Népszerű magyar kézműves húsáru – A lakiteleki tanyán nem csak megtermelik, hanem fel is dolgozzák a házisertést

Hagyományos tartósítás. Öt napig áll a füstölőben a húsáru •  Fotó: Makkay József

Hagyományos tartósítás. Öt napig áll a füstölőben a húsáru

Fotó: Makkay József

Magyarországon egyre népszerűbbek a kézműves hústermékek. Sorra jelennek meg a kisebb húsüzemek, amelyek termékeikkel visszahozzák a hagyományos ízeket. A biztató váltást elősegíti a kisvágóhídak sűrű hálózata. Egy lakiteleki húsfeldolgozó tanyán jártunk.

Makkay József

2022. március 19., 09:222022. március 19., 09:22

Árnyas fák között, csendes helyen fekszik Boros Sándor tanyája Lakitelek határában. A környéken több tanya alakult az utóbbi három évtizedben. Gazdáik növénytermesztésből, állattenyésztésből és alföldi erdőgazdálkodásból élnek. A két világháború között elhíresült magyar tanyavilágnak azonban ez csupán a töredéke, hiszen a kényszerszövetkezetesítés és a ,,kuláktalanítás” tönkretette az egykor virágzó paraszti birtokokat.

A rendszerváltást követő újrakezdés Magyarországon sem volt fenékig tejföl, aki viszont talpon maradt, az mára a több lábon álló gazdálkodásból él meg, ahogyan Boros Sándorék is a Lezsák Sándor és felesége által az 1990-es években létrehozott népfőiskola miatt híressé vált, 4500 lakosú Bács-Kiskun megyei község külterületén. Kapirgáló tyúkoktól több mázsás vágósertésig és hizlalt bikarbojakig mindennel foglalkoznak a tanyán.

Ami a környező tanyasi gazdaságokhoz képest pluszt jelent, az a helyi húsfeldolgozás.

Boros Sándor a húsfeldolgozó műhelyben •  Fotó: Makkay József Galéria

Boros Sándor a húsfeldolgozó műhelyben

Fotó: Makkay József

A nyolcvanas évek derekán, a Kádár-rendszerben hentesképző szakiskolát végzett Boros Sándor több évtizedig dolgozott környékbeli vágóhidakon, húsüzemekben, majd szülőfalujának hentesboltjában kötött ki. Itt tapasztalta meg, hogy az emberek mennyire keresik a helyi ízeket. Odahaza családi fogyasztásra készített töltelékárut, amiből eladásra is jutott. Ez hozta el a váltás lehetőségét, és elkezdte kiépíteni saját húsfeldolgozó kisüzemét.

Sok a kis vágóhíd

,,A vásárlók részéről megfigyelhető a hagyományos ízek iránti növekvő kereslet. Az elmúlt években Magyarország-szerte elszaporodtak a kézműves húsfeldolgozó kisüzemek, amelyek termékeikkel a régi, hagyományos ízeket próbálják visszahozni. Sok hentes kollégám otthagyta a nagyobb húsüzemeket, és beindította saját kisvállalkozását. Több kinőtte magát, mások megmaradtak kisebb családi vállalkozásnak. Egymás mellett mind megélünk” – magyarázza a szakember, miközben a füstölőbe tolt húsárut ellenőrzi.

Mutatja a begyújtott fűrészporból felszálló füstöt, ami nem füstaroma – ahogyan a nagyipari vállalatok olcsóbb hústermékei készülnek –, hanem öt napig tartó, valódi füstölés.

•  Fotó: Makkay József Galéria

Fotó: Makkay József

A három éve kiváltott élelmiszerfeldolgozási engedély a tanyasi húsfeldolgozást teszi lehetővé. Saját nevelésű állatait a szomszédos település kis vágóhídján bérvágásban vágja le, a hasított félsertést hazaszállítja. Három kis vágóhíd is működik a környéken, így a húsfeldolgozók nem kell száz kilométereket kocsikáztassák az élőállatot, mint nálunk, Erdélyben. Boros szerint túl nagy költség lenne pár vágóállatra vágópontot létesíteni, így tökéletesen megfelel a környékbeli vágóhíddal együttműködni, ahol állatorvos ellenőrzi a húst, és a feldolgozáshoz kiállítja a szükséges igazolást.

Kevés a tartósítószer

Sokféle hústermék készül a tanyán. A feldolgozó részleg mellett füstölő és hidegkamra üzemel. Egyedül vagy a feleségével dolgozza fel a disznó- és marhahúst, rendelésre azonban birkát is vág, hiszen a környéken közkedvelt a birkapörkölt, különböző eseményekre juhhúsra is van vásárló. A környéken már annyira ismerik a Boros húsfeldolgozót, hogy minden termékük elfogy.

A kis hűtőkocsiba felpakolt árut házhoz szállítják, és felveszik a következő időszakra szóló rendeléseket. A korábbi években Lakitelek henteseként Boros Sándor heti rendszerességgel két-három helyre is eljárt disznóvágásra, ahol a gazda igényei szerint dolgozta fel a sertés húsát.

Napjainkra azonban meggyérült a háztáji disznótartás és -vágás, a házi ízek iránti igény azonban változatlan.

Minden olyan hústerméket elkészítenek, amire van vevő. Az egyedi ízesítés a hentes szaktudását dicséri. Népszerűek a különböző hurkafélék, a kolozsvári szalonna, a löncshúsból készülő felvágottak, kolbászok, a tepertő, de a füstölőben láttam téli szalámi típusú hidegfelvágottat is. A hentes elmondja, hogy a húsáruk biztonságos eltartásához a jó minőségű füstölés mellett tartósítószerként kis mennyiségű nitritet használnak.

Az ólban hízik a feldolgozásra kerülő sertés •  Fotó: Makkay József Galéria

Az ólban hízik a feldolgozásra kerülő sertés

Fotó: Makkay József

,,Nem a nitrittel van a gond, hanem a felhasznált mennyiséggel. A nagyüzemi körülmények között készülő Pick-szalámiba száz éve kevernek nitritet, ez ma Európa egyik legnépszerűbb téli szalámija. A kézműves termékeinkben minimális a tartósítószer-mennyiség, éppen csak megmutatjuk a húsnak” – magyarázza vendéglátóm.

Háztól kél el

A kézműves termékek magyarországi piacán is igen változók az árak. Több termelő kihasználja a megnövekedett keresletet, ezért a budapesti eladásra kerülő húsáruk jóval drágábbak mint vidéken. Boros Sándor szerint lakiteleki termékeik középkategóriás árban jutnak a vásárlóhoz. Ami azt jelenti, hogy a nagyüzemi húsfeldolgozó vállalatok gyenge minőségű és olcsó, illetve a nagyon drága, prémium minőségű termékei közötti ársávban tudják értékesíteni felhozatalukat.

A házhoz szállítás elterjedésének kedvezett az elmúlt két esztendő koronavírus-járványa, a kialakult vásárlói kör azonban változatlanul igényli ezt a kereskedelmet. Vendéglátóm szerint ma már nem éri meg nagy pluszköltségekkel járó hentesboltot fenntartani, hiszen a tanyájáról gyakorlatilag minden áru vevőre talál.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot március 9-én.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2022. december 27., kedd

Hagyományok és vendéglátás: a Székelykő lábánál fekvő két magyar falut a román turisták is kedvelik

Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik. 

Hagyományok és vendéglátás: a Székelykő lábánál fekvő két magyar falut a román turisták is kedvelik
2022. december 23., péntek

Ünnepi várakozás hajnali misével

Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.

Ünnepi várakozás hajnali misével
Ünnepi várakozás hajnali misével
2022. december 23., péntek

Ünnepi várakozás hajnali misével

2022. december 18., vasárnap

Házi és ipari savanyúságok: az életmódváltással előtérbe kerülnek az üzletből vásárolt termékek

Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk. 

Házi és ipari savanyúságok: az életmódváltással előtérbe kerülnek az üzletből vásárolt termékek
2022. december 17., szombat

Akit Bölöni a vállán cipelve ünnepelt: beszélgetés az érmihályfalvi Klán Jánossal, az ASA egykori középcsatárával

Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban. 

Akit Bölöni a vállán cipelve ünnepelt: beszélgetés az érmihályfalvi Klán Jánossal, az ASA egykori középcsatárával
2022. december 11., vasárnap

Disznóvágások idején: helyspecifikusan készül a véres, májas hurka és a kolbász

Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat. 

Disznóvágások idején: helyspecifikusan készül a véres, májas hurka és a kolbász
2022. december 10., szombat

A román labdarúgás sötét mélységei: visszaemlékezések a bányászcsapatok egykori hazai mérkőzéseire

Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét. 

A román labdarúgás sötét mélységei: visszaemlékezések a bányászcsapatok egykori hazai mérkőzéseire
2022. december 03., szombat

(L)ehetnénk jobban is: egyre több megbetegedést okoz a helytelen táplálkozás

Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód. 

(L)ehetnénk jobban is: egyre több megbetegedést okoz a helytelen táplálkozás
2022. december 01., csütörtök

Szorítsunk a nadrágszíjon: takarékosságra intenek a szakértők, 2024-re már optimistábban tekintenek

Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe. 

Szorítsunk a nadrágszíjon: takarékosságra intenek a szakértők, 2024-re már optimistábban tekintenek
2022. november 30., szerda

Saját termés, saját termékek: a kebelei kisüzemben tucatnyi gyümölcsfélét dolgoznak fel marosvásárhelyi üzleteknek

Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár. 

Saját termés, saját termékek: a kebelei kisüzemben tucatnyi gyümölcsfélét dolgoznak fel marosvásárhelyi üzleteknek
2022. november 27., vasárnap

Advent a szeretetszolgálat jegyében: hogy az ajándék mellett Jézus is bekerüljön az otthonokba

A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is. 

Advent a szeretetszolgálat jegyében: hogy az ajándék mellett Jézus is bekerüljön az otthonokba