Szorítsunk a nadrágszíjon: takarékosságra intenek a szakértők, 2024-re már optimistábban tekintenek

A 2023-as, az előrejelzések alapján szegényes évet követően 2024-re számítani lehet a gazdaság gyorsulására, amikor majd annyira mérséklődik az infláció, hogy együtt lehet élni vele. Mindez a reálkeresetek és a reál-vásárlóerő szempontjából kedvező lehet – foglalta össze röviden Bálint Csaba közgazdász, makrogazdasági elemző azt, hogy mi vár ránk az elkövetkező időszakban. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja az idei évet értékelve kifejtette:

még nincsenek a teljes évre vonatkozó adatok, ám az eddigi információk alapján 4, de legjobb esetben is 5 százalék körüli gazdasági növekedés történhetett az év folyamán,

ami 2021-hez viszonyítva mérsékelt lassulást jelez. Tavaly ugyanis a 2020-as sokk után erős, gyors felívelés volt tapasztalható, amit idén már lassulás követett.

Ezzel együtt az idei év mégiscsak pozitív meglepetés volt, legalábbis az első fele. Hiszen annak ellenére, hogy februárban kitört az orosz-ukrán háború, és a fogyasztói árak jelentősen emelkedtek, rontva a vásárlóerőt, jól teljesített a fogyasztás. Az év első felében dinamikus növekedés volt megfigyelhető, ami részben annak köszönhető, hogy a gazdaság teljesen újranyitott, illetve voltak még a járvány időszakában félretett tartalékok, amit a háztartások felhasználhattak.

Az adatok alapján ezzel párhuzamosan a beruházások is jól alakultak.

Viszont ha megnézzük az export-import mérleget, ott már romlás figyelhető meg, amihez az is hozzájárult, hogy az import- és nyersanyagárak jelentősen emelkedtek. Ágazatokra bontva az látszik, hogy a szolgáltatóipar volt a húzómotor, ezen belül a vendéglátóipar az év elején nagyon jól teljesített. Az iparban már érződött az energiaválság, a háború hatása, az építőipar pedig közepesen teljesített – vont mérleget az elemző.

Előretekintve Bálint Csaba rámutatott: jövő évben minimum egy széles bázisú lassulás várható, erre mutat a külső és a belső környezet is. Egyrészt az eurózóna és az Amerikai Egyesült Államok gazdaságára vonatkozó várakozások is nehéz időszakot vetítenek előre, márpedig ha a nagy szereplők, partnerek gazdasága gyengébben teljesít, annak hatása nálunk is érződni fog.

Az eurózóna gazdasága az idei év utolsó, illetve a jövő év első negyedében várhatóan zsugorodni fog, 2023 egészére pedig stagnálás prognosztizálható. Az Egyesült Államokban valamivel jobb a helyzet: ott enyhe, 0,4 százalékos növekedésre számítanak az elemzők.

A belső környezet sem túl biztató: a kereslet gyengülhet a téli hónapok megnövekedő kiadásai miatt, ugyanakkor az infláció, az árak emelkedése is erodálja a reál-vásárlóerőt.

Másrészt a háztartások minden bizonnyal már idén felhasználták a korábbi „kényszerű” megtakarításaikat, vagyis amit a járványidőszakban sikerült félretenniük. Mindeközben a gazdasági újranyitás pozitív hatása is kifullad jövőre.

Ezeken túl Bálint Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy a kamatok elkezdtek emelkedni, a betétek esetében már 6-7-8 vagy akár 9 százalékos kamatot is ajánlanak a pénzintézetek, ez inkább megtakarításra ösztönöz, és a kereslet gyengülésével jár. A lassulás irányába mutató hatásokat ugyanakkor mérsékelhetik az uniós források, ami fontos támaszt nyújthat a gazdaságnak.

Jó hír, hogy az infláció tekintetében már kirajzolódni látszik a plató, a szakértők az idei év végére, a jövő év elejére várják a tetőzést, ami után mérséklődhet az inflációs nyomás.

2024-ben kerülhet vissza az infláció a 2,5-3,5 százalékos cél közelébe, amivel már együtt lehet élni” – magyarázta Bálint Csaba. Meglátása szerint ennek hátterében az áll, hogy ha a külső és a belső kereslet csökken, az rendszerint az árakat természetes módon lefele húzza. A közgazdász ugyanakkor felidézte, hogy 2020-ban, 2021-ben akadoztak az ellátási láncok, nem érkeztek például alkatrészek, e téren pedig már látszanak a javulás jelei, ami segíti a gazdaságot.

Az energiapiacon továbbra is magas a volatilitás, és kilengések továbbra is várhatóak, de az eddig tapasztalt, meredeken emelkedő trend feltehetően nem folytatódik sokáig. Ha az emelkedő tendencia megtörik, akkor az áremelkedés, az infláció ütemének is lassulnia kellene.

Ugyanakkor továbbra is nagyon sok a bizonytalansági tényező, a háború még tart, és nehezen látható a vége. Így a kockázatok a jövő évre is nagyon magasak” – összegzett az elemző.

