Bár több mint ötven orvosi szakterület esetében szabályozott a megelőzést célzó távgyógyászat használata Romániában, egyelőre sok minden kidolgozásra vár.
Rendkívül összetett oka van annak, hogy Romániában kétszer többen halnak meg szívrohamban, mint Európában.
Kenőpénz elfogadása közben érték tetten a legnevesebb temesvári szívsebészt, Marian Gaşpart az ügyészek, akik rajtaütésszerűen jelentek meg hétfőn a temesvári kardiológiai intézet szívsebészet osztályát vezető főorvos rendelőjében.
Annak ellenére, hogy a betegségek megelőzésével jelentős mértékben javulna a lakosság egészségi állapota, Romániában egyelőre nem létezik a prevenció kultúrája: nincs rá anyagi fedezet, nincsen elég orvos, ráadásul nagy a bürokrácia is.
A gondatlanság, esetenként a szakember hiánya vagy a kórháztól való akár száz kilométerekben mérhető távolság, illetve az elmúlt két évben a világjárvány okozta korlátozások számos beteget otthon tartottak, miközben állapotuk látványosan romlott.
Az egészségügyi minisztérium szerdai közlése szerint június 30-án 56 841 adag HPV elleni vakcina állt rendelkezésre a háziorvosi rendelőkben és a megyei egészségügyi igazgatóságok készleteiben.
Raed Arafat belügyi államtitkár szerint kétszer annyi szakemberre lenne szükség a sürgősségi ellátásban, mint ahány most dolgozik – nagyrészt leterhelten, folyamatosan túlórázva, rendkívüli nyomás alatt.
A romániai sürgősségi egészségügyi rendszer jelenleg 978 sürgősségre szakosodott orvossal rendelkezik, miközben a több mint 2000 ilyen szakemberre lenne szükség – közölte szerdán Raed Arafat belügyi államtitkár, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője.
A Krónikának nyilatkozó háziorvosok szerint az elektronikus regiszter hasznos lenne, ha működne, ám az újabb használhatatlan rendszer láttán sok orvos még arról is lemondhat, hogy a jövőben is vállalja a gyermekek immunizálását.
Megszakadhat a gyermekkori védőoltások beadásának folyamata az oltások új országos elektronikai jegyzékébe (RENV) való adatátvitel során tapasztalt rendellenességek miatt – figyelmeztet a Háziorvosok Országos Szövetsége (SNMF).
A mesterséges intelligencia bevonására is szükség van ahhoz, hogy az orvostudomány megállapítsa az összefüggést a koronavírus-fertőzés és a szívinfarktusos esetek megnövekedett száma között – hangoztatták többen a Sáromberkén rendezett konferencián.
Évek óta kongatja a vészharangot a szakma, a betegek egyesületei, az önkormányzatok amiatt, hogy sorvad az alapellátás az egészségügyben, nincs utánpótlás, mégsem történik előrelépés ebben a kérdésben, sőt évről évre rosszabbodik a helyzet.
Senki számára nem újdonság, hogy általában hosszasan kell várakozni a háziorvosi rendelők előtt, hogy sorra kerüljön az ember, ahogyan az sem, hogy egyre több az olyan település Romániában, ahol „lasszóval” kell keresni a gyógyítót.
Nyilvános államtitkári dorgáláshoz vezetett a szovátai kórházban orvos és páciens között kialakult rövid szóváltás.
Koltai Lajos „az anyák megmentőjéről”, a világhírű Semmelweis Ignácról rendez mozifilmet, Szabó Attila pedig Bölöni Lászlóról, a nagyszerű romániai magyar labdarúgóról forgat dokumentumfilmet a Nemzeti Filmintézet támogatásával.
Egy nemrég napvilágot látott felmérés szerint a romániai lakosság elöregedése, a sérülékeny társadalmi réteg romló egészségi állapota, az egészségügyi szakszemélyzet kivándorlása hatalmas kihívások elé állítja a következő években az ellátórendszert.
Egyre gyakrabban hangzik el, hogy gyors ütemben öregszenek a társadalmak, ami Európa-szerte – így persze nálunk is – többszörös kihívást jelent. Mint minden nagyívű változás esetében, az okok nyilván igencsak összetettek, szerteágazóak.
Romániában is megjelent az Európában és Amerikában gyermekek körében terjedő, ismeretlen eredetű májbetegség – erősítette meg a bukaresti egészségügyi minisztérium.