Lezárult a verespataki aranybányaprojekt washingtoni pere, amelyben dollármilliárdokat követelnek a román államtól

Aranylázálom. A Gabriel Resources bő negyed évszázada vágott bele azóta kudarcba fulladt verespataki bányaprojektjébe •  Fotó: Kozán István

Aranylázálom. A Gabriel Resources bő negyed évszázada vágott bele azóta kudarcba fulladt verespataki bányaprojektjébe

Fotó: Kozán István

A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja lezárta a verespataki bányaprojekt ügyében évekkel ezelőtt kezdeményezett bírósági eljárást, mely során az Erdélyben mintegy 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt ciántechnológiával kitermelni kívánó, ám végül hoppon maradt kanadai Gabriel Resources vállalat többmilliárd dolláros kártérítést követel a gigaberuházást nagy nehezen megakadályozó román államtól. A Világbank által alapított, washingtoni székhelyű nemzetközi jogorvoslati intézmény ítélete 120 napon belül várható az elmúlt évtizedek egyik legvitatottabb, legnagyobb hullámokat vető romániai ügyében, mely Európa legjelentősebb arany- és ezüstlelőhelyét érinti.

Páva Adorján

2023. szeptember 18., 18:252023. szeptember 18., 18:25

A Világbank vezetői által 1965-ben létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) múlt héten lezárta a kanadai Gabriel Resources és brit leányvállalata által 2015-ben Románia ellen indított pert. Az államok közötti beruházási viták megoldására alakult önálló, pártatlan nemzetközi intézménynek – mely a felek közötti jogi viták megoldását biztosítja kiegyezés vagy bírósági eljárás útján – 120 napja van, hogy ítéletet hirdessen a több mint 25 évvel ezelőtt beindított, ám végül, sok-sok év elteltével a román állam által „lefújt” verespataki bányaprojekt ügyében. A határidő különleges esetben 60 nappal meghosszabbítható.

Dragoș Tănase, a Gabriel Resources romániai képviselője a cég közleményében üdvözölte a bírósági eljárás lezárultát, mellyel az ítészek jelezték: nincs szükségük további információkra a felektől. A vállalat várja a bíróság döntését – közölte az igazgató. Az említett csoportosulás több mint 80 százalékos részedést birtokol az 1997-ben alapított Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) részvényeiből, a bányatársaság fennmaradó része pedig a román államé, a Minvest állami bányatársaság révén.

Verespatak madártávlatból •  Fotó: Kiss Gábor Galéria

Verespatak madártávlatból

Fotó: Kiss Gábor

A Gabriel Resources még 2015-ben kezdeményezett nemzetközi vitásügy-rendezést arra hivatkozva, hogy Románia felrúgta a Kanadával, illetve Nagy-Britanniával kötött kétoldalú egyezmények azon passzusait, melyek a másik államból érkező beruházások kölcsönös védelmét garantálják. A csoportosulás 2017-ben bejelentette, kártérítési követelést nyújt be a Világbank által alapított washingtoni kereskedelmi bíróságon. A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást.

Akkor azt állították, hogy ezáltal – kamatokkal – 4,4 milliárd dollár kár érte őket, amit peres úton hajtanának be a román államon. Azóta követelésük egyes hírek szerint 6,5 milliárd dollárra duzzadhatott.

korábban írtuk

Verespatak: dollármilliárdokat követel kártérítésként a Gabriel Resources
Verespatak: dollármilliárdokat követel kártérítésként a Gabriel Resources

A verespataki aranybányát megnyitni akaró Gabriel Resources vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, amiért az megakadályozta a beruházás megvalósítását. A cég pénteken nyújtja be kártérítési követelését a román állammal szemben.

Az eredeti összeget a vállalat torontói tőzsdén 2011-ben (ekkortól veszik lajstromba az őket ért kárt) jegyzett értékéből – több mint 3 milliárd amerikai dollár – plusz kamatokból számolták ki. Ugyanakkor korábban állítólag hajlandók lettek volna kiegyezni kisebb összegben is: 2021-ben minimális kártérítésként az összeg mintegy negyedét, 760 millió dollárt (plusz kamatokat) jelöltek meg – állításuk szerint ennyit fektettek be a projektbe.

A Gabriel Resources az Erdélyi-érchegységben, a Fehér megyei Verespatakon akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. A kanadai cég a Roşia Montană Gold Corporationon keresztül vásárolta meg 2000-ben a bányalicencet, majd csaknem 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével. A bukaresti parlament 2014 júniusában utasította el a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

A román hatóságok elutasító döntése azt követően született meg, hogy 2013-ban nagyszabású utcai tüntetések voltak Romániában a beruházás ellen.

A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte.

