozási pontját kívánja megteremteni.
Háztetőmunkálatokat végző Maros megyei csalókat vett őrizetbe a Fehér megyei rendőrség. A két férfi házról házra járva vélhetően több személyt is becsapott.
Támogatja a Kolozs megyei önkormányzat a Mária-út népszerűsítését, a megyei tanács pénteki ülésén jóváhagyta a partnerségi megállapodást Kolozs megye és a Mária-út Egyesület Kolozs megyei fiókja között.
Aláírta Daniel David oktatási miniszter a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum állami felekezeti iskolaként való létrehozásáról szóló rendeletet. A miniszteri rendelet kimondja, hogy már a hamarosan kezdődő 2025–2026-os tan&
Mérföldkőhöz érkezik a több mint két éve működő Brassói Nemzetközi Repülőtér, ahol immár az 500 ezredik utas fog landolni szeptember elsején.
Halálos balesetet okozott egy ittasan és eltiltás hatálya alatt vezető férfi péntekre virradóra a Kolozs megyei Felsőkosályon (Rugășești).
Egy ember meghalt, hárman pedig megsérültek egy csütörtök esti balesetben a Maros megyei Maroskecén.
szóljon hozzá!