Rohamosan súlyosbodó orvoshiány a sürgősségin: több pénz, tehercsökkentés, megfelelő törvényi háttér kellene

Sokakat meglepett a minap Raed Arafat belügyi államtitkár, amikor vészharangot kongatva kijelentette: nincs elég sürgősségi orvos a rendszerben. Még Alexandru Rafila egészségügyi miniszter is úgy nyilatkozott, furcsának találja, hogy most olyasvalaki áll elő azzal, hogy nagy problémák vannak a rendszerben, aki nyolc évig koordinálta a sürgősségi képzést. A Krónikának nyilatkozó szakemberek megerősítették: „vadászni” kell a sürgősségi orvost. A hiány több mint tízéves probléma, és már rég lépni kellett volna, mert a változtatások csak évek után érnek be: tizenegy éves egyetemi és rezidensi képzés után válhat valakiből sürgősségi szakorvos.

A romániai sürgősségi egészségügyi rendszerben jelenleg 978, sürgősségre szakosodott orvos dolgozik, miközben több mint 2000 ilyen szakemberre lenne szükség – közölte a napokban Raed Arafat belügyi államtitkár. A katasztrófavédelmi főosztály vezetője rámutatott, a sürgősségi osztályokon (UPU) dolgozó orvosok rengeteget kénytelenek túlórázni a munkaerőhiány miatt. Kifejtette, ha elég sürgősségi orvos lenne, nem tűnne annyira nehéznek ez az egészségügyi ágazat, mert a személyzet nem lenne túlterhelt. „Az orvoshiány az oka, hogy a meglévő szakemberek kénytelenek túlórázni” – idézte az Agerpres hírügynökség a nyilatkozatot.

– tette hozzá a katasztrófavédelem vezetője.

„Nagyon furcsának tűnik számomra, hogy valaki, aki nyolc évig koordinálta a sürgősségi képzést, nyolc év után előáll, és azt mondja, hogy rendkívül nagy problémák vannak ebben a képzési rendszerben” – reagált Arafat nyilatkozatára Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. Szerinte a sürgősségi rendszerben dolgozók képzésének módjáról az egészségügyi minisztériumnak kell döntenie, és erre készen áll a szaktárca. Hozzátette, ehhez valószínűleg törvénymódosításra lesz szükség, de a sürgősségi rendszerben dolgozók képzésének módjáról szóló döntést – legyen szó a mentő- vagy sürgősségi egységekről – ismét az egészségügyi minisztériumra kell bízni, merthogy jelenleg ez nem az egészségügyi tárca hatáskörébe tartozik.

Az orvosi egyetemet végző fiatalok közül kevesen választják a sürgősségi szakot, mert az rendkívül megterhelő – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Béla, a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE/MOGYTTE) szülészeti-nőgyógyászati tanszékének vezetője. Hozzátette, a pályakezdő szakemberek többsége a munka-magánélet harmóniát (work-life harmony) tartja szem előtt.

Ehhez képest a sürgősségi osztályokon nagyon sok az éjszakai, a hétvégi szolgálat: amikor mindenki más pihen, ezek a szakemberek dolgoznak. A pluszmunka valamelyest tükröződik a fizetésben, de nem olyan mértékben, mint amennyire megterhelő a szolgálat.

Az egészségügyben általában nagy a nyomás a szakembereken – a sürgősségin ez fokozódik, hiszen az első vonalban dolgozóktól elvárják, hogy mindenkinek azonnal segítsenek, miközben ez lehetetlen, folyamatosan fel kell állítani egy fontossági sorrendet. Napokig hangosak a hírcsatornák, ha egy érintett hozzátartozó azt nyilatkozza, hibázott egy orvos a sürgősségin. Viszont ha bebizonyosodik, hogy mégsem, a cáfolatra már senki sem kíváncsi, az első benyomás marad meg az emberekben.

Szabó Béla arra is felhívta a figyelmet, évekig sokan visszaéltek a sürgősségi rendszerrel: ha nem akartak várni a vizsgálatokra, vagy meg akarták spórolni a sorban állást, hívták a mentőt, és a sürgősségin mindent elvégeztek. Ez most kezd visszaszorulni, mert a sürgősségin is sokat kell várni – sajnos azoknak is, akik valóban rászorulnak a gyors ellátásra –, mert túlterhelt a rendszer. Az orvos professzor szerint az indokolatlan kéréseket törvénnyel kellene szabályozni, de ez a rendelkezés népszerűtlen lenne, ezért nem lépi meg a politikum.

– összegezte Szabó Béla.

Kitartással, rengeteg utánajárással lehet „levadászni” egy-egy sürgősségi orvost – osztotta meg lapunkkal tapasztalatait András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója kifejtette, előfordul, hogy egy orvos csak kényszerből és nem elhivatottságból választja ezt a szakot – ezeket ki kellene szűrni, de előfordul, hogy kompromisszumot kell kötni, csak azért, hogy legyen, aki dolgozzon az osztályon. A menedzser rámutatott, már évekkel ezelőtt javasolta, hogy a kritikus szakterületeken, ahol jelentős orvoshiány van – az alapellátásban, az intenzív terápiás és sürgősségi szakterületeken –, hozzanak létre országos képzési programokat.

– részletezte az igazgató, aki szerint eddig nem volt stratégia a rezidensképzésben. Az orvostoborzás hatalmas hátránya, hogy hosszú távon kell tervezni. Ha életpályamodellként kínálják fel egy középiskolás fiatalnak a sürgősségi orvoslást, tizenegy évre van szükség, amire tényleg szolgálatot vállalhat ezen a területen.

A gondok pedig nem ma kezdődtek: András-Nagy Róbert tizenegy éve igazgató, és azóta szembesül azzal, hogy nincs elegendő sürgősségi orvos. Ha tizenegy évvel ezelőtt meghoztak volna egy döntést, kialakult volna az irányvonal a rezidensképzésben, ma már megmutatkozna az eredmény. András-Nagy Róbert hangsúlyozta, az ilyen stratégiát politikai konszenzussal kell elfogadni, hogy a kormányváltások se akadályozzák a gyakorlatba ültetését. 

Riasztó előrejelzés: „kihalnak” a háziorvosok, ha nem változtatnak az alapellátás finanszírozásán

Évek óta kongatja a vészharangot a szakma, a betegek egyesületei, az önkormányzatok amiatt, hogy sorvad az alapellátás az egészségügyben, nincs utánpótlás, mégsem történik előrelépés ebben a kérdésben, sőt évről évre rosszabbodik a helyzet.