Verespatak madártávlatból. A falurombolástól megmenekült település a turizmus fellendülésétől várja a mentőövet
Fotó: Kiss Gábor
A ciános technológiával kitermelni próbált verespataki aranykészletek története pár éve bejárta a világsajtót. A kanadai székhelyű Gabriel Resources által futtatott projektre mért első csapás a romániai bíróságtól érkezett, amely 2013-ban jogerősen elutasította a helyi önkormányzatnak a bányanyitást is tartalmazó általános településrendezési tervét. 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről. A faluban működő civil szervezetek egységes frontot alkotva a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrel, egyetemi oktatóval, aki 2006 óta működteti Verespatakon az ARA Egyesületet.
2023. augusztus 26., 10:372023. augusztus 26., 10:37
2023. augusztus 26., 11:002023. augusztus 26., 11:00
– Verespatakon sok a turista, miközben a falu nincs felkészülve ekkora emberáradatra. Kevés a szálláshely, nincs egy étterem, és olyan falukép fogad, mintha a turistákon kívül senkinek nem volna fontos, hogy vendégek, látogatók érkezzenek a településre. Nehezen heveri ki a falu az aranybányaprojekt bukását?
– Tény, hogy Veresptak lakossága megosztott. Napjainkra valamelyest csökkent a különböző táborok közötti ellentét, de a másfél–kétévtizedes időszak rányomta bélyegét a helyi közösség boldogulására. A legnagyobb gond, hogy a helyi önkormányzat nem dolgozta ki és nem fogadta el a település általános rendezési tervét. Ennek hiányában tíz éve,
csupán a régi épületeket szedik rendbe az emberek, jórészt a mi segítségünkkel.
– A polgármesteri hivatal miért nem akar új településrendezési tervet elfogadni?
– Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a külszíni aranykitermelés ellen tiltakozó civil szervezetek beperelték a helyi és a megyei önkormányzatot a külszíni aranybányászatot kiszolgáló általános rendezési terv (PUG) miatt, amely többek között azt is előírta, hogy a falu jelentős része lebontásra kerüljön. 2013-ban született meg a jogerős bírósági ítélet, amely felfüggesztette a településrendezési tervet, onnantól fogva nem volt érvényes. A helyi közösséget megosztó bányaprojekt megbuktatásával a helyi önkormányzat nem tudott, illetve nem akart állást foglalni, így évekre jegelték a témát. Miközben egyesek abban reménykedtek, hogy az aranykitermelés mégsem került le napirendről,
Ez alapvetően új fejlemény volt, mert innentől a falu általános rendezési tervébe beleszólása van a Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztériumnak.
– Azóta két év telt el, de Verespatakon továbbra sem mozdul szinte semmi…
– A falvak és városok általános rendezési tervéről döntő 1996-os törvény és a világörökség részeként nyilvántartott települések állami felügyeletét szabályozó jogszabályok között ellentmondásos részek is vannak. Nincs egyértelműen meghatározva, mi a helyi önkormányzat és mi a bukaresti minisztérium feladata. Végső soron a polgármesteri hivatalnak, a helyi önkormányzatnak kell kidolgoznia az új tervet, amelyet a minisztérium láttamozni fog. E körül folynak ma a viták. Ennek egyik fejleménye, hogy a polgármesteri hivatal négy utat és utcát akart felújítani idén, de mivel a falu jórésze a világörökség része, nem lehet aszfalttal bevonni az utcákat, csak valamilyen kőburkolattal. Az önkormányzat terve a művelődési minisztériumban akadt el. Műemlékvédelmi szakemberként abban segítek a polgármesteri hivatalnak, hogy dülőre vigyük az ügyet, és elkezdődjön végre az útfelújítás.
Virgil Apostol műépítész, környezetvédelmi szakember mindent elkövetett Verespatak megmentéséért
Fotó: Kiss Gábor
– A civil szervezetek képviselőit – így önt sem – nézték jó szemmel az elmúlt években a helyi önkormányzatban. A faluban azt mondják, önök miatt bukott meg a bányaprojekt. Mára kibékültek a polgármesteri hivatal vezetőségével?
– A szakemberek számára szerte az országban egyértelmű, hogy a Gabriel Resources ciános technológiára alapozó, külszíni aranykitermelési terve vállalhatatlan. Más civil szervezetekkel együtt mi ennek a közös frontnak voltunk és vagyunk a helyi hangadói. Amióta 2006-ban ide jöttünk a műépítészeket, régészeket és műemlékvédő szakembereket tömörítő ARA Egyesülettel, sokszor elmagyaráztam a helyieknek – egyszerű embereknek, szakembereknek és politikusoknak egyaránt –, hogy a ciános bányakitermelési projekt megvalósítása milyen negatív követkeményekkel jár. Napjainkra sokan megértették, hogy nem a civil szervezetek támadásáról van szó, hanem a falu és a faluközösség megőrzése miatt történik.
– Jelenleg miben működnek együtt?
– Feltérképeztük a nagyon rossz állapotban levő, műemlékértékű épületeket – az ortodox egyház helyi parókiáját, a régi mozi és a római katolikus iskola épületét, illetve más ingatlanokat is.