Hasonlóan látja a következő két évet Diósi László közgazdász, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) elnöke, aki ez alapján azt javasolja, fogjuk vissza a költekezést, és karácsonykor is döntsünk megfontoltan, ne pazaroljunk.   

A szakember rámutatott: az idei évnek jó kilátásokkal futott neki Románia, a pandémia után rekordütemben állt helyre a gazdaság, sokkal gyorsabban, mint a 2008-2009-es válság után. Ennek ellenére fennmaradtak a problémák: a költségvetési hiány és a külkereskedelmi mérleg hiányának növekedése, a szállítási láncok szakadozása, a kitolódott szállítási határidők.

Erre rátevődött, hogy már 2021 második felében elkezdődtek azok a folyamatok, amelyek a háború kitörése után lettek hangsúlyosak:

az energiahordozók és az alapanyagok drágultak, mindez pedig az inflációra is hatással volt. Diósi László a háború kitörése utáni 9-10 hónap teljesítményét vizsgálva kijelentette, a legnagyobb problémánk az infláció lett. A BNR elemzői az idei évre 16,3 százalékos inflációt várnak, holott az év eleji előrejelzések még ennél pozitívabbak voltak.

A mostani állás szerint 2023-ra 10-11 százalékos inflációra számítanak, ami majd csak 2024-re lesz egy számjegyű. Az infláció azért veszélyes, mert a jövedelmek nem emelkednek ugyanilyen mértékben.

Már korábban is az embereknek csak mintegy negyede-harmada rendelkezett értékelhető megtakarítással Romániában, a jelenlegi helyzetben pedig csak még kevesebbet tudunk félretenni. A szakember rámutatott:

már tapasztalható, hogy elkezdődött a bankbetétek kivonása, az emberek igyekeznek ma megvenni azt, ami szerintük holnap drágább lesz.

Szerinte egyébként a pénzügyi kultúra hiánya hozza, hogy idén karácsonykor még utoljára kiköltekezzük magunkat. Ez történt az előző válságban is: a 2008-as karácsony üzleti forgalma minden szempontból kiemelkedő volt. Diósi László viszont azt tanácsolja: fogjuk vissza a túlköltekezést, gondolkodjunk felelősen, ne pazaroljunk.

Az infláció és a kisebb jövedelmek a fogyasztás csökkenéséhez vezetnek előbb-utóbb, hiszen a romániai gazdasági növekedést nagymértékben a fogyasztás pörgeti. A Világbank legutóbbi prognózisa szerint Romániában az idei évre 4,6- 5,8 százalék közötti gazdasági növekedés várható, ami a legjobbak között van az Európai Unióban, de az alapja továbbra is a fogyasztás.

Jövőre a Román Nemzeti Bank elemzői 1,5-2 százalékos, a Világbank 3-3,4 százalék közötti növekedést vár a romániai gazdaságban

– egy olyan környezetben, ahol jövőre az uniós átlagnövekedés 0,3-1 százalék közötti lehet, a német gazdaság pedig recesszióba mehet át. A romániai gazdaság viszont ezer szállal kötődik a tagállamokhoz, így ha az Unióban alacsony a növekedés, a romániai termékek felvevőpiaca is csökken.

Diósi László arra is kitért: jövőre várható az európai országokban a stagnálás és az infláció egyidejű jelenlétével keletkező úgynevezett stagfláció, ami ellen a hagyományos eszközökkel, például kamatemeléssel nem lehet eredményesen küzdeni, mert az tovább csökkenti a gazdasági növekedést.

A gazdasági döntéshozóknak, a jegybankoknak komolyan fel kell készülniük a stagflációs környezetre. A közgazdász szerint akkor tudunk visszaállni normális gazdasági ciklusra, amikor az energiahordozók, az alapanyagok ára kikerül az inflációs nyomásból.

A legkevésbé pozitív képet a kereskedelmi mérleg hiánya mutatja, amely az első 9 hónapban 50 százalékkal nőtt, meghaladva a 25 milliárd eurót: a közel 94 milliárdos importra 69 milliárd eurós export jutott.

Diósi László rámutatott: ezt a külföldről történő hazautalásokkal és külföldi beruházásokkal lehet még ellensúlyozni, így a devizamérleg rendben van. Az árfolyamot tekintve ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy Romániában tulajdonképpen kettős pénzrendszer van: a telefonszámla, a biztosítás, a bérlemény árak sok esetben euróhoz kötöttek, így ha a lej-euró árfolyam elszáll, azt azonnal megérezzük.

Ezért választja a jegybank a menedzselt lebegtetés-politikát, aminek köszönhetően a lej-euró árfolyam még mindig stabil, miközben a környező országokban – Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban – a szabadpiac határozza meg az árfolyamot.