Tíz évvel ezelőtt Csíkszeredában is utcára vonultak Verespatak védelmében •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Tíz évvel ezelőtt Csíkszeredában is utcára vonultak Verespatak védelmében

Fotó: Veres Nándor

De a Gabriel Resoruces ezek után sem adta fel, és időnként fajsúlyos támogatókra is „lelt” a román politikai szereplők körében. Közben az ellenzők tábora az UNESCO által biztosított világörökségi védelmet próbálták kiharcolni Verespatak számára, sokáig mindhiába. A Dacian Cioloș vezette kormány 2016-os felterjesztését 2018-ban visszavonta az akkori szociáldemokrata kormány.

Még 2019-ben is azt nyilatkozta a már Viorica Dăncilă vezette kabinet kulturális minisztere, Daniel Breaz, hogy ha Verespatak felkerül a világörökségi listára, akkor Románia elveszíti a településen aranybányát nyitni akaró kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési pert, amelyben a tengerentúli társaság – eredetileg – 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól.

Ám nem mindenki ijedt meg: az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága 2021 júliusában felvette a világörökségi listára a Fehér megyei Verespatakon található római kori bányát, amely a veszélyeztetett helyszínek lajstromába is bekerült.

Római kori bányalabirintus •  Fotó: Makkay József Galéria

Római kori bányalabirintus

Fotó: Makkay József

Azonban a döntés megosztotta az akkori jobbközép kormánykoalíció tagjait is. Bár Klaus Iohannis államfő üdvözölte a döntést, Florin Cîțu liberális miniszterelnök a hírek szerint nem támogatta a kezdeményezést, melyet az akkor még a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártja alkotta USR-PLUS „nyomatott”.

korábban írtuk

Verespatak a világörökség része: a római kori bánya felkerült az UNESCO védett listájára
Verespatak a világörökség része: a római kori bánya felkerült az UNESCO védett listájára

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága kedden felvette a világörökségi listára a Fehér megyei Verespatakon található római kori bányát, amely a veszélyeztetett helyszínek lajstromába is bekerül.

Maga a verespataki polgármester, a liberális Eugen Furdui is elégedetlenségének adott hangot a határozat miatt, amely szerinte kedvezőtlen a település lakói számára. Úgy vélte: az UNESCO döntése Európa legnagyobb aranytartalékának a kibányászását akadályozza, és sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését.

Egyébként az először 2016-ban megfogalmazott világörökségi előterjesztésben a román hatóságok az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkoztak, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen. Az indoklás szerint Verespatak az Erdélyi-érchegység legrégebbi és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat, és ennek példátlanul gazdag tárgyi emlékei maradtak fenn. A Verespatak központú községet jelenleg 2400-an lakják, magát a falut mintegy 500-an. Bár az 1992-es népszámláláskor még több mint 100 magyart jegyeztek fel a községben, számuk 2011-ben 6-ra apadt.

Verespatak központja •  Fotó: Makkay József Galéria

Verespatak központja

Fotó: Makkay József

Amint arról nemrég beszámoltunk, a 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről.

A faluban működő civil szervezetek egységes frontot alkotva a turizmus megerősödésében látják a jövőt.

Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrel, egyetemi oktatóval, aki 2006 óta működteti Verespatakon az ARA Egyesületet.

korábban írtuk

Az aranybányaprojekt becsődölése után a turizmus fellendítésében bíznak Verespatakon
Az aranybányaprojekt becsődölése után a turizmus fellendítésében bíznak Verespatakon

A verespataki aranykitermelés története pár éve bejárta a világsajtót is. A faluban működő civil szervezetek ma a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrrel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Kelemen Hunor: le a kalappal a magyar választók előtt, bízunk Nicușor Dan győzelmében

A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.

Kelemen Hunor: le a kalappal a magyar választók előtt, bízunk Nicușor Dan győzelmében
2025. május 18., vasárnap

Lefaragta a szaktárca az összeget, veszélybe került a kolozsvári Harag György Emlékév megszervezése

Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.

Lefaragta a szaktárca az összeget, veszélybe került a kolozsvári Harag György Emlékév megszervezése
2025. május 18., vasárnap

Erdélyi és partiumi szavazási kedv: Kolozs megye az élbolyban, Szatmár megye sereghajtó

Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.

Erdélyi és partiumi szavazási kedv: Kolozs megye az élbolyban, Szatmár megye sereghajtó
2025. május 18., vasárnap

Viharos, esős időben választ államelnököt Románia

Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.

Viharos, esős időben választ államelnököt Románia
2025. május 18., vasárnap

„Ne taktikázzon senki!” Az „európai Romániára” szavaztak az RMDSZ politikusai

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.

„Ne taktikázzon senki!” Az „európai Romániára” szavaztak az RMDSZ politikusai
2025. május 17., szombat

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra

Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra
2025. május 17., szombat

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek

A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek
2025. május 17., szombat

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat

Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat
2025. május 17., szombat

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében

A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében
2025. május 17., szombat

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt

Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt