Pirostarka állomány. A törzskönyvezett állatok után járó állami támogatás nagyobb
Fotó: Makkay József
Nagyon nehéz helyzetbe került a romániai tejtermelés, a gazdák a tavaly őszi ár kevesebb mint felét kapják a feldolgozó üzemektől. Miközben egy liter tej előállítási költsége két lej, a felvásárlók egy lej körüli összeget kínálnak a gazdáknak. Haller Zoltán, a Román Tarka Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének vezetője a Krónikának elmondta, hogy a román kormánynak nem csak szóban, hanem a valóságban is rendet kell tennie a külföldi érdekeket kiszolgáló multinacionális tejfeldolgozó cégek háza táján. Az érdekvédelmi szervezetek első lépésként a gyenge minőségű importtej leállítását sürgetik.
2023. június 06., 09:132023. június 06., 09:13
A romániai tejpiac szabályozására és a tej kiskereskedelmi árának csökkentésére tett szakminisztériumi lépések egyelőre nem hoztak átütő eredményt. Tavaly ősz óta a nyerstej felvásárlási ára folyamatosan csökkent: míg 2022 novemberében a tejfeldolgozó cégek 2,80 lejt is kínáltak egy liter tejért, ez mára az egy lejt alig meghaladó összegre zsugorodott.
Haller Zoltán, a Román Tarka Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének vezetője a Krónikának elmondta, hogy
,,Egyesületünk azt kérte a mezőgazdasági minisztériumtól, hogy határozzon meg egy garantált tejátvételi árat, ami egy liter tej előállításának önköltségi árával legyen egyenlő. Ma egy liter tejet a tejtermelő farmok két lejért tudnak előállítani: ha a felvásárló cégek ennek a felét fizetik, az súlyos veszteséget okoz a gazdák számára, és ezt már rövid távon sem tudják bevállalni a mezőgazdasági termelők” – nyilatkozta portálunknak a szászhermányi székhelyű országos egyesület vezetője.
A korábban 600 fejőstehenet tartó Brassó megyei agrárvállalkozó – akinek cége jelenleg borjúhizlalással és embriótranszferrel foglalkozik – az ország egyik legmodernebb tehenészetészetében fejőrobotokkal gyűjtötte be a tejet. Haller Zoltán szerint ha a kormány a tejpiacot rábízza a zömében külföldi tőkével és külföldi érdekek mentén dolgozó tejipari cégekre, akkor Romániában felszámolódnak a tejtermelő farmok. Az agrárszakember úgy véli,
A jelenség mözött egyértelműen a masszív tejimport áll.
„Ahhoz, hogy az Európai Unió más tagországaiból egy lejes áron lehessen importtejet behozni Romániába, hatalmas pénzügyi támogatás áll az adott ország tejtermelő gazdái és kereskedői mögött. A Romániában tejfeldolgozással foglalkozó külföldi cégek gyakorlatilag más uniós országok agrárpolitikájának a részesei, és nincsenek tekintettel a hazai gazdák érdekeire” – érvelt a Krónikának a Brassó megyei szakember.
A tejfeldolgozó cégek ma egy lejt kínálnak a termelőknek 1 liter tejért, ami a boltokban legkevesebb 5,50 lejbe kerül
Fotó: Rostás Szabolcs
Haller Zoltán elismeri, hogy a román költségvetés képtelen olyan kiegészítő agrártámogatásokra, amit a nyugati országok nyújtanak gazdáiknak, de ez nem azt jelenti, hogy a bukaresti mezőgazdasági minisztérium tétlenül kell nézze, amint a mezőgazdasági ágazatok sorra felszámolódnak. Az egységes uniós piacon nem lehet megállítani az agrártermékek szabad forgalmát, de a szakember szerint
Haller példaként a szigorú minőségellenőrzést hozta fel. A nagy tejfeldolgozó vállalatok a leggyengébb minőségű nyerstejet importálják Romániába – a jelenség sok más élelmiszeripari termékre is érvényes –, miközben a mezőgazdasági minisztérium hatáskörébe tartozó ellenőrző szervek semmit nem tesznek a szakszerű minőség-ellenőrzés érdekében. A szarvasmarhatenyésztő szakegyesület vezetője szerint ha a Nyugat-Európában széles körben megkövetelt minőség-ellenőrzési standardot számon kérnék az országba érkező nagy mennyiségű nyerstej-szállítmányokon, akkor az import kilencven százalékát uniós szabványok alapján is ki lehetne szűrni és vissza kellene fordítani. Ha ez megtörténne, akkor piaci előnybe kerülnének a hazai tejtermelő gazdák, így megérné hosszabb távra tejtermelő farmokba fektetni.
A hazai gazdák érdekeit kell nézze a kormány
A szakegyesület vezetője megtévesztőnek tartja a tejfeldolgozók érvelését, miszerint a romániai gazdákhoz kerülő uniós területalapú, valamint egyéb agrártámogatás a tej alacsonyabb felvásárlási árát is ellensúlyozza. A Brassó megyei szakember szerint bármilyen mezőgazdasági termék előállítása csak úgy éri meg a gazdának, ha értékesítéskor megkapja legalább az önköltségi árát, és az uniós támogatás jelenti a nyereséget, illetve a gazdaság további fejlesztéséhez szükséges befektetéseket. „Ha igaz volna egyes tejfelvásárlók magyarázata az alacsony ár uniós ellensúlyozásáról, akkor nem mondanának le tömegesen a tejtermelésről a gazdák, hiszen e logika mentén jól megélhetnének. Ez az állítás azonban nem igaz!” – érvelt portálunknak Haller Zoltán.
Hagyományos falusi istálló Kalotaszegen
Fotó: Makkay József
A Román Tarka Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének vezetője határozott agrárstratégiát sürget a kormány részéről, amivel helyzetbe hozhatnák a hazai termelőket. ,,Ennek hiányában
A román kormány nem a külföldi tejfeldolgozó cégek érdekeit kell nézze, hanem a román gazdák boldogulását” – nyomatékosította portálunknak Haller Zoltán.
A szövetkezés a megoldás
2011 óta a román szakhatóságok felügyelete alatt a román tarka tehenek törzskönyvezését végző Brassó megyei egyesület kilenc évig egyedül látta el ezt a feladatot az országban. 2020-ban további két egyesületnek is megadta a törzskönyvezés jogot a szakminisztérium, azonban a szászhermányi szakegyesület továbbra is piacvezető az országban, mintegy 140 ezer tehén, borjú és növendék törzskönyvezését végzik. A mintegy egymilliós szarvasmarha-állományának a hatvan százalékát kitevő piros tarka változatlanul a legnépszerűbb tehénfajta Romániában.
Legelésző növendékek. Egyre több gazda tejtermelés helyett húsmarhatartásban gondolkodik
Fotó: Makkay József
A svájci eredetű simmental családba tartozó román, magyar osztrák, német, cseh és más nemzeti pirostarka tehenek Európa-szerte népszerűek. Romániában mind a tej-, mind a húshasznosítás terén kiváló eredmények születtek a Brassó megyei egyesület által végzett tenyészfeljavítási munka során. Haller Zoltán azért tartja dupla nyereségnek a vegyes hasznosítású piros tarka fajtát, mert a piac alakulásának függvényében gazdaságosan lehet tejet és húst is termelni az állománnyal, attól függően, melyik terméknek milyen a piaca.
A húsmarhaállományok esetében is gondot jelent a piaci értékesítés. Haller szerint könnyebb valamit megtermelni, mint eladni. Előbb mindig az értékesítési piacot kell megkeresni ahhoz, hogy a gazda nyugodtan tudjon tervezni és beruházni. Egyelőre a húsmarhatartók sem dúskálnak a jobbnál jobb felvásárlási árakban. A szászhermányi szakember a kiutat az értékesítési szövetkezetek elterjedésében látja, amikor nem a gazda kell a fejét törje az értékesítésen, hanem a szövetkezet végzi el helyette ezt a nehéz munkát.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
szóljon hozzá!