Romániában az is pozitívum a többi európai országhoz képest, hogy a költségvetési hiányt keményen menedzselik, az ország büdzséje és a gazdaság is stabilnak mondható

– magyarázta a szakértő. Ugyanakkor rámutatott: a 2023-2024-es periódusban óriási lehetőséget jelent Románia számára az uniós pénzek lehívása, ez ellensúlyozhatja a kieső saját beruházásokat és a csökkenő fogyasztást.

Miközben az éves inflációt 16,3 százalékosra becsülik, az átlagbér az előző évhez képest csupán 10,6 százalékkal emelkedett – bruttó 6120, nettó 3800 lejre. Ez az aránytalanság nagyon nehéz helyzetbe hozza a családokat, háztartásokat – erre már Miklós Zoltán parlamenti képviselő, a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja hívta fel a figyelmet.

A jövő évi kilátások szempontjából a politikus fontosnak tartja, hogy megszületett az energiaár-kompenzációs törvény, így senki nem fizet többet 1,30 lejnél az elektromos energia kilowattórájáért. Hasonlóképpen fontos, hogy az országos helyreállítási tervben vállaltakat teljesítse az ország, hogy a szükséges reformok megvalósuljanak, és a pénzeket maradéktalanul le lehessen hívni.

A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban pedig minél hamarabb el kell indítani a pályázatokat, a kiírásokat a képviselő szerint.

Hangsúlyozta: oda kell figyelni, hogy a költségvetés-deficit célokat ne a beruházások kárára érjük el, mert hiába férünk bele az év végén az 5,7 százalékos hiányba, ha az év elején kitűzött befektetéseket csak 50 százalékban teljesítjük.

Miklós Zoltán úgy látja: az infláció kezelésére az egyedüli okos lépés – és ezt teszi a Román Nemzeti Bank is –, hogy folyamatos referenciakamat-emeléssel igyekezzenek kordában tartani. Ez viszont a gazdasági növekedést fékezi, hiszen drágulnak a hitelek, kevesebb pénz jut a gazdaságba.

A jövő esztendő nehézségeit fokozza, hogy az idei gyenge mezőgazdasági év volt:

az aszály miatt a tavalyhoz képest 11 százalékkal kisebb az agrárium hozzájárulása a gazdasághoz, ezen felül pedig az aszálykárokat is ki kell fizetni, ami tovább terheli a költségvetést. Az iker-deficitek sem állnak túl jól, vagyis a költségvetési és a külkereskedelmi hiány továbbra is gondot jelent.

Románia 2019-et, az Európai Unióban egyetlen országként, túlzott deficit-eljárással kezdte, amit a járvány éveiben felfüggesztettek, és amúgy is ezekben az esztendőkben még jobban elszállt a hiány, 2020-ban már közel 10 százalékosra emelkedett. Jelenleg a novemberi, második kiigazítás után a 2022-es év végére 5,74 százalékos költségvetés-hiányt vár a pénzügyminisztérium, ami 0,1 százalékpontos mérséklődést jelent a korábbi várakozáshoz képest.

Ebből kellene jövőre 4,4 százalék körüli deficitet faragni, majd 2024 végére behozni 3 százalék alá.

A külkereskedelmi mérleg hiánya tíz évvel ezelőtt 10 milliárd euró volt, most az év végére elérheti a 35 milliárd eurót, és 2023-ra már 42 milliárd eurósra becsülik. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább nyílik az olló: többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk, ami az árfolyamra is hatást gyakorol. Ennek ellenére a jegybank jól menedzseli a helyzetet Miklós Zoltán szerint, stabilan 5 lej alatt tartva az euró árfolyamát.

A képviselő a jövőre nézve megnyugtatónak tartja, hogy a parlamentben módosították a 119-es sürgősségi kormányrendeletet, így az energiaár-kompenzálás mindenkinek védelmet biztosít. Az előző szabályozásban még csak a kis- és közepes vállalkozók részesültek az árplafonban, ám az összefüggéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen ha a nagytermelő leáll, a kisebbek nincs ahová beszállítsanak.

Ugyanakkor azok a háztartások is legtöbb 1,30 lejért vásárolják az elektromos energiát, ahol a havi fogyasztás meghaladja a 300 kilowattórát, ami azért is lényeges, mert csökkenti az inflációs nyomást.

Az intézkedés hatással van ugyan a költségvetésre, hiszen a különbözetet ki kell fizetni, de a gazdaságot működésben tartja, az embereket megvédi, szögezte le a közgazdász.

Miklós Zoltán hangsúlyozta, egyértelmű, hogy az államnak segítenie kell, ám ehhez elő kell teremteni a forrásokat, itt jön be a képbe a méltányos teherviselés, amit többször javasolt. Az RMDSZ által támogatott javaslat szerint azokat az ágazatokat kellene jobban megadózni, amelyek ezeknek a nehéz időknek a nettó nyertesei.

„Az lenne méltányos, hogy vállaljon nagyobb terhet, aki ezt megteheti, pluszbevételekre tesz szert, hogy legyen amiből a gyengéket segíteni” – magyarázta.