Szorítsunk a nadrágszíjon: takarékosságra intenek a szakértők, 2024-re már optimistábban tekintenek

Bíró Blanka 2022. december 01., 14:24 utolsó módosítás: 2022. december 01., 14:25

Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a lapcsaládunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe. Érdemes már most elkezdeni felkészülni a nehéz periódusra: az ünnepi időszak sokakat költekezésre sarkallhat, de a szakértők úgy vélik, most érdemesebb takarékoskodni és, ha lehetőség van rá, félretenni. Jó hír viszont, hogy az előrejelzések alapján a 2024-es esztendőre már optimistábban készülhetünk. Az ország számára egyébként ilyen körülmények között az uniós források lehívása kritikus fontosságú lesz jövőre.

Szorítsunk a nadrágszíjon: takarékosságra intenek a szakértők, 2024-re már optimistábban tekintenek
galéria
A pénzügyi kultúra hiánya hozza, hogy karácsonykor még utoljára jól kiköltekezzük magunkat. A szakértők óva intenek ettől. Fotó: Thomas Campean

A 2023-as, az előrejelzések alapján szegényes évet követően 2024-re számítani lehet a gazdaság gyorsulására, amikor majd annyira mérséklődik az infláció, hogy együtt lehet élni vele. Mindez a reálkeresetek és a reál-vásárlóerő szempontjából kedvező lehet – foglalta össze röviden Bálint Csaba közgazdász, makrogazdasági elemző azt, hogy mi vár ránk az elkövetkező időszakban. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja az idei évet értékelve kifejtette:

még nincsenek a teljes évre vonatkozó adatok, ám az eddigi információk alapján 4, de legjobb esetben is 5 százalék körüli gazdasági növekedés történhetett az év folyamán,

ami 2021-hez viszonyítva mérsékelt lassulást jelez. Tavaly ugyanis a 2020-as sokk után erős, gyors felívelés volt tapasztalható, amit idén már lassulás követett.

Ezzel együtt az idei év mégiscsak pozitív meglepetés volt, legalábbis az első fele. Hiszen annak ellenére, hogy februárban kitört az orosz-ukrán háború, és a fogyasztói árak jelentősen emelkedtek, rontva a vásárlóerőt, jól teljesített a fogyasztás. Az év első felében dinamikus növekedés volt megfigyelhető, ami részben annak köszönhető, hogy a gazdaság teljesen újranyitott, illetve voltak még a járvány időszakában félretett tartalékok, amit a háztartások felhasználhattak.

Az adatok alapján ezzel párhuzamosan a beruházások is jól alakultak.

Viszont ha megnézzük az export-import mérleget, ott már romlás figyelhető meg, amihez az is hozzájárult, hogy az import- és nyersanyagárak jelentősen emelkedtek. Ágazatokra bontva az látszik, hogy a szolgáltatóipar volt a húzómotor, ezen belül a vendéglátóipar az év elején nagyon jól teljesített. Az iparban már érződött az energiaválság, a háború hatása, az építőipar pedig közepesen teljesített – vont mérleget az elemző.

Mi lesz a „nagyokkal” és hogyan hat ez ránk?

Előretekintve Bálint Csaba rámutatott: jövő évben minimum egy széles bázisú lassulás várható, erre mutat a külső és a belső környezet is. Egyrészt az eurózóna és az Amerikai Egyesült Államok gazdaságára vonatkozó várakozások is nehéz időszakot vetítenek előre, márpedig ha a nagy szereplők, partnerek gazdasága gyengébben teljesít, annak hatása nálunk is érződni fog.

A 2023-2024-es periódusban óriási lehetőséget jelenthet Románia számára az uniós pénzek lehívása, ez ellensúlyozhatja a kieső saját beruházásokat és a csökkent fogyasztást. Fotó: Facebook/Európai Parlament

Az eurózóna gazdasága az idei év utolsó, illetve a jövő év első negyedében várhatóan zsugorodni fog, 2023 egészére pedig stagnálás prognosztizálható. Az Egyesült Államokban valamivel jobb a helyzet: ott enyhe, 0,4 százalékos növekedésre számítanak az elemzők.

A belső környezet sem túl biztató: a kereslet gyengülhet a téli hónapok megnövekedő kiadásai miatt, ugyanakkor az infláció, az árak emelkedése is erodálja a reál-vásárlóerőt.

Másrészt a háztartások minden bizonnyal már idén felhasználták a korábbi „kényszerű” megtakarításaikat, vagyis amit a járványidőszakban sikerült félretenniük. Mindeközben a gazdasági újranyitás pozitív hatása is kifullad jövőre.

Ezeken túl Bálint Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy a kamatok elkezdtek emelkedni, a betétek esetében már 6-7-8 vagy akár 9 százalékos kamatot is ajánlanak a pénzintézetek, ez inkább megtakarításra ösztönöz, és a kereslet gyengülésével jár. A lassulás irányába mutató hatásokat ugyanakkor mérsékelhetik az uniós források, ami fontos támaszt nyújthat a gazdaságnak.

Jó hír, hogy az infláció tekintetében már kirajzolódni látszik a plató, a szakértők az idei év végére, a jövő év elejére várják a tetőzést, ami után mérséklődhet az inflációs nyomás.

Arra számítunk, hogy 2023 végére egy számjegyűre csökken az infláció, ami jelentős javulás az idei évhez képest.

2024-ben kerülhet vissza az infláció a 2,5-3,5 százalékos cél közelébe, amivel már együtt lehet élni” – magyarázta Bálint Csaba. Meglátása szerint ennek hátterében az áll, hogy ha a külső és a belső kereslet csökken, az rendszerint az árakat természetes módon lefele húzza. A közgazdász ugyanakkor felidézte, hogy 2020-ban, 2021-ben akadoztak az ellátási láncok, nem érkeztek például alkatrészek, e téren pedig már látszanak a javulás jelei, ami segíti a gazdaságot.

Az energiapiacon továbbra is magas a volatilitás, és kilengések továbbra is várhatóak, de az eddig tapasztalt, meredeken emelkedő trend feltehetően nem folytatódik sokáig. Ha az emelkedő tendencia megtörik, akkor az áremelkedés, az infláció ütemének is lassulnia kellene.

A 2023-as gyenge évet követően 2024-ben számítani lehet a gazdaság gyorsulására, az infláció mérséklődésére, ami a reál-vásárlóerő szempontjából kedvező lehet.

Ugyanakkor továbbra is nagyon sok a bizonytalansági tényező, a háború még tart, és nehezen látható a vége. Így a kockázatok a jövő évre is nagyon magasak” – összegzett az elemző.

Az ünnepek alatt is maradjunk megfontoltak

Hasonlóan látja a következő két évet Diósi László közgazdász, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) elnöke, aki ez alapján azt javasolja, fogjuk vissza a költekezést, és karácsonykor is döntsünk megfontoltan, ne pazaroljunk.   

A szakember rámutatott: az idei évnek jó kilátásokkal futott neki Románia, a pandémia után rekordütemben állt helyre a gazdaság, sokkal gyorsabban, mint a 2008-2009-es válság után. Ennek ellenére fennmaradtak a problémák: a költségvetési hiány és a külkereskedelmi mérleg hiányának növekedése, a szállítási láncok szakadozása, a kitolódott szállítási határidők.

Erre rátevődött, hogy már 2021 második felében elkezdődtek azok a folyamatok, amelyek a háború kitörése után lettek hangsúlyosak:

az energiahordozók és az alapanyagok drágultak, mindez pedig az inflációra is hatással volt. Diósi László a háború kitörése utáni 9-10 hónap teljesítményét vizsgálva kijelentette, a legnagyobb problémánk az infláció lett. A BNR elemzői az idei évre 16,3 százalékos inflációt várnak, holott az év eleji előrejelzések még ennél pozitívabbak voltak.

Fotó: Bnr.ro

A mostani állás szerint 2023-ra 10-11 százalékos inflációra számítanak, ami majd csak 2024-re lesz egy számjegyű. Az infláció azért veszélyes, mert a jövedelmek nem emelkednek ugyanilyen mértékben.

Már korábban is az embereknek csak mintegy negyede-harmada rendelkezett értékelhető megtakarítással Romániában, a jelenlegi helyzetben pedig csak még kevesebbet tudunk félretenni. A szakember rámutatott:

már tapasztalható, hogy elkezdődött a bankbetétek kivonása, az emberek igyekeznek ma megvenni azt, ami szerintük holnap drágább lesz.

Szerinte egyébként a pénzügyi kultúra hiánya hozza, hogy idén karácsonykor még utoljára kiköltekezzük magunkat. Ez történt az előző válságban is: a 2008-as karácsony üzleti forgalma minden szempontból kiemelkedő volt. Diósi László viszont azt tanácsolja: fogjuk vissza a túlköltekezést, gondolkodjunk felelősen, ne pazaroljunk.

Az infláció és a kisebb jövedelmek a fogyasztás csökkenéséhez vezetnek előbb-utóbb, hiszen a romániai gazdasági növekedést nagymértékben a fogyasztás pörgeti. A Világbank legutóbbi prognózisa szerint Romániában az idei évre 4,6- 5,8 százalék közötti gazdasági növekedés várható, ami a legjobbak között van az Európai Unióban, de az alapja továbbra is a fogyasztás.

Jövőre a Román Nemzeti Bank elemzői 1,5-2 százalékos, a Világbank 3-3,4 százalék közötti növekedést vár a romániai gazdaságban

– egy olyan környezetben, ahol jövőre az uniós átlagnövekedés 0,3-1 százalék közötti lehet, a német gazdaság pedig recesszióba mehet át. A romániai gazdaság viszont ezer szállal kötődik a tagállamokhoz, így ha az Unióban alacsony a növekedés, a romániai termékek felvevőpiaca is csökken.

Egyidejű stagnálás és infláció

Diósi László arra is kitért: jövőre várható az európai országokban a stagnálás és az infláció egyidejű jelenlétével keletkező úgynevezett stagfláció, ami ellen a hagyományos eszközökkel, például kamatemeléssel nem lehet eredményesen küzdeni, mert az tovább csökkenti a gazdasági növekedést.

A jövő esztendő nehézségeit fokozza, hogy az idei gyenge mezőgazdasági év volt. Csökkent az agrárium hozzájárulása a gazdasághoz, ráadásul az aszálykárokat is ki kell fizetni, ami tovább terheli a költségvetést. Fotó: Pinti Attila

A gazdasági döntéshozóknak, a jegybankoknak komolyan fel kell készülniük a stagflációs környezetre. A közgazdász szerint akkor tudunk visszaállni normális gazdasági ciklusra, amikor az energiahordozók, az alapanyagok ára kikerül az inflációs nyomásból.

A legkevésbé pozitív képet a kereskedelmi mérleg hiánya mutatja, amely az első 9 hónapban 50 százalékkal nőtt, meghaladva a 25 milliárd eurót: a közel 94 milliárdos importra 69 milliárd eurós export jutott.

Diósi László rámutatott: ezt a külföldről történő hazautalásokkal és külföldi beruházásokkal lehet még ellensúlyozni, így a devizamérleg rendben van. Az árfolyamot tekintve ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy Romániában tulajdonképpen kettős pénzrendszer van: a telefonszámla, a biztosítás, a bérlemény árak sok esetben euróhoz kötöttek, így ha a lej-euró árfolyam elszáll, azt azonnal megérezzük.

Ezért választja a jegybank a menedzselt lebegtetés-politikát, aminek köszönhetően a lej-euró árfolyam még mindig stabil, miközben a környező országokban – Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban – a szabadpiac határozza meg az árfolyamot.

Romániában az is pozitívum a többi európai országhoz képest, hogy a költségvetési hiányt keményen menedzselik, az ország büdzséje és a gazdaság is stabilnak mondható

– magyarázta a szakértő. Ugyanakkor rámutatott: a 2023-2024-es periódusban óriási lehetőséget jelent Románia számára az uniós pénzek lehívása, ez ellensúlyozhatja a kieső saját beruházásokat és a csökkenő fogyasztást.

Fotó: Pinti Attila

A mezőgazdaságban is nehéz év volt az idei

Miközben az éves inflációt 16,3 százalékosra becsülik, az átlagbér az előző évhez képest csupán 10,6 százalékkal emelkedett – bruttó 6120, nettó 3800 lejre. Ez az aránytalanság nagyon nehéz helyzetbe hozza a családokat, háztartásokat – erre már Miklós Zoltán parlamenti képviselő, a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja hívta fel a figyelmet.

