Archív felvétel
A román kormány arra készül, hogy elveszíti a washingtoni pert, amelyben az Erdélyben mintegy 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt ciántechnológiával kitermelni kívánó, ám végül hoppon maradt kanadai Gabriel Resources vállalat többmilliárd dolláros kártérítést követel a gigaberuházást nagy nehezen megakadályozó román államtól.
2024. február 01., 12:372024. február 01., 12:37
2024. február 01., 13:072024. február 01., 13:07
A Digi 24 portálja által idézett kormányzati források szerint a téma szóba került a szerdai kormányülésen, és az elhangzottak szerint
Az idézett források amúgy úgy vélik: „Dacian Cioloșnak és a verespataki botrányt kirobbantóknak” kellene fizetniük. Elmondásuk a kormány szintjén fokozott az elégedetlenség, hiszen már így is óriási a költségvetési hiány.
A miniszterelnök közölte: kész a tárgyalásokra, amennyiben a román állam kártérítésre kényszerül, de hangsúlyozta, hogy minden olyan dokumentumot, amelyből kiderül, hogy ki hibázott a román oldalon ebben a folyamatban, nyilvánosan bemutatnak.
A vakcinák után... Ma kormányülést tartok, hogy ügyvédi irodát bízzunk meg, hogy meg tudjuk védeni magunkat, mint más európai uniós országok (a Pfizer-ügyben – szerk. megj.). Úgy tudom, hogy a Verespatak-ügyben 10-én születik jogerős döntés.
– jelentette ki Ciolacu csütörtökön. Jelezte: a román állam által teljesítendő kifizetésekről a jogerős döntés után fognak tárgyalni.
„Ami a kifizetéseket illeti, szilárd meggyőződésem, hogy azokkal fogunk tárgyalni, akik valószínűleg megnyerik ezt a pert. Mindenekelőtt nézzük meg, hogy a bíróság milyen összegről dönt. Azt azonban megígérem, hogy rendelkezésre bocsátok minden dokumentumot, minden visszaélést, minden politikai és közigazgatási döntést, ami oda vezetett, hogy Románia elveszítse ezt a pert, hogy a románok nagyon világosan tudják, ki hibázott ebben az ügyben” – szögezte le Marcel Ciolacu.
„Először is azt gondolom, jobb, ha megvárjuk a döntést, hogy biztosak lehessünk benne, mi az. Úgy gondolom, hogy a kormány bölcsességében óvintézkedéseket hozott, ügyvédeket fogadott fel és így tovább. Én nem veszek részt ezeken a megbeszéléseken” – mondta Iohannis.
A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja lezárta a verespataki bányaprojekt ügyében évekkel ezelőtt kezdeményezett bírósági eljárást.
Amint arról korábban írtunk, a Világbank vezetői által 1965-ben létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) szeptember végén zárta le a kanadai Gabriel Resources és brit leányvállalata által 2015-ben Románia ellen indított pert. Az államok közötti beruházási viták megoldására alakult önálló, pártatlan nemzetközi intézménynek – mely a felek közötti jogi viták megoldását biztosítja kiegyezés vagy bírósági eljárás útján – 120 napja áll a rendelkezésére, hogy ítéletet hirdessen a több mint 25 évvel ezelőtt beindított, ám végül, sok-sok év elteltével a román állam által „lefújt” verespataki bányaprojekt ügyében. A határidő különleges esetben 60 nappal meghosszabbítható.
Fotó: Makkay József
A csoportosulás 2017-ben bejelentette, kártérítési követelést nyújt be a Világbank által alapított washingtoni kereskedelmi bíróságon. A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást. Akkor azt állították, hogy ezáltal – kamatokkal – 4,4 milliárd dollár kár érte őket, amit peres úton hajtanának be a román államon.
Mint ismeretes, a Gabriel Resources az Erdélyi-érchegységben, a Fehér megyei Verespatakon akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. A kanadai cég a Roşia Montană Gold Corporationon keresztül vásárolta meg 2000-ben a bányalicencet, majd csaknem 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével. A bukaresti parlament 2014 júniusában utasította el a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet. A román hatóságok elutasító döntése azt követően született meg, hogy 2013-ban nagyszabású utcai tüntetések voltak Romániában a beruházás ellen. A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte.
A 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről. A faluban működő civil szervezetek egységes frontot alkotva a turizmus megerősödésében látják a jövőt.
A verespataki aranykitermelés története pár éve bejárta a világsajtót is. A faluban működő civil szervezetek ma a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrrel.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
szóljon hozzá!