Rohamosan súlyosbodó orvoshiány a sürgősségin: több pénz, tehercsökkentés, megfelelő törvényi háttér kellene

Rohamosan súlyosbodó orvoshiány a sürgősségin: több pénz, tehercsökkentés, megfelelő törvényi háttér kellene

Menthetetlen helyzet? A sürgősségin dolgozó orvosok rengeteget túlóráznak a munkaerőhiány miatt

Fotó: Veres Nándor

Raed Arafat belügyi államtitkár szerint kétszer annyi szakemberre lenne szükség a sürgősségi ellátásban, mint ahány most dolgozik – nagyrészt leterhelten, folyamatosan túlórázva, rendkívüli nyomás alatt. Miközben Alexandru Rafila egészségügyi minisztert meglepte Arafat vészharangkongatása, a Krónikának nyilatkozó szakemberek megerősítették, hogy már régóta nagy problémákkal küzd a rendszer.

Bíró Blanka

2022. augusztus 10., 08:392022. augusztus 10., 08:39

Sokakat meglepett a minap Raed Arafat belügyi államtitkár, amikor vészharangot kongatva kijelentette: nincs elég sürgősségi orvos a rendszerben. Még Alexandru Rafila egészségügyi miniszter is úgy nyilatkozott, furcsának találja, hogy most olyasvalaki áll elő azzal, hogy nagy problémák vannak a rendszerben, aki nyolc évig koordinálta a sürgősségi képzést. A Krónikának nyilatkozó szakemberek megerősítették: „vadászni” kell a sürgősségi orvost. A hiány több mint tízéves probléma, és már rég lépni kellett volna, mert a változtatások csak évek után érnek be: tizenegy éves egyetemi és rezidensi képzés után válhat valakiből sürgősségi szakorvos.

Megoldás helyett nyilatkozatháború

A romániai sürgősségi egészségügyi rendszerben jelenleg 978, sürgősségre szakosodott orvos dolgozik, miközben több mint 2000 ilyen szakemberre lenne szükség – közölte a napokban Raed Arafat belügyi államtitkár. A katasztrófavédelmi főosztály vezetője rámutatott, a sürgősségi osztályokon (UPU) dolgozó orvosok rengeteget kénytelenek túlórázni a munkaerőhiány miatt. Kifejtette, ha elég sürgősségi orvos lenne, nem tűnne annyira nehéznek ez az egészségügyi ágazat, mert a személyzet nem lenne túlterhelt. „Az orvoshiány az oka, hogy a meglévő szakemberek kénytelenek túlórázni” – idézte az Agerpres hírügynökség a nyilatkozatot.

Idézet
„Akik 20–30 évvel ezelőtt foglalták el az állást, közelednek a nyugdíjkorhatárhoz. Most nekünk nemcsak a hiányzó helyeket kell betöltenünk, hanem még azoknak a helyét is, akik nyugdíjba mennek. Nemzedékeknek kell ehhez felnőniük”

– tette hozzá a katasztrófavédelem vezetője.

„Nagyon furcsának tűnik számomra, hogy valaki, aki nyolc évig koordinálta a sürgősségi képzést, nyolc év után előáll, és azt mondja, hogy rendkívül nagy problémák vannak ebben a képzési rendszerben” – reagált Arafat nyilatkozatára Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. Szerinte a sürgősségi rendszerben dolgozók képzésének módjáról az egészségügyi minisztériumnak kell döntenie, és erre készen áll a szaktárca. Hozzátette, ehhez valószínűleg törvénymódosításra lesz szükség, de a sürgősségi rendszerben dolgozók képzésének módjáról szóló döntést – legyen szó a mentő- vagy sürgősségi egységekről – ismét az egészségügyi minisztériumra kell bízni, merthogy jelenleg ez nem az egészségügyi tárca hatáskörébe tartozik.

Galéria

Fotó: Haáz Vince

Frontvonalban a sürgősségi orvos

Az orvosi egyetemet végző fiatalok közül kevesen választják a sürgősségi szakot, mert az rendkívül megterhelő – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Béla, a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE/MOGYTTE) szülészeti-nőgyógyászati tanszékének vezetője. Hozzátette, a pályakezdő szakemberek többsége a munka-magánélet harmóniát (work-life harmony) tartja szem előtt.

Ehhez képest a sürgősségi osztályokon nagyon sok az éjszakai, a hétvégi szolgálat: amikor mindenki más pihen, ezek a szakemberek dolgoznak. A pluszmunka valamelyest tükröződik a fizetésben, de nem olyan mértékben, mint amennyire megterhelő a szolgálat.

Az egészségügyben általában nagy a nyomás a szakembereken – a sürgősségin ez fokozódik, hiszen az első vonalban dolgozóktól elvárják, hogy mindenkinek azonnal segítsenek, miközben ez lehetetlen, folyamatosan fel kell állítani egy fontossági sorrendet. Napokig hangosak a hírcsatornák, ha egy érintett hozzátartozó azt nyilatkozza, hibázott egy orvos a sürgősségin. Viszont ha bebizonyosodik, hogy mégsem, a cáfolatra már senki sem kíváncsi, az első benyomás marad meg