A jövő évi kilátások szempontjából a politikus fontosnak tartja, hogy megszületett az energiaár-kompenzációs törvény, így senki nem fizet többet 1,30 lejnél az elektromos energia kilowattórájáért. Hasonlóképpen fontos, hogy az országos helyreállítási tervben vállaltakat teljesítse az ország, hogy a szükséges reformok megvalósuljanak, és a pénzeket maradéktalanul le lehessen hívni.

A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban pedig minél hamarabb el kell indítani a pályázatokat, a kiírásokat a képviselő szerint.

Hangsúlyozta: oda kell figyelni, hogy a költségvetés-deficit célokat ne a beruházások kárára érjük el, mert hiába férünk bele az év végén az 5,7 százalékos hiányba, ha az év elején kitűzött befektetéseket csak 50 százalékban teljesítjük.

Miklós Zoltán úgy látja: az infláció kezelésére az egyedüli okos lépés – és ezt teszi a Román Nemzeti Bank is –, hogy folyamatos referenciakamat-emeléssel igyekezzenek kordában tartani. Ez viszont a gazdasági növekedést fékezi, hiszen drágulnak a hitelek, kevesebb pénz jut a gazdaságba.

A jövő esztendő nehézségeit fokozza, hogy az idei gyenge mezőgazdasági év volt:

az aszály miatt a tavalyhoz képest 11 százalékkal kisebb az agrárium hozzájárulása a gazdasághoz, ezen felül pedig az aszálykárokat is ki kell fizetni, ami tovább terheli a költségvetést. Az iker-deficitek sem állnak túl jól, vagyis a költségvetési és a külkereskedelmi hiány továbbra is gondot jelent.

Románia 2019-et, az Európai Unióban egyetlen országként, túlzott deficit-eljárással kezdte, amit a járvány éveiben felfüggesztettek, és amúgy is ezekben az esztendőkben még jobban elszállt a hiány, 2020-ban már közel 10 százalékosra emelkedett. Jelenleg a novemberi, második kiigazítás után a 2022-es év végére 5,74 százalékos költségvetés-hiányt vár a pénzügyminisztérium, ami 0,1 százalékpontos mérséklődést jelent a korábbi várakozáshoz képest.

Ebből kellene jövőre 4,4 százalék körüli deficitet faragni, majd 2024 végére behozni 3 százalék alá.

A külkereskedelmi mérleg hiánya tíz évvel ezelőtt 10 milliárd euró volt, most az év végére elérheti a 35 milliárd eurót, és 2023-ra már 42 milliárd eurósra becsülik. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább nyílik az olló: többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk, ami az árfolyamra is hatást gyakorol. Ennek ellenére a jegybank jól menedzseli a helyzetet Miklós Zoltán szerint, stabilan 5 lej alatt tartva az euró árfolyamát.

Fotó: Pixabay.com

Méltányos teherviselést javasolnak

A képviselő a jövőre nézve megnyugtatónak tartja, hogy a parlamentben módosították a 119-es sürgősségi kormányrendeletet, így az energiaár-kompenzálás mindenkinek védelmet biztosít. Az előző szabályozásban még csak a kis- és közepes vállalkozók részesültek az árplafonban, ám az összefüggéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen ha a nagytermelő leáll, a kisebbek nincs ahová beszállítsanak.

Ugyanakkor azok a háztartások is legtöbb 1,30 lejért vásárolják az elektromos energiát, ahol a havi fogyasztás meghaladja a 300 kilowattórát, ami azért is lényeges, mert csökkenti az inflációs nyomást.

Az intézkedés hatással van ugyan a költségvetésre, hiszen a különbözetet ki kell fizetni, de a gazdaságot működésben tartja, az embereket megvédi, szögezte le a közgazdász.

Miklós Zoltán hangsúlyozta, egyértelmű, hogy az államnak segítenie kell, ám ehhez elő kell teremteni a forrásokat, itt jön be a képbe a méltányos teherviselés, amit többször javasolt. Az RMDSZ által támogatott javaslat szerint azokat az ágazatokat kellene jobban megadózni, amelyek ezeknek a nehéz időknek a nettó nyertesei.

„Az lenne méltányos, hogy vállaljon nagyobb terhet, aki ezt megteheti, pluszbevételekre tesz szert, hogy legyen amiből a gyengéket segíteni” – magyarázta.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő gazdasági kiadványában, a Piactérben látott napvilágot november 28-án.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport