Milliárdokba fájhat a meghiúsult verespataki aranybányaprojekt: a román kormány arra készül, hogy elveszítik a pert

Archív felvétel

Archív felvétel

A román kormány arra készül, hogy elveszíti a washingtoni pert, amelyben az Erdélyben mintegy 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt ciántechnológiával kitermelni kívánó, ám végül hoppon maradt kanadai Gabriel Resources vállalat többmilliárd dolláros kártérítést követel a gigaberuházást nagy nehezen megakadályozó román államtól.

Bálint Eszter

2024. február 01., 12:372024. február 01., 12:37

2024. február 01., 13:072024. február 01., 13:07

A Digi 24 portálja által idézett kormányzati források szerint a téma szóba került a szerdai kormányülésen, és az elhangzottak szerint

Marcel Ciolacu kormányfő, valamint Marcel Boloș pénzügyminiszter arra számítanak, hogy legkevesebb 2 milliárd dollár kifizetésére fogja kényszeríteni a román államot a február 10-én esedékes ítélet.

Az idézett források amúgy úgy vélik: „Dacian Cioloșnak és a verespataki botrányt kirobbantóknak” kellene fizetniük. Elmondásuk a kormány szintjén fokozott az elégedetlenség, hiszen már így is óriási a költségvetési hiány.

Megszólalt a témában csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő is, megerősítve, hogy a kormány február 10-re várja a jogerős döntést a verespataki bányaprojekt ügyében, mint ahogy azt is, hogy a per szóba került a szerdai kormányülésen is.

A miniszterelnök közölte: kész a tárgyalásokra, amennyiben a román állam kártérítésre kényszerül, de hangsúlyozta, hogy minden olyan dokumentumot, amelyből kiderül, hogy ki hibázott a román oldalon ebben a folyamatban, nyilvánosan bemutatnak.

Idézet
Megszoktam, hogy miniszterelnökként hozzám érkeznek a fizetési felszólítások minden olyan ostobaságért, amit mások követtek el.

A vakcinák után... Ma kormányülést tartok, hogy ügyvédi irodát bízzunk meg, hogy meg tudjuk védeni magunkat, mint más európai uniós országok (a Pfizer-ügyben – szerk. megj.). Úgy tudom, hogy a Verespatak-ügyben 10-én születik jogerős döntés.

Idézet
Tegnap, a kormányülésen megkértem minden kollégámat, akinek információi vannak, és aki jóváhagyta vagy nem hagyta jóvá ezt a projektet, hogy gyűjtsék össze ezeket a dokumentumokat, az összes dokumentumot az ügyvédektől, akik ebben a folyamatban részt vettek, hogy minden romániai tudjon az igazságról”

– jelentette ki Ciolacu csütörtökön. Jelezte: a román állam által teljesítendő kifizetésekről a jogerős döntés után fognak tárgyalni.

„Ami a kifizetéseket illeti, szilárd meggyőződésem, hogy azokkal fogunk tárgyalni, akik valószínűleg megnyerik ezt a pert. Mindenekelőtt nézzük meg, hogy a bíróság milyen összegről dönt. Azt azonban megígérem, hogy rendelkezésre bocsátok minden dokumentumot, minden visszaélést, minden politikai és közigazgatási döntést, ami oda vezetett, hogy Románia elveszítse ezt a pert, hogy a románok nagyon világosan tudják, ki hibázott ebben az ügyben” – szögezte le Marcel Ciolacu.

Klaus Iohannis államfő is beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján a minden valószínűség szerint vesztes perről, kijelentve, bízik abban, hogy a kormány hozott „óvintézkedéseket”.

„Először is azt gondolom, jobb, ha megvárjuk a döntést, hogy biztosak lehessünk benne, mi az. Úgy gondolom, hogy a kormány bölcsességében óvintézkedéseket hozott, ügyvédeket fogadott fel és így tovább. Én nem veszek részt ezeken a megbeszéléseken” – mondta Iohannis.

korábban írtuk

Lezárult a verespataki aranybányaprojekt washingtoni pere, amelyben dollármilliárdokat követelnek a román államtól
Lezárult a verespataki aranybányaprojekt washingtoni pere, amelyben dollármilliárdokat követelnek a román államtól

A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja lezárta a verespataki bányaprojekt ügyében évekkel ezelőtt kezdeményezett bírósági eljárást.

Amint arról korábban írtunk, a Világbank vezetői által 1965-ben létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) szeptember végén zárta le a kanadai Gabriel Resources és brit leányvállalata által 2015-ben Románia ellen indított pert. Az államok közötti beruházási viták megoldására alakult önálló, pártatlan nemzetközi intézménynek – mely a felek közötti jogi viták megoldását biztosítja kiegyezés vagy bírósági eljárás útján – 120 napja áll a rendelkezésére, hogy ítéletet hirdessen a több mint 25 évvel ezelőtt beindított, ám végül, sok-sok év elteltével a román állam által „lefújt” verespataki bányaprojekt ügyében. A határidő különleges esetben 60 nappal meghosszabbítható.

•  Fotó: Makkay József Galéria

Fotó: Makkay József

A Gabriel Resources még 2015-ben kezdeményezett nemzetközi vitásügy-rendezést arra hivatkozva, hogy Románia felrúgta a Kanadával, illetve Nagy-Britanniával kötött kétoldalú egyezmények azon passzusait, melyek a másik államból érkező beruházások kölcsönös védelmét garantálják.

A csoportosulás 2017-ben bejelentette, kártérítési követelést nyújt be a Világbank által alapított washingtoni kereskedelmi bíróságon. A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást. Akkor azt állították, hogy ezáltal – kamatokkal – 4,4 milliárd dollár kár érte őket, amit peres úton hajtanának be a román államon.

Azóta követelésük egyes hírek szerint 6,5 milliárd dollárra duzzadhatott.

Mint ismeretes, a Gabriel Resources az Erdélyi-érchegységben, a Fehér megyei Verespatakon akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. A kanadai cég a Roşia Montană Gold Corporationon keresztül vásárolta meg 2000-ben a bányalicencet, majd csaknem 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével. A bukaresti parlament 2014 júniusában utasította el a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet. A román hatóságok elutasító döntése azt követően született meg, hogy 2013-ban nagyszabású utcai tüntetések voltak Romániában a beruházás ellen. A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte.

A 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről. A faluban működő civil szervezetek egységes frontot alkotva a turizmus megerősödésében látják a jövőt.

korábban írtuk

Az aranybányaprojekt becsődölése után a turizmus fellendítésében bíznak Verespatakon
Az aranybányaprojekt becsődölése után a turizmus fellendítésében bíznak Verespatakon

A verespataki aranykitermelés története pár éve bejárta a világsajtót is. A faluban működő civil szervezetek ma a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrrel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak

Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak
2025. június 03., kedd

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális
2025. június 03., kedd

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak

Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak
2025. június 03., kedd

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát

Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát
2025. június 03., kedd

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának

A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának
2025. június 03., kedd

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)

Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)
2025. június 03., kedd

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota

Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota
2025. június 03., kedd

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében

Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében
2025. június 03., kedd

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját

A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját
2025. június 03., kedd

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán

Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán