(L)ehetnénk jobban is: egyre több megbetegedést okoz a helytelen táplálkozás

Bár egyre többet hallunk és olvasunk az egészséges, tudatos étkezésről, ha szétnézünk a környezetünkben, úgy tűnhet, hogy a táplálkozási szokásaink egyre silányabbá válnak. Az elhízás immár nálunk is népbetegséggé vált, a túlsúly által okozott társbetegségek, mint a diabétesz, egyre gyakoribbak, az egészségügyi rendszerünk ráadásul még mindig nem jutott el oda, hogy megelőzéssel igyekezzen elejét venni ennek a kóros állapotnak.

Mindeközben a táplálkozásban sokan hibás otthoni mintákat követnek, vagy éppen egy jól sikerült marketingfogás alapján intézik a bevásárlást.

A kiadványunknak nyilatkozó szakemberek szerint az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásra való igény már Székelyföldön is egyre elterjedtebb, egyre többen odafigyelnek arra, hogy mit visznek be nap mint nap a szervezetükbe, és szakember segítségét, útmutatását kérik. Tennivaló azonban még bőven akad.

A túlsúlyra, illetve elhízásra vonatkozóan nincsenek pontos és hosszabb periódust felölelő Hargita megyei kimutatások, de a témával kapcsolatban a diabétesz, az elhízás egyik legfőbb társbetegségének elterjedését érintő statisztikák igencsak beszédesek.

Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, hogy a megyében az elmúlt húsz évben megháromszorozódott a nyilvántartott cukorbetegek száma. Igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy egy ideje már a családorvosok is diagnosztizálhatnak, így több eset kerül nyilvántartásba, de az ugrásszerű növekedés minden bizonnyal más tényezők következménye is.

Míg 2001-ben 4324 eset szerepelt a nyilvántartásban, 2021-ben 15 ezernél is több cukorbeteg páciensről tudtak.

Az új esetek száma 100 ezer lakosra vetítve 167 volt 2001-ben, jelenleg pedig ez a szám 328. Tar Gyöngyi arra is rámutatott: a kétszeresére gyorsult az új esetek megjelenésének a gyakorisága.

Noha a túlsúlyos páciensekről nem léteznek ilyen pontos számadatok, Tar Gyöngyi szerint elég, ha csak szétnézünk az utcán, már látjuk, milyen sok az elhízott ember. „A súlytöbblettel rendelkező emberek többségénél még senki nem számolta ki az illető testtömegindexét, de még csak a has körfogatát sem mérték meg – egy ideje ugyanis ezt is figyelembe veszik a diagnózis felállításánál.

– magyarázta. Az sem mindegy, hogy valaki milyen csontozattal rendelkezik, de egy izmos embernek is minden bizonnyal nagyobb a testsúlya, mint egy „nagyhasú” embernek, mégis ez utóbbit fenyegeti inkább a szívbetegségek, magas vérnyomás, stroke kockázata. „Az biztos, hogy az elhízás népbetegség” – hangsúlyozta az igazgató.

Tar Gyöngyi arról is beszélt, hogy aki a 90-es években járt az Egyesült Államokban, az akár több száz kilós embereket is láthatott, ami akkoriban nagyon távoli jelenségnek tűnt itthonról nézve. De ma már a Székelyföldön is látni olyant, aki a túlsúlya miatt nem tud járni és tolószékbe kényszerült, ráadásul a fiatalok körében is egyre elterjedtebb az elhízás.

A szakember komoly hiányosságnak látja, hogy nincs valódi és rendszeres egészségnevelés az óvodákban, iskolákban.

Pedig köztudott, hogy az étkezési szokások gyermekkorban alakulnak ki, és később nagyon nehéz azokon változtatni. „Nagy hátrányunk a nyugat-európai államokkal szemben, hogy ott sokkal több a tudatosan, egészségesen táplálkozó ember. De ott már az iskolában – és nem csak – odafigyelnek erre. Az a baj, hogy mi csak alkalomszerűen foglalkozunk ezzel a problémával” – hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi.

Példaként azt hozta fel, hogy élnek még azok a népi hagyományok, különösen a falvakon, miszerint a szépséget a kövérséggel azonosítják. „Azt mondják: szép kövér ember, kerek arcú, pirospozsgás gyermek. A soványságot a betegséggel társítják. Pedig a kövérség is betegség, előidézője a legnagyobb halálozási mutatókkal rendelkező szív-érrendszeri betegségeknek” – hangsúlyozta.

Azt sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az egészséges életmódhoz hozzátartozik a rendszeres mozgás is,

Tar Gyöngyi szerint pedig nem föltétlenül oxigénszegény, izzadságszagú konditermekben kell mozogni, hanem a szabad levegőn, olyan környezetben, amely az ízületeinket sem teszi tönkre. Ehhez képest úgy látja, egyre távolabb kerülünk a természettől, az erdőtől, egyre több helyre autóval jutunk el, és azok a lépések, amelyeket az irodában, a gyárban, a konyhában teszünk meg, nem igazán számítanak mozgásnak.

„Nemcsak a szegénységünk, hanem a rossz életmódunk is hozzájárul az elhízáshoz. Van még egy fontos tényező: hogy egyre kevesebbet alszunk. Az ébrenléti állapot táplálkozással jár, hiszen mondjuk egy fárasztó nap után megjutalmazza magát az ember valami finomsággal. Az ősemberhez képest, aki meg kellett keresse, le kellett vadássza a táplálékot, nekünk minden karnyújtásnyira van. Ez az életmódbeli változás a testsúlyunkban és az egészségügyi állapotunkban is megmutatkozik” – magyarázta.

Kíváncsiak voltunk, ilyen körülmények között milyen egészségügyi szakemberhez fordulhatunk, ha szeretnénk életmódot váltani, vagy csak javítani azon, illetve ha szeretnénk egészségesen, egészségesebben táplálkozni.

Tar Gyöngyi az egészségbiztosítási pénztárnál is érdeklődött már a témában, és kiderült, hogy Hargita megyében egyetlen olyan dietetikus sincs a járóbeteg-rendelőkben, akihez családorvosi küldőpapírral el lehetne menni. Ha szeretnénk, hogy egy dietetikus szakorvos konzultáljon velünk, akkor fizetnünk kell egy magánklinikán vagy orvosi rendelőben.

Ráadásul igencsak kevés képzett szakember dolgozik a megyében.

„Jelenleg az egyetlen hely, ahol ingyen kaphat tanácsot ebben a témában a beteg, az a kórház. Aki bekerül, annak segítenek. De fontos lenne a megelőzés, hogy az emberek épphogy elkerüljék a kórházi kezelést” – hangsúlyozta Tar Gyöngyi, aki szerint így éppen azok kerülnek hátrányos helyzetbe, akik amúgyis rosszabbul keresnek, emiatt egészségtelenebbül étkeznek, és nem tudnak odafigyelni a tudatos táplálkozásra.

Hiszen hiába tudjuk, hogy az olívaolaj egészségesebb, mint a napraforgóolaj vagy a disznózsír, előbbi négy-ötször drágább, így sokszor nem is kérdés, hogy melyik vesszük le a polcról.

A népegészségügyi igazgatóság vezetője ugyanakkor úgy látja: nemcsak az egyénektől kellene várni a változást, hanem kormányzati szinten is tenni kellene az egészséges életmódért. Példaként Hollandiát hozta fel, ahol a szívinfarktusok számának aggasztó növekedésére reagálva a kormány 30 évvel ezelőtt egy olyan támogatási rendszert vezetett be az alacsony zsírtartalmú termékekre,

hogy egyre többen kezdték el ezeket fogyasztani, ennek köszönhetően jelentős mértékben visszaszorult a kór.

Romániában is látható eredményei vannak már annak, hogy néhány éve komoly szigorításokat vezettek be a dohányzással kapcsolatban, és kitiltották a cigarettát a vendéglátóipari egységekből. Ennek köszönhetően egyre kevesebben gyújtanak rá – és éppen ez volt a cél.

„Fontos lenne diagnosztizálni a társadalmi szintű problémát, megnevezni és utána tenni valamit a megoldása érdekében. Már most is vannak olyan magáncégek, amelyek az alkalmazottaknak uszodabérletet biztosítanak, vagy olyan egészséges mozgásformák gyakorlását támogatják, amelyek megvédenek a betegségektől. Jó lenne, ha országos vagy önkormányzati szinten is lennének ilyen kedvezményezések” – hangsúlyozta Tar Gyöngyi.

Elsősorban pénz- és időhiány miatt fordulunk az egészségtelenebb élelmiszerekhez, ilyenkor kerülnek le például a gyorsfagyasztott ételek a polcokról – ezt már dr. Pap Enikő székelyudvarhelyi dietetikus mondja. Holott az otthon elkészített panírozott hús kevesebb adalékanyagot és tartósítószert tartalmaz, egészségesebb, és lehet, hogy olcsóbb is. De az elkészítése mindenképpen időigényesebb.

Lehet egész hetes menüt megtervezni és annak megfelelően bevásárolni, akár több napra elkészíteni egy ebédet” – hívta fel a figyelmet a szakember. Arra is rámutatott: ma már egyre divatosabb rendelni az ebédet, mert ha valakinek a munkaideje késő délutánig tart, nem tud hazamenni ebédelni. Szerinte ilyenkor jobb választás lehet otthonról ebédet vinni, hiszen ilyenkor tudjuk, hogy mi van abban, amit megeszünk. Ez ugyan időigényesebb, de olcsóbb és egészségesebb.

A dietetikus úgy látja, azért egyre többen odafigyelnek a tudatos táplálkozásra, arra, hogy egészségesek maradjanak. Van igény arra, hogy megelőzésképp tegyenek az egészségük érdekében, és sokan kíváncsiak arra, hogy milyen lehetőségeik vannak és mit tanácsolnak a szakemberek. Mások betegség miatt döntenek az életmódváltás mellett.

A szakember szerint egyébként szerencsések vagyunk, hogy olyan, kisebb régióban élünk, ahol elérhetőek a helyi termények.

A nemzetközi ajánlások szerit helyi, idény- és organikus termékekből kellene minél többet fogyasztani. Ami az organikus termékeket illeti, nem biztos, hogy Székelyföldön erre megfelelően odafigyelnek, sajnos gyakran előfordul, hogy tavasszal a mezőt járva műtrágyakupacokat látunk.

Érdemes időt fordítani arra, hogy megbízható helyet keressünk, ahonnan a zöldséget, gyümölcsöt beszerezhetjük. Például van, aki a piacon a kevésbé csillogó, kukacos gyümölcsöt keresi, hiszen tudja, hogy az kevesebb szintetikus szert látott, miközben növekedett.

Mert már az egyszerű ízesített víz is tele lehet cukorral. Olvassuk el és utána mérlegeljünk, hogy akarjuk-e azt a kosarunkban vagy sem. A háztartásokat vezető édesanyák, nagymamák felelősek azért, amit az asztalra tesznek, ahogyan a gyermekeiket, unokáikat megtanítják egészségesen táplálkozni. Az egészséges élelmiszerek fogyasztásával megelőzhetünk betegségeket, és ezt nagyon fontos szem előtt tartani" – hangsúlyozta dr. Pap Enikő.

Szintén a friss, szezonális alapanyagok használatának fontosságára hívta fel a figyelmet Trucza Adorján, a székelyudvarhelyi Páva étterem vezetője, aki fogyasztóként, de szakácsként is szívesen kísérletezik a konyhában, és fontosnak tartja a helyi élelmiszerek használatát minél nagyobb arányban.

Tőle arról érdeklődtünk, hogy miként készíthetünk egészséges, ugyanakkor ízletes ételeket, valamint arról is, hogy az éttermi vendégek igényei alapján ez mennyire elterjedt térségünkben.

A vállalkozó szerint a kiegyensúlyozottságot kell szem előtt tartani, vagyis mindig fogyasszuk azt, aminek szezonja van: nyáron és ősszel együnk minél több friss zöldséget, télen pedig, a disznóvágások idején a húsokhoz savanyított zöldségeket és kompótokat társítsunk. Amennyire lehet, kerüljük a cukrot és az iparilag feldolgozott élelmiszereket – ez utóbbiak esetében mindig azt kell nézni, hogy milyen anyagokat használtak, amelyek fokozzák az ízeket és állagmegőrző hatásuk van.

Trucza Adorján szerint, ha a szénhidrát, a rostok és a protein/fehérje egyensúlyban van, akkor elmondhatjuk magunkról, hogy egészségesen táplálkozunk.

„Az utóbbi időben erősen protein- és szénhidrátközpontú lett az étkezés. Az étteremben is ezt tapasztaljuk: a kenyeret nagyon sokan szeretik és kérik, és minél több húst akarnak fogyasztani, különböző formában. A hús nem ellenség – a cukor, illetve az a szénhidrát, ami cukorrá bomlik, azt kell kerülni vagy minél jobban lecsökkenteni" – magyarázta.

Az étteremvezető szintén úgy látja, hogy az egészséges étkezésre való hajlam és igény javuló tendenciát mutat, egyre inkább megjelennek a tudatos fogyasztók, akik odafigyelnek az egészséges és változatos táplálkozásra. Trucza Adorján szerint őseink étkezési szokásaihoz kellene visszatérjünk olyan értelemben, hogy régebben egyszerűbben és ízletesebben főztek, sok fűszernövényt használtak, és nem volt minden nap hús az asztalon.

A mértékletesség is nagyon fontos, hogy ne fogyasszunk túl sokat, a jó minőségű élelmiszerekből sem. Arra szoktam biztatni a vendégeket, hogy étkezéskor ne a mennyiségre törekedjenek, hanem minél több ízt kóstoljanak meg és élvezzék azokat. Habár a piac még igényli a nagy adagokat, mi próbálunk kisebb adagokat felszolgálni, hogy élményalapú legyen a vendéglátás, és minél több inspiráló étel tudjon kikerülni a konyháról" – magyarázta.

A Páva étterem vezetője szerint Székelyföldön nincs hiány jó minőségű alapanyagokból. Ők is igyekeznek kistermelőktől, illetve a piacról vásárolni – mindig azt, aminek szezonja van, ami friss, ami a közelben termett.

Noha tapasztalatai szerint az emberek egyre tudatosabban vásárolnak és rendelnek ételt, még nem lehet tömeges életmódváltásról beszélni.

Azt is látják, hogy növekszik a vegetáriánusok száma, de sok esetben az emberek nem feltétlenül a húst utasítják el, hanem azért tértek át a zöldségekre, mert nem kapnak minőségi húst.