Nagyon fontos lépés ez, mert a falu hagyományos arculatát jelentő műemléképületek felújításával határozott lépések történnek a turizmus irányába. Ebbe a sorba kapcsolódik a református parókia felújítása is. A román állami pénzből elkezdődött nagyívű munkálatokat szintén mi felügyeljük. Örülök, hogy Bukarestben végre figyelnek Verespatakra, és ez reményt ad arra, hogy talán hamarosan elkészül a település általános rendezési terve is.
– A régi épületek felújítását önök kezdték el 2006-ban Verespatakon. Milyen pénzből fogott hozzá az ARA Egyesület a beruházáshoz?
– Az egyesület tagjai korábban szolgáltatói szerződés keretében felügyelték Bukarest történelmi belvárosában az ásatásokat. Az abból származó bevételek 95 százalékát Verespatakra hoztuk. Arra buzdítottuk az embereket, hogy régi házaikat szedjék rendbe, amihez segítséget nyújtottunk. Mi biztosítottuk a szükséges építőanyagot, és szakmunkásokkal, illetve önkéntesekkel több tucat ház felújítását végeztük el. Ehhez később érkeztek pályázati pénzek is, így a projekt folytatódik, bárki jelentkezhet a házával. Arra persze nincs lehetőség, hogy teljesen felújítsunk egy-egy ingatlant, de arra bíztatjuk az embereket, hogy megőrizzék az elődeik által épített házakat, és az általunk elkezdett munkálatokat fejezzék be. Ma már az Országos Kulturális Alap finanszírozza a felújítást.
– A Gabriel Resources a kétezres években sok verespataki ingatlant felvásárolt az emberektől. Ezek egy része lebontásra volt ítélve, a többi ingatlant viszont felújították. Mi lesz ezeknek a házaknak a sorsa?
– A felvásárolt ingatlanok egy része romos állapotban van. A tulajdonos felelőssége, hogy felújítsa azokat, vagy eladja olyanoknak, akik megvásárolnák. A házak kisebb részében a régi tulajdonosok laknak, akik a Gabriel Resources beleegyezésével az ingatlanban maradhattak. Van több felújított, de üresen álló lakóház is. A felvásárolt nagy számú ingatlan komoly érvágás volt a helyi közösség számára: ebben az időszkban sokan elköltöztek Verespatakról. Helyben maradt egy megfogyatkozott és elöregedett közösség. Közben
– Milyen jövőt jósol Verespataknak a következő pár évtizedre?
– Remélem, sikerül felfuttatni a turizmust, amihez jó hírnevet biztosít Verespataknak a világörökségi listán történt jegyzése. De sok más helyi kisvállalkozás, beruházás is jól jönne a településen. Akár a bányászatnak valamilyen kisebb formája, ami összeegyeztethető a műemlékvédelemmel és a természeti környezet megőrzésével. Ma már adott a hírnév, amivel meg kell tanulni együttélni, pontosabb kihasználni az előnyeit.
Kovács Mihály Levente fiatal kora ellenére jelentős politikai tapasztalatra tett szert az évek során. A 2024-es választásokról kérdeztük Kovács Mihály Leventét, aki most Marosvásárhelyen a városi tanácsosi listán indul.
Húsz évvel ezelőtt szállt fel az első Wizz Air-gép a dél-lengyelországi Katowiceből, azóta az összes kelet-közép-európai országból üzemeltet járatokat a magyar tőkéjű diszkont légitársaság. A Wizz Air vezérigazgatójával, Váradi Józseffel beszélgettünk.
Hosszas huzavona után a román kormánypártok eldöntötték, hogy június 9-én Romániában összevont európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérdeztük.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem keretében 1993-ban jött létre a református vallástanárképző kar. Dr. Lukács Olgával, a Református Tanárképző és Zeneművészeti kar dékánjával vettük számba a harmincéves évforduló új kihívásait.
Közel két hónapos konzultációt zár le a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az összegyűjtött tapasztalatokról beszélt nekünk Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes. Interjú.
Országos konzultációt indított az RMDSZ. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint azért is fontos ez, mert leméri, hogy az általa vezetett minisztérium intézkedéscsomagjai hogyan hatnak az önkormányzatok működésére és a közösség életére.
Harminc éve alakult meg Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. Alapító elnökével, Dukrét Géza földrajz- és biológiatanárral a partiumi és bánsági települések helytörténeti kutatásairól és a műemlékvédelemről beszélgettünk.
Az RMDSZ keretében működő egykori Reform Tömörülés értékeit szeretnék tovább vinni az Erdélyi Magyar Szövetség, amely tíz pontból álló nyilatkozatot fogadott el kolozsvári tanácskozásán. Az EMSZ alelnökével, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
A háromszéki Miklósváron élő Kálnoky család Európa-hírű falusi turizmust honosított meg, amelynek visszatérő vendége Károly herceg, Nagy-Britannia új királya, III. Károly.
A schengeni csatlakozás kilátásairól, az Európai Néppárt energiaárakkal, környezetvédelemmel és mezőgazdasággal kapcsolatos álláspontjáról kérdeztük az RMDSZ európai parlamenti képviselőjét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!