Közkedvelt étel a töpörtyű is
Fotó: Barabás Orsolya
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat. Így hónapokra elegendő ételt tárolhatnak a család számára. Tájegységenként eltér, hogy ki milyen fűszereket használ ilyenkor vagy éppen milyen ételt szolgál fel disznóvágáskor, de mindenki úgy tartja, a legfontosabb, hogy a tányérok üresek legyenek, a gyomrok pedig tele.
2022. december 11., 08:572022. december 11., 08:57
Kevesebb a házaknál nevelt sertés Gyergyó vidékén, mint néhány évtizede, amikor a legtöbb családi háznál biztosan volt néhány jószág. Ennek ellenére a november–február közötti időszakban ma is sokan vásárolnak disznót, hogy feldolgozzák.
Fotó: Rab Zoltán
Ettől függetlenül akik szeretik tudni, hogy mi van az ételben, amit fogyasztanak, és a hagyományos ízekre esküsznek, inkább ezt választják, mint hogy szálanként vegyék a kolbászt, hurkát, kilónként a szalonnát, disznóhúst.
Nemrég tizenkettedik alkalommal rendezték meg Gyergyószentmiklóson a Kárpát-medencei Disznótoros Fesztivált, amire 37 csapat nevezett be. Ide közelebbről, távolabbról mindenki elhozta saját ízvilágát ételei által, ezeket tekinthettük, kóstolhattuk meg mi is.
Készül a mocskos tokány
Fotó: Barabás Orsolya
„A megszokott fűszerek mellett, amelyeket a székely ember használ, mi teszünk a kolbászba kevés köménymagot is, így lesz igazán ditrói íze. Megsütjük a frissen készült kolbászt, és szárhegyi savanyú káposztával kínáljuk” – részletezte Puskás Elemér, Gyergyóditró polgármestere.
„1868 óta a gyulai kolbász különleges kuriózum, valamikor nagy eszmei értéke is volt, egész Európában erről beszélgettek. Ez egy vékony pároskolbász, ami soha nem csípős, a csabai az erős, csípős. A gyulaiban van kevés feketebors, köménymag, só, fokhagyma és édes pirospaprika.
– mondta Hajduk Zoltán, a Gyulai Húsüzem képviselője.
Üstben készül a disznótoros menü
Fotó: Barabás Orsolya
„Nálunk, Pozsony vonzáskörzetében nagyon kevesen tartanak már sertést háztájiban, városon egyáltalán nem, falun is csak ritkán. Vidéken csak az idősek nevelnek jószágokat, ők készítenek hurkát is. Készül véres, májas hurka, disznófősajt, amit nálunk, Csallóközben préshurkának hívnak.
Disznóvágáskor nálunk szokás feltuningolt káposztalélevest főzni. Savanyú káposztát készítünk marhapörköltalapon, van benne disznóhús, főtt csülök, kolbász, gomba és aszalt szilva” – ismertette Czafik László a felvidéki Somorjáról.
Rendszerint mindenki a saját szajízéhez fűszerezi a kolbászt
Fotó: Barabás Orsolya
„Noha látszólag most divat lett a komfitálás, nagymamáink már régen is alkalmaztak hasonló megoldást, amikor zsírban eltették az oldalast, a kolbászt kisütve. Mindez isteni finom volt, egész nyáron fogyasztottuk. Nem kell kitalálni az újat.
– hangsúlyozta Németh József, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Hagyományőrző Egyesületének elnöke.
Fotó: Barabás Orsolya
Disznóvágáskor a káposztaléleves mellett, amibe húsgombóc és sertésagy is kerül ezen a vidéken, sokan készítenek hagymás vért. Mivel a sertés vérét nem lehet tárolni, nagy részét felhasználják a véres hurkába, ugyanakkor vannak, akik kivesznek belőle, és sok hagymával, tetszés szerint fűszerezve megsütik, majd friss kenyérrel tálalják még a disznóvágás reggelén.
Kenyérre kenve is kínálhatjük a véres és májas hurkát, ha megfüstöljük
Fotó: Barabás Orsolya
A mocskos tokány is közismert étel, a disznó nyaki részéből vágnak nagyobb kockákat, és sok hagymával, valamint sóval, borssal, pirospaprikával fűszerezve készítik el, majd puliszkával és savanyú káposztával kínálják.
Kolbászt tölteni egyedül nem lehet
Fotó: Barabás Orsolya
A kolbászok, hurkák, disznófősajt, tűrt hús és más finomságok mellett az édesszájúaknak is kedvezhetünk, ha disznóvágáskor nem dobjuk el a hájat, hanem a következő napokban hájas tésztát készítünk belőle, finom házi lekvárral, ahogyan nagyanyáink szokták.
A régi hurka- és kolbásztöltőket ma is sokan használják
Fotó: Barabás Orsolya
Barabás Orsolya
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
A világ hajlított (The World is Curved) – vallják a teqballosok, így ha laposföld-hívőket akarunk keresni, akkor jobb ha másfelé orientálódunk. Mi nem akartunk ilyeneket keresni, sőt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!