Őshonos szarvasmarha faj megmentésében vesz részt és egy tenyészcsapat létrehozását tervezi a Marosvásárhelyi Állatkert.
Dilemmát jelenthet a szarvasmarhatartó gazdák számára, hogy tej- vagy húshasznosítású tehenet tartsanak. Mindkettő mellett több érv szól, a szakember szerint azonban aki ebből szeretne megélni, nagyobb létszámú állatállományban gondolkozhat.
Szarvasmarha-lopás ügyében tizenkét helyszínen tart házkutatást a rendőrség Szeben, Brassó és Kovászna megyében. A gyanú szerint az elkövetők 21 szarvasmarhát loptak el és adtak tovább; a becsült kár közel harmincezer euró – közölte a rendőrség.
Az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz helyzetbe került a romániai tejtermelés. Haller Zoltán, a Román Tarka Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének vezetője a Krónikának elmondta, első lépésként a gyenge minőségű importtej leállítását sürgetik.
Szarvasmarhánként akár 900 euró támogatást is kaphatnak az állattenyésztéshez biotechnológiát alkalmazó farmok, egyesületek, akik állatnemesítéssel foglalkoznak, ha az állatállományban legalább ötven jószág van.
2023. március 23-ig nyújthatják be kérelmeiket a 2022-es tevékenységre járó állami támogatásra azok az állattenyésztők, akik az országos adatbázisban (BND) nyilvántartott szarvasmarhák állandó tulajdonosai.
Szarvasmarhánként 73 eurós támogatást kaphatnak azok a romániai tejtermelő gazdák, akiknek az ukrajnai háború okozta válság miatt csökkent a jövedelmük. Az intézkedésről szerdai ülésén döntött a bukaresti kormány.
Védelmébe vette a teheneket Petre Daea román mezőgazdasági miniszter, leszögezve: nem a szarvasmarha a „bolygó ellensége”, a légszennyezésért pedig az autók a felelősek, nem pedig az állatok.