Pirostarka állomány. A törzskönyvezett állatok után járó állami támogatás nagyobb
Fotó: Makkay József
Nagyon nehéz helyzetbe került a romániai tejtermelés, a gazdák a tavaly őszi ár kevesebb mint felét kapják a feldolgozó üzemektől. Miközben egy liter tej előállítási költsége két lej, a felvásárlók egy lej körüli összeget kínálnak a gazdáknak. Haller Zoltán, a Román Tarka Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének vezetője a Krónikának elmondta, hogy a román kormánynak nem csak szóban, hanem a valóságban is rendet kell tennie a külföldi érdekeket kiszolgáló multinacionális tejfeldolgozó cégek háza táján. Az érdekvédelmi szervezetek első lépésként a gyenge minőségű importtej leállítását sürgetik.
2023. június 06., 09:132023. június 06., 09:13
A romániai tejpiac szabályozására és a tej kiskereskedelmi árának csökkentésére tett szakminisztériumi lépések egyelőre nem hoztak átütő eredményt. Tavaly ősz óta a nyerstej felvásárlási ára folyamatosan csökkent: míg 2022 novemberében a tejfeldolgozó cégek 2,80 lejt is kínáltak egy liter tejért, ez mára az egy lejt alig meghaladó összegre zsugorodott.
Haller Zoltán, a Román Tarka Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének vezetője a Krónikának elmondta, hogy
,,Egyesületünk azt kérte a mezőgazdasági minisztériumtól, hogy határozzon meg egy garantált tejátvételi árat, ami egy liter tej előállításának önköltségi árával legyen egyenlő. Ma egy liter tejet a tejtermelő farmok két lejért tudnak előállítani: ha a felvásárló cégek ennek a felét fizetik, az súlyos veszteséget okoz a gazdák számára, és ezt már rövid távon sem tudják bevállalni a mezőgazdasági termelők” – nyilatkozta portálunknak a szászhermányi székhelyű országos egyesület vezetője.
A korábban 600 fejőstehenet tartó Brassó megyei agrárvállalkozó – akinek cége jelenleg borjúhizlalással és embriótranszferrel foglalkozik – az ország egyik legmodernebb tehenészetészetében fejőrobotokkal gyűjtötte be a tejet. Haller Zoltán szerint ha a kormány a tejpiacot rábízza a zömében külföldi tőkével és külföldi érdekek mentén dolgozó tejipari cégekre, akkor Romániában felszámolódnak a tejtermelő farmok. Az agrárszakember úgy véli,
A jelenség mözött egyértelműen a masszív tejimport áll.
„Ahhoz, hogy az Európai Unió más tagországaiból egy lejes áron lehessen importtejet behozni Romániába, hatalmas pénzügyi támogatás áll az adott ország tejtermelő gazdái és kereskedői mögött. A Romániában tejfeldolgozással foglalkozó külföldi cégek gyakorlatilag más uniós országok agrárpolitikájának a részesei, és nincsenek tekintettel a hazai gazdák érdekeire” – érvelt a Krónikának a Brassó megyei szakember.
A tejfeldolgozó cégek ma egy lejt kínálnak a termelőknek 1 liter tejért, ami a boltokban legkevesebb 5,50 lejbe kerül
Fotó: Rostás Szabolcs
Haller Zoltán elismeri, hogy a román költségvetés képtelen olyan kiegészítő agrártámogatásokra, amit a nyugati országok nyújtanak gazdáiknak, de ez nem azt jelenti, hogy a bukaresti mezőgazdasági minisztérium tétlenül kell nézze, amint a mezőgazdasági ágazatok sorra felszámolódnak. Az egységes uniós piacon nem lehet megállítani az agrártermékek szabad forgalmát, de a szakember szerint
Haller példaként a szigorú minőségellenőrzést hozta fel. A nagy tejfeldolgozó vállalatok a leggyengébb minőségű nyerstejet importálják Romániába – a jelenség sok más élelmiszeripari termékre is érvényes –, miközben a mezőgazdasági minisztérium hatáskörébe tartozó ellenőrző szervek semmit nem tesznek a szakszerű minőség-ellenőrzés érdekében. A szarvasmarhatenyésztő szakegyesület vezetője szerint ha a Nyugat-Európában széles körben megkövetelt minőség-ellenőrzési standardot számon kérnék az országba érkező nagy mennyiségű nyerstej-szállítmányokon, akkor az import kilencven százalékát uniós szabványok alapján is ki lehetne szűrni és vissza kellene fordítani. Ha ez megtörténne, akkor piaci előnybe kerülnének a hazai tejtermelő gazdák, így megérné hosszabb távra tejtermelő farmokba fektetni.
A hazai gazdák érdekeit kell nézze a kormány
A szakegyesület vezetője megtévesztőnek tartja a tejfeldolgozók érvelését, miszerint a romániai gazdákhoz kerülő uniós területalapú, valamint egyéb agrártámogatás a tej alacsonyabb felvásárlási árát is ellensúlyozza. A Brassó megyei szakember szerint bármilyen mezőgazdasági termék előállítása csak úgy éri meg a gazdának, ha értékesítéskor megkapja legalább az önköltségi árát, és az uniós támogatás jelenti a nyereséget, illetve a gazdaság további fejlesztéséhez szükséges befektetéseket. „Ha igaz volna egyes tejfelvásárlók magyarázata az alacsony ár uniós ellensúlyozásáról, akkor nem mondanának le tömegesen a tejtermelésről a gazdák, hiszen e logika mentén jól megélhetnének. Ez az állítás azonban nem igaz!” – érvelt portálunknak Haller Zoltán.
Hagyományos falusi istálló Kalotaszegen
Fotó: Makkay József
A Román Tarka Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének vezetője határozott agrárstratégiát sürget a kormány részéről, amivel helyzetbe hozhatnák a hazai termelőket. ,,Ennek hiányában
A román kormány nem a külföldi tejfeldolgozó cégek érdekeit kell nézze, hanem a román gazdák boldogulását” – nyomatékosította portálunknak Haller Zoltán.
A szövetkezés a megoldás
2011 óta a román szakhatóságok felügyelete alatt a román tarka tehenek törzskönyvezését végző Brassó megyei egyesület kilenc évig egyedül látta el ezt a feladatot az országban. 2020-ban további két egyesületnek is megadta a törzskönyvezés jogot a szakminisztérium, azonban a szászhermányi szakegyesület továbbra is piacvezető az országban, mintegy 140 ezer tehén, borjú és növendék törzskönyvezését végzik. A mintegy egymilliós szarvasmarha-állományának a hatvan százalékát kitevő piros tarka változatlanul a legnépszerűbb tehénfajta Romániában.
Legelésző növendékek. Egyre több gazda tejtermelés helyett húsmarhatartásban gondolkodik
Fotó: Makkay József
A svájci eredetű simmental családba tartozó román, magyar osztrák, német, cseh és más nemzeti pirostarka tehenek Európa-szerte népszerűek. Romániában mind a tej-, mind a húshasznosítás terén kiváló eredmények születtek a Brassó megyei egyesület által végzett tenyészfeljavítási munka során. Haller Zoltán azért tartja dupla nyereségnek a vegyes hasznosítású piros tarka fajtát, mert a piac alakulásának függvényében gazdaságosan lehet tejet és húst is termelni az állománnyal, attól függően, melyik terméknek milyen a piaca.
A húsmarhaállományok esetében is gondot jelent a piaci értékesítés. Haller szerint könnyebb valamit megtermelni, mint eladni. Előbb mindig az értékesítési piacot kell megkeresni ahhoz, hogy a gazda nyugodtan tudjon tervezni és beruházni. Egyelőre a húsmarhatartók sem dúskálnak a jobbnál jobb felvásárlási árakban. A szászhermányi szakember a kiutat az értékesítési szövetkezetek elterjedésében látja, amikor nem a gazda kell a fejét törje az értékesítésen, hanem a szövetkezet végzi el helyette ezt a nehéz munkát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Április 9-én, szerdán általános horgászati/halászati tilalom lép életbe Románia természetes élőhelyein az ívási időszak miatt.
Hatvan napra eltiltották polgármesteri feladatainak gyakorlásától Soós Zoltánt, Marosvásárhely elöljáróját. A polgármesteri teendőket helyettese, Kovács Mihály Levente veszi át; Soós Zoltán „mélységesen igazságtalannak” tartja a kényszerintézkedést.
A magyarul beszélő romániai roma diákok többsége már a legelső iskolai évektől kezdve szembesül a szegregációval és a rendszerszintű hátrányokkal egy kutatás szerint.
Szexuális zaklatás vádjával vettek őrizetbe a nagyszalontai rendőrök egy 57 éves cséffai illetőségű sofőrt. A bűnvádi eljárást felügyelő nagyszalontai ügyész azt kérte hétfőn a bíróságtól, hogy az elkövető ellen 60 napos felügyeletet rendeljen el.
A hét első felében télies időjárásra, alacsony hőmérsékleti értékekre, április 12-étől húsvétig azonban erőteljes felmelegedésre, 21–22 fokos nappali maximumokra van kilátás az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint.
Orvvadászat gyanúja miatt összesen 28 Arad megyei helyszínen tartottak házkutatást a rendőrök vasárnap reggel, és a nagyszabású razzia során egy tucatnál több fegyvert, több ezer lőszert, sok száz trófeát, vadhúst és egy őzet is találtak.
Megdőlt az április 7-i hidegrekord Gyergyóalfaluban, ahol mínusz 13,4 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet hétfőre virradóra.
Három személy vesztette életét hétfőn reggel egy Kolozs megyei úton, miután a kisbusz, amelyben utaztak, összeütközött egy teherautóval.
Bűnügyi felügyelet alá helyezték azt a 38 éves férfit, aki a gyanú szerint egy sörösüveget dobott két fiatal felé a Kolozsvári U és a CFR közötti hétfő esti labdarúgó-mérkőzést követően.
Életét vesztette egy nő Krassó-Szörény megyében, miután egy lopott autóval a rendőrség elől menekülve frontálisan ütközött egy kamionnal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!