Lezárult a verespataki aranybányaprojekt washingtoni pere, amelyben dollármilliárdokat követelnek a román államtól

A Világbank vezetői által 1965-ben létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) múlt héten lezárta a kanadai Gabriel Resources és brit leányvállalata által 2015-ben Románia ellen indított pert. Az államok közötti beruházási viták megoldására alakult önálló, pártatlan nemzetközi intézménynek – mely a felek közötti jogi viták megoldását biztosítja kiegyezés vagy bírósági eljárás útján – 120 napja van, hogy ítéletet hirdessen a több mint 25 évvel ezelőtt beindított, ám végül, sok-sok év elteltével a román állam által „lefújt” verespataki bányaprojekt ügyében. A határidő különleges esetben 60 nappal meghosszabbítható.

Dragoș Tănase, a Gabriel Resources romániai képviselője a cég közleményében üdvözölte a bírósági eljárás lezárultát, mellyel az ítészek jelezték: nincs szükségük további információkra a felektől. A vállalat várja a bíróság döntését – közölte az igazgató. Az említett csoportosulás több mint 80 százalékos részedést birtokol az 1997-ben alapított Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) részvényeiből, a bányatársaság fennmaradó része pedig a román államé, a Minvest állami bányatársaság révén.

A Gabriel Resources még 2015-ben kezdeményezett nemzetközi vitásügy-rendezést arra hivatkozva, hogy Románia felrúgta a Kanadával, illetve Nagy-Britanniával kötött kétoldalú egyezmények azon passzusait, melyek a másik államból érkező beruházások kölcsönös védelmét garantálják. A csoportosulás 2017-ben bejelentette, kártérítési követelést nyújt be a Világbank által alapított washingtoni kereskedelmi bíróságon. A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást.

Akkor azt állították, hogy ezáltal – kamatokkal – 4,4 milliárd dollár kár érte őket, amit peres úton hajtanának be a román államon. Azóta követelésük egyes hírek szerint 6,5 milliárd dollárra duzzadhatott.

Verespatak: dollármilliárdokat követel kártérítésként a Gabriel Resources

A verespataki aranybányát megnyitni akaró Gabriel Resources vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, amiért az megakadályozta a beruházás megvalósítását. A cég pénteken nyújtja be kártérítési követelését a román állammal szemben.

Az eredeti összeget a vállalat torontói tőzsdén 2011-ben (ekkortól veszik lajstromba az őket ért kárt) jegyzett értékéből – több mint 3 milliárd amerikai dollár – plusz kamatokból számolták ki. Ugyanakkor korábban állítólag hajlandók lettek volna kiegyezni kisebb összegben is: 2021-ben minimális kártérítésként az összeg mintegy negyedét, 760 millió dollárt (plusz kamatokat) jelöltek meg – állításuk szerint ennyit fektettek be a projektbe.

A Gabriel Resources az Erdélyi-érchegységben, a Fehér megyei Verespatakon akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. A kanadai cég a Roşia Montană Gold Corporationon keresztül vásárolta meg 2000-ben a bányalicencet, majd csaknem 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével. A bukaresti parlament 2014 júniusában utasította el a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

A román hatóságok elutasító döntése azt követően született meg, hogy 2013-ban nagyszabású utcai tüntetések voltak Romániában a beruházás ellen.

A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte.

De a Gabriel Resoruces ezek után sem adta fel, és időnként fajsúlyos támogatókra is „lelt” a román politikai szereplők körében. Közben az ellenzők tábora az UNESCO által biztosított világörökségi védelmet próbálták kiharcolni Verespatak számára, sokáig mindhiába. A Dacian Cioloș vezette kormány 2016-os felterjesztését 2018-ban visszavonta az akkori szociáldemokrata kormány.

Még 2019-ben is azt nyilatkozta a már Viorica Dăncilă vezette kabinet kulturális minisztere, Daniel Breaz, hogy ha Verespatak felkerül a világörökségi listára, akkor Románia elveszíti a településen aranybányát nyitni akaró kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési pert, amelyben a tengerentúli társaság – eredetileg – 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól.

Ám nem mindenki ijedt meg: az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága 2021 júliusában felvette a világörökségi listára a Fehér megyei Verespatakon található római kori bányát, amely a veszélyeztetett helyszínek lajstromába is bekerült.

Azonban a döntés megosztotta az akkori jobbközép kormánykoalíció tagjait is. Bár Klaus Iohannis államfő üdvözölte a döntést, Florin Cîțu liberális miniszterelnök a hírek szerint nem támogatta a kezdeményezést, melyet az akkor még a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártja alkotta USR-PLUS „nyomatott”.

Verespatak a világörökség része: a római kori bánya felkerült az UNESCO védett listájára

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága kedden felvette a világörökségi listára a Fehér megyei Verespatakon található római kori bányát, amely a veszélyeztetett helyszínek lajstromába is bekerül.

Maga a verespataki polgármester, a liberális Eugen Furdui is elégedetlenségének adott hangot a határozat miatt, amely szerinte kedvezőtlen a település lakói számára. Úgy vélte: az UNESCO döntése Európa legnagyobb aranytartalékának a kibányászását akadályozza, és sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését.

Egyébként az először 2016-ban megfogalmazott világörökségi előterjesztésben a román hatóságok az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkoztak, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen. Az indoklás szerint Verespatak az Erdélyi-érchegység legrégebbi és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat, és ennek példátlanul gazdag tárgyi emlékei maradtak fenn. A Verespatak központú községet jelenleg 2400-an lakják, magát a falut mintegy 500-an. Bár az 1992-es népszámláláskor még több mint 100 magyart jegyeztek fel a községben, számuk 2011-ben 6-ra apadt.

Amint arról nemrég beszámoltunk, a 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről.

A faluban működő civil szervezetek egységes frontot alkotva a turizmus megerősödésében látják a jövőt.

Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrel, egyetemi oktatóval, aki 2006 óta működteti Verespatakon az ARA Egyesületet.

Az aranybányaprojekt becsődölése után a turizmus fellendítésében bíznak Verespatakon

A verespataki aranykitermelés története pár éve bejárta a világsajtót is. A faluban működő civil szervezetek ma a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrrel.