Lezárult a verespataki aranybányaprojekt washingtoni pere, amelyben dollármilliárdokat követelnek a román államtól

Aranylázálom. A Gabriel Resources bő negyed évszázada vágott bele azóta kudarcba fulladt verespataki bányaprojektjébe •  Fotó: Kozán István

Aranylázálom. A Gabriel Resources bő negyed évszázada vágott bele azóta kudarcba fulladt verespataki bányaprojektjébe

Fotó: Kozán István

A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja lezárta a verespataki bányaprojekt ügyében évekkel ezelőtt kezdeményezett bírósági eljárást, mely során az Erdélyben mintegy 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt ciántechnológiával kitermelni kívánó, ám végül hoppon maradt kanadai Gabriel Resources vállalat többmilliárd dolláros kártérítést követel a gigaberuházást nagy nehezen megakadályozó román államtól. A Világbank által alapított, washingtoni székhelyű nemzetközi jogorvoslati intézmény ítélete 120 napon belül várható az elmúlt évtizedek egyik legvitatottabb, legnagyobb hullámokat vető romániai ügyében, mely Európa legjelentősebb arany- és ezüstlelőhelyét érinti.

Páva Adorján

2023. szeptember 18., 18:252023. szeptember 18., 18:25

A Világbank vezetői által 1965-ben létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) múlt héten lezárta a kanadai Gabriel Resources és brit leányvállalata által 2015-ben Románia ellen indított pert. Az államok közötti beruházási viták megoldására alakult önálló, pártatlan nemzetközi intézménynek – mely a felek közötti jogi viták megoldását biztosítja kiegyezés vagy bírósági eljárás útján – 120 napja van, hogy ítéletet hirdessen a több mint 25 évvel ezelőtt beindított, ám végül, sok-sok év elteltével a román állam által „lefújt” verespataki bányaprojekt ügyében. A határidő különleges esetben 60 nappal meghosszabbítható.

Dragoș Tănase, a Gabriel Resources romániai képviselője a cég közleményében üdvözölte a bírósági eljárás lezárultát, mellyel az ítészek jelezték: nincs szükségük további információkra a felektől. A vállalat várja a bíróság döntését – közölte az igazgató. Az említett csoportosulás több mint 80 százalékos részedést birtokol az 1997-ben alapított Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) részvényeiből, a bányatársaság fennmaradó része pedig a román államé, a Minvest állami bányatársaság révén.

Verespatak madártávlatból •  Fotó: Kiss Gábor Galéria

Verespatak madártávlatból

Fotó: Kiss Gábor

A Gabriel Resources még 2015-ben kezdeményezett nemzetközi vitásügy-rendezést arra hivatkozva, hogy Románia felrúgta a Kanadával, illetve Nagy-Britanniával kötött kétoldalú egyezmények azon passzusait, melyek a másik államból érkező beruházások kölcsönös védelmét garantálják. A csoportosulás 2017-ben bejelentette, kártérítési követelést nyújt be a Világbank által alapított washingtoni kereskedelmi bíróságon. A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást.

Akkor azt állították, hogy ezáltal – kamatokkal – 4,4 milliárd dollár kár érte őket, amit peres úton hajtanának be a román államon. Azóta követelésük egyes hírek szerint 6,5 milliárd dollárra duzzadhatott.

korábban írtuk

Verespatak: dollármilliárdokat követel kártérítésként a Gabriel Resources
Verespatak: dollármilliárdokat követel kártérítésként a Gabriel Resources

A verespataki aranybányát megnyitni akaró Gabriel Resources vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, amiért az megakadályozta a beruházás megvalósítását. A cég pénteken nyújtja be kártérítési követelését a román állammal szemben.

Az eredeti összeget a vállalat torontói tőzsdén 2011-ben (ekkortól veszik lajstromba az őket ért kárt) jegyzett értékéből – több mint 3 milliárd amerikai dollár – plusz kamatokból számolták ki. Ugyanakkor korábban állítólag hajlandók lettek volna kiegyezni kisebb összegben is: 2021-ben minimális kártérítésként az összeg mintegy negyedét, 760 millió dollárt (plusz kamatokat) jelöltek meg – állításuk szerint ennyit fektettek be a projektbe.

A Gabriel Resources az Erdélyi-érchegységben, a Fehér megyei Verespatakon akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. A kanadai cég a Roşia Montană Gold Corporationon keresztül vásárolta meg 2000-ben a bányalicencet, majd csaknem 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével. A bukaresti parlament 2014 júniusában utasította el a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

A román hatóságok elutasító döntése azt követően született meg, hogy 2013-ban nagyszabású utcai tüntetések voltak Romániában a beruházás ellen.

A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte.

Tíz évvel ezelőtt Csíkszeredában is utcára vonultak Verespatak védelmében •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Tíz évvel ezelőtt Csíkszeredában is utcára vonultak Verespatak védelmében

Fotó: Veres Nándor

De a Gabriel Resoruces ezek után sem adta fel, és időnként fajsúlyos támogatókra is „lelt” a román politikai szereplők körében. Közben az ellenzők tábora az UNESCO által biztosított világörökségi védelmet próbálták kiharcolni Verespatak számára, sokáig mindhiába. A Dacian Cioloș vezette kormány 2016-os felterjesztését 2018-ban visszavonta az akkori szociáldemokrata kormány.

