„Mi nemcsak arra készülünk, hogy emlékezzünk Jézus Krisztus születésére, az emlékünnepére, mert karácsony lényegében emlékünnep, de készülünk arra is, hogy Jézus Krisztus visszatér, tehát mind a két várakozás bennünk van, bennünk él” – tette hozzá.

Az advent része a roráté mise

Baricz Lajos sokszor mondogatja a híveknek, hogy „mint az orvos, aki bemosakodással kezdi meg a műtétet” a mise előtte mindig ott van a rózsafüzér, fél hat előtt pár perccel, fél hatkor már megkezdődik a rózsafüzér imádsága, ami szintén egy ráhangolódás, és azalatt mindig gyónási lehetőség is, amivel mindennap élnek is, ahogy közeledik az ünnep, mind többen.

A plébános úgy fogalmazott, hogy „ha a kocsit és minden gépezetet szervizelni kell, akkor a lelkünket is kell, és ez egyfajta ilyen lehetőség is arra, hogy az ünnepeket lelkileg felkészülve várjuk”.

„Vízi János sírásó hajnalban kijött, hogy sírt ásson, és amikor meglátta, hogy jönnek ki az emberek a templomból, ráadásul olyan sokan, megkérdezte, hogy plébános úr, mi volt ma itt, hogy ennyi ember volt a templomban, nem tudnak aludni? Mondtam, hogy de, tudnak aludni, csak felkeltek idejében, hogy részt vegyenek a hajnali misén” – idézte fel a lelkész.

A szentmise előtt az első félórában csak a gyertyák égtek, amivel semmiképpen sem a takarékoskodásra utalnak, hanem egyszerűen a lelki sötétség és a megvilágosodás jelképére. „Amíg fiatalabb voltam és jól láttam, addig a szerdai nap gyertyás szentmise volt, csak a gyertyafény világított, de most már szemüveggel sem látok, ezért felkapcsoljuk a villanyt” – magyarázta a plébános, aki érdeklődésünkre arról is beszélt, hogy a misén részt vevő hívek többnyire cserélődnek,

Az ünnep befogadója és továbbítója

A szentmiséknek nem kell hosszúaknak lenniük, mert van, aki az áldást megvárja, és már indult is munkába. Egy bevezető gondolattal kezdődik, ami ráhangol az evangéliumra, ezenkívül pedig a gyulafehérvári kispapok már tavaly és idén is egy adventi sorozatot állítottak össze, amelyet szétszórtak, terjesztettek az egyházmegyében, és a marosszentgyörgyi egyházközség is társult velük, a pap azt olvassa fel.

Ahogy mondta, így nem kell minden napra külön elmélkedést tartania, elég, ha a szentmise elején pár gondolattal ráhangolódik. Hiszen, mint minden ünnepnek, nem csupán a szervezője kell legyen a lelkész, hanem a megélője is, hogy ne csak egy kiszolgáló egység legyen az egyház, hanem ugyanakkor tevékeny résztvevője is.

„Ez nem mindig sikerül a legjobban, különösebben a nagy ünnepekre gondolok. Mert ugye azt meg is kell szervezni, illetve szerepben kell lenni, de ugyanakkor engem is megérintsen az a titok, az a szent esemény, ami az ünnep alatt történik. Befogadója és továbbítója is kell legyek az eseménynek” – magyarázta Baricz Lajos.

Imádság, böjt és alamizsna

„Az imádság mindenképpen fontos, nem azt mondom, hogy mennyiségében több kell legyen, mert nem a mennyiség fontos, hanem a minőség” – fogalmaz a lelkész, aki azt javasolja, hogy a böjtöt, amennyire lehet, tartsák be. Ahogy mondja, bár csak a nagyböjtben kötelező egyházukban a böjt, azt ajánlja, hogy két napot tartsanak be, a szerdát és a pénteket mint böjti napot. Van akinek nem nehéz ezt betartania, hiszen a felesége görögkeleti vallású és együtt böjtölnek.