Az újvarsándi evangélikus-lutheránus templom egy archív felvételen
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. Az egyházi beruházásokra most előirányzott összeg 17-18 százalékát használhatják fel a történelmi magyar egyházak ingatlanfelújításra, de a közeljövőben újabb magyar közösségek templomainak ítélnek meg támogatást – mondta a Krónikának Péró Tamás, az Arad megyei tanács RMDSZ-es alelnöke.
2025. június 03., 19:292025. június 03., 19:29
A májusi soros ülésén 390 ezer lej értékben hagyott jóvá támogatást egyházi beruházásokra Arad megye tanácsa. Ebből a pénzből a seléndi (Șilindia) római katolikus templom 20 ezer lejt kapott a tetőszerkezet cseréjére, az újszentannai (Sântana) római katolikus templom 15 ezer lejt a külső felújítási munkálatok folytatására, az újvarsándi (Olari/a magyar köznyelvben: Fazekasvarsánd) evangélikus-lutheránus templom 30 ezer lejt a belső munkálatok folytatására.
Ezt a pénzt résztámogatásként ítélte meg a közgyűlés és az összegek kizárólag anyagbeszerzése – tetőcserépre, faanyagra stb. – fordíthatók, a munkadíjakat az egyházközségeknek kell önrészként biztosítaniuk saját vagy külső forrásból (például adományokból).
és ebből kaptak 17-18 százalékot a történelmi magyar egyházak, az év folyamán további tételeket hagy jóvá a megyei tanács, a beérkezett igények elbírálása után – magyarázta a Krónikának Péró Tamás, az önkormányzat RMDSZ-es alelnöke.
„Évente általában a keretösszeg 8-10-12 százalékát használhatják fel a történelmi magyar egyházak, ez nagyjából megegyezik azzal az aránnyal, amit a római katolikus, református, evangélikus és magyar baptista hívek tesznek ki” – nyilatkozta a Krónikának a tisztségviselő.
A magyarság száma Arad megyében a 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint nem éri el a 26 ezret, ami a megye ismert nemzetiségű lakosságának alig 7 százalékát jelenti. A 32 tagú megyei önkormányzati képviselő-testületben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) és az RMDSZ-szel alkot többséget, a két magyar tanácsos közül Péró Tamást tavaly decemberben választották meg az egyik alelnöknek, így a magyar érdekvédelmi szervezet négy ciklus után szerzett ismét pozíciót a végrehajtásban.
A most támogatást kapott három magyar gyülekezet közül az újvarsándi a legnépesebb: a helyi evangélikus-lutheránus egyházközség teszi ki a helyi magyar közösség zömét, az Aradtól harminc kilométerre északkeletre fekvő községnek valamivel több mint 1900 lakosából legutóbb 399-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság majdnem 22 százaléka. A városi rangban lévő Újszentannán a több mint 12 lakosból 117-en magyarok (alig több mint 1 százalék), míg a Béli-hegység dombságainál fekvő Selénd község 858 lakójából 49-en vallották magukat magyarnak (majdnem 6 százalék), tehát utóbbi két település a szórványok szórványának számít.
Mint mondta, az RMDSZ megyei szervezetének vezetői, helyi és megyei önkormányzati képviselői állandó kapcsolatban vannak a helyi plébánosokkal és tiszteletesekkel, és a helyi igényeknek megfelelően alakítanak ki fontossági sorrendet a támogatásokkal kapcsolatban – együtt tervezik el, mire kérnek finanszírozást, és segítenek a dokumentáció benyújtásában, az elszámolás elkészítésében.
A seléndi Szentháromság-templom belülről: keresni kell a híveket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Sok Arad megyei templom vár felújításra, sok helyen szükség volna ezekre a pénzekre, habár nem nagy összegekről: 10, 20 vagy 30 ezer lejről van szó. Tavaly elkezdődött a feketegyarmati református gyülekezeti háznak a felújítása, és annak a folytatására szeretnének támogatást kapni, de egyeztettünk a nagyiratosi plébánossal is, hogy a filiának számító kisvarjasi templom külső felújítását elvégezhessék, tehát tervek vannak, és mi igyekszünk mindenki kérését teljesíteni” – mondta az alelnök.
A nyár beköszöntével megkezdődik a falunapok és különböző fesztiválok „szezonja”, és Péró Tamás örömmel számolt be, hogy megyeszerte mintegy húsz magyar rendezvényt támogat „alanyi jogon” az önkormányzat a megyei művelődési központon keresztül, emellett a magyar civil szervezetek nyílt pályázatokon is igényelhettek költségvetési támogatást rendezvényeik megszervezéséhez.
amivel a térség lakosainak – főleg a magyarok által nagy számban lakott Simonyifalván, Vadászon, Bélzerénden élők – legalább nyolcéves álma válik valóra, s ami jelentősen megkönnyíti a közlekedést a régióban.
2008 óta első ízben fordult elő, hogy Arad megye költségvetésének tervezete úgy készüljön el, hogy abba az RMDSZ végrehajtói szerepben szólhatott bele, ugyanis Péró Tamás személyében magyar alelnöke van a közgyűlésnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!