Még 2019-ben is azt nyilatkozta a már Viorica Dăncilă vezette kabinet kulturális minisztere, Daniel Breaz, hogy ha Verespatak felkerül a világörökségi listára, akkor Románia elveszíti a településen aranybányát nyitni akaró kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési pert, amelyben a tengerentúli társaság – eredetileg – 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól.

Ám nem mindenki ijedt meg: az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága 2021 júliusában felvette a világörökségi listára a Fehér megyei Verespatakon található római kori bányát, amely a veszélyeztetett helyszínek lajstromába is bekerült.

Római kori bányalabirintus •  Fotó: Makkay József Galéria

Római kori bányalabirintus

Fotó: Makkay József

Azonban a döntés megosztotta az akkori jobbközép kormánykoalíció tagjait is. Bár Klaus Iohannis államfő üdvözölte a döntést, Florin Cîțu liberális miniszterelnök a hírek szerint nem támogatta a kezdeményezést, melyet az akkor még a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártja alkotta USR-PLUS „nyomatott”.

korábban írtuk

Verespatak a világörökség része: a római kori bánya felkerült az UNESCO védett listájára
Verespatak a világörökség része: a római kori bánya felkerült az UNESCO védett listájára

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága kedden felvette a világörökségi listára a Fehér megyei Verespatakon található római kori bányát, amely a veszélyeztetett helyszínek lajstromába is bekerül.

Maga a verespataki polgármester, a liberális Eugen Furdui is elégedetlenségének adott hangot a határozat miatt, amely szerinte kedvezőtlen a település lakói számára. Úgy vélte: az UNESCO döntése Európa legnagyobb aranytartalékának a kibányászását akadályozza, és sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését.

Egyébként az először 2016-ban megfogalmazott világörökségi előterjesztésben a román hatóságok az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkoztak, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen. Az indoklás szerint Verespatak az Erdélyi-érchegység legrégebbi és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat, és ennek példátlanul gazdag tárgyi emlékei maradtak fenn. A Verespatak központú községet jelenleg 2400-an lakják, magát a falut mintegy 500-an. Bár az 1992-es népszámláláskor még több mint 100 magyart jegyeztek fel a községben, számuk 2011-ben 6-ra apadt.

Verespatak központja •  Fotó: Makkay József Galéria

Verespatak központja

Fotó: Makkay József

Amint arról nemrég beszámoltunk, a 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről.

A faluban működő civil szervezetek egységes frontot alkotva a turizmus megerősödésében látják a jövőt.

Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrel, egyetemi oktatóval, aki 2006 óta működteti Verespatakon az ARA Egyesületet.

korábban írtuk

Az aranybányaprojekt becsődölése után a turizmus fellendítésében bíznak Verespatakon
Az aranybányaprojekt becsődölése után a turizmus fellendítésében bíznak Verespatakon

A verespataki aranykitermelés története pár éve bejárta a világsajtót is. A faluban működő civil szervezetek ma a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrrel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 23., hétfő

Fiatal edző a váradi gyerekeket szállító busz balesetének halálos áldozata

Marius Coman, a Nagyváradi VSK U14-es kategóriában országos bajnok kosárlabdacsapatának 23 éves segédedzője vesztette életét vasárnap az A2-es autópályán történt buszbalesetben.

Fiatal edző a váradi gyerekeket szállító busz balesetének halálos áldozata
2025. június 23., hétfő

Hőség ront a fél országra

Kánikulára figyelmeztető sárga jelzést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy felére.

Hőség ront a fél országra
Hőség ront a fél országra
2025. június 23., hétfő

Hőség ront a fél országra

2025. június 23., hétfő

Nem tartja megfelelőnek az aradi helyszínt hősi temetőnek a magyar honvédelmi minisztérium

A Krónikához eljuttatott tájékoztatásában a magyar honvédelmi minisztérium közli: nem tartja megfelelőnek az aradi Alsótemetőt a Románia területén nyugvó magyar világháborús hősök földi maradványainak központi temetője létrehozása céljából.

Nem tartja megfelelőnek az aradi helyszínt hősi temetőnek a magyar honvédelmi minisztérium
2025. június 22., vasárnap

Kilyén lovasa nyerte a Székely Vágtát, amelyen súlyos baleset történt

A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.

Kilyén lovasa nyerte a Székely Vágtát, amelyen súlyos baleset történt
2025. június 22., vasárnap

Megoldásokat azonosítottak a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma megoldására

A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.

Megoldásokat azonosítottak a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma megoldására
2025. június 22., vasárnap

Kitüntette az ortodox egyház Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldön elfogott expolgármesterét

Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.

Kitüntette az ortodox egyház Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldön elfogott expolgármesterét
2025. június 21., szombat

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban

Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban
2025. június 21., szombat

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében

Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében
2025. június 21., szombat

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken

Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken
2025. június 21., szombat

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát

Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát