A tavalyi negyedik negyedévben 8568 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme
Fotó: Borbély Fanni
A tavalyi negyedik negyedévben 8568 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3424 lej az egy főre jutó bevétel; a kiadások háztartásonként 7277 lejt, személyenként 2908 lejt tettek ki – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2025. április 07., 12:232025. április 07., 12:23
A friss adatsorok szerint a pénzbeli jövedelem háztartásonként átlagosan havi 7958 lejt (személyenként 3181 lejt), a természetbeni jövedelem pedig háztartásonként havi 609 lejt (személyenként 244 lejt) tett ki tavaly október és december között. Ez 3 százalékos, illetve 15,2 százalékos növekedést jelent az előző három hónaphoz képest.
Az átlagban 5654 lejes havi összegű bérjövedelmek és a hozzájuk kapcsolódó egyéb bevételek a háztartások összes jövedelmének 66 százalékát jelentették. Emellett a szociális ellátásokból származó, átlagban 1802 lejes jövedelem (21 százalék), valamint a természetbeni jövedelem (7,1 százalék) is hozzájárult a háztartások teljes jövedelméhez.
Az egy főre jutó bevétel a városi háztartásokban 4045 lej volt, és 1,5-ször nagyobb volt a vidéki háztartásokban regisztráltnál.
Az idei második negyedévben 8210 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3274 lej az egy főre jutó bevétel; ez 2 százalékos növekedést jelent 2024 első negyedévéhez képest – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Városon a fizetések és a bér jellegű juttatások tették ki a teljes jövedelem 71,8 százalékát, vidéken ez az arány 14,8 százalékponttal kisebb volt. A szociális juttatásokból származó összegek vidéken és városon is a jövedelem 21 százalékát jelentették. A természetbeni jövedelem az összbevétel 11,6 százalékát tette ki vidéken, ez az arány 2,8-szor nagyobb a városon jegyzettnél.
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint a háztartások kiadásainak 61,3 százalékát (4462 lej) a fogyasztási kiadások tették ki a tavalyi negyedik negyedévben, 32 százalékát (2330 lej) a helyi és központi adók, illetékek, társadalombiztosítási járulékok, 1,9 százalékát (139 lej) pedig a háztáji gazdálkodással kapcsolatos költségek (a tenyészállatok és baromfik etetésére, vetőmagra, állatorvosi szolgáltatásokra stb. fordított kiadások).
A múlt évben 7175 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme és 2872 lej az egy főre jutó bevétel; ez 11, illetve 11,5 százalékos növekedést jelent a 2022-es évhez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Továbbra is a használt autók a kelendőbbek a romániai lakosság körében, változatlanul a BMW a legnépszerűbb, de a dízelek egyre jobban visszaszorulnak – derül ki az ország legnagyobb autóértékesítő platformjának számító Autovit.ro friss elemzéséből.
Az év első öt hónapjában 3,151 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (54 500 toe) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
A pénzügyminisztérium szombaton közzétett adatai szerint márciusban az előző havi 990,84 milliárd lejről 998,617 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Részben újraindította a termelést a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzem: beindította az egyik ammóniaüzemét, amely egy köztes nyersanyag, amely lehetővé teszi az NPK műtrágyák, az ammónium-nitrát és a nitrokalcium előállítását.
Továbbra is a főváros és a nyugati megyék uralják a rangsort a fizetések földrajzi összevetésében egy állásközvetítő platform adatai szerint.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
szóljon hozzá!