Az idézett források amúgy úgy vélik: „Dacian Cioloșnak és a verespataki botrányt kirobbantóknak” kellene fizetniük. Elmondásuk a kormány szintjén fokozott az elégedetlenség, hiszen már így is óriási a költségvetési hiány.

A miniszterelnök közölte: kész a tárgyalásokra, amennyiben a román állam kártérítésre kényszerül, de hangsúlyozta, hogy minden olyan dokumentumot, amelyből kiderül, hogy ki hibázott a román oldalon ebben a folyamatban, nyilvánosan bemutatnak.

A vakcinák után... Ma kormányülést tartok, hogy ügyvédi irodát bízzunk meg, hogy meg tudjuk védeni magunkat, mint más európai uniós országok (a Pfizer-ügyben – szerk. megj.). Úgy tudom, hogy a Verespatak-ügyben 10-én születik jogerős döntés.

– jelentette ki Ciolacu csütörtökön. Jelezte: a román állam által teljesítendő kifizetésekről a jogerős döntés után fognak tárgyalni.

„Ami a kifizetéseket illeti, szilárd meggyőződésem, hogy azokkal fogunk tárgyalni, akik valószínűleg megnyerik ezt a pert. Mindenekelőtt nézzük meg, hogy a bíróság milyen összegről dönt. Azt azonban megígérem, hogy rendelkezésre bocsátok minden dokumentumot, minden visszaélést, minden politikai és közigazgatási döntést, ami oda vezetett, hogy Románia elveszítse ezt a pert, hogy a románok nagyon világosan tudják, ki hibázott ebben az ügyben” – szögezte le Marcel Ciolacu.

„Először is azt gondolom, jobb, ha megvárjuk a döntést, hogy biztosak lehessünk benne, mi az. Úgy gondolom, hogy a kormány bölcsességében óvintézkedéseket hozott, ügyvédeket fogadott fel és így tovább. Én nem veszek részt ezeken a megbeszéléseken” – mondta Iohannis.

korábban írtuk

Lezárult a verespataki aranybányaprojekt washingtoni pere, amelyben dollármilliárdokat követelnek a román államtól

A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja lezárta a verespataki bányaprojekt ügyében évekkel ezelőtt kezdeményezett bírósági eljárást.

Amint arról korábban írtunk, a Világbank vezetői által 1965-ben létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) szeptember végén zárta le a kanadai Gabriel Resources és brit leányvállalata által 2015-ben Románia ellen indított pert. Az államok közötti beruházási viták megoldására alakult önálló, pártatlan nemzetközi intézménynek – mely a felek közötti jogi viták megoldását biztosítja kiegyezés vagy bírósági eljárás útján – 120 napja áll a rendelkezésére, hogy ítéletet hirdessen a több mint 25 évvel ezelőtt beindított, ám végül, sok-sok év elteltével a román állam által „lefújt” verespataki bányaprojekt ügyében. A határidő különleges esetben 60 nappal meghosszabbítható.

A csoportosulás 2017-ben bejelentette, kártérítési követelést nyújt be a Világbank által alapított washingtoni kereskedelmi bíróságon. A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást. Akkor azt állították, hogy ezáltal – kamatokkal – 4,4 milliárd dollár kár érte őket, amit peres úton hajtanának be a román államon.

Mint ismeretes, a Gabriel Resources az Erdélyi-érchegységben, a Fehér megyei Verespatakon akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. A kanadai cég a Roşia Montană Gold Corporationon keresztül vásárolta meg 2000-ben a bányalicencet, majd csaknem 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével. A bukaresti parlament 2014 júniusában utasította el a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet. A román hatóságok elutasító döntése azt követően született meg, hogy 2013-ban nagyszabású utcai tüntetések voltak Romániában a beruházás ellen. A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte.

A 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről. A faluban működő civil szervezetek egységes frontot alkotva a turizmus megerősödésében látják a jövőt.

korábban írtuk

Az aranybányaprojekt becsődölése után a turizmus fellendítésében bíznak Verespatakon

A verespataki aranykitermelés története pár éve bejárta a világsajtót is. A faluban működő civil szervezetek ma a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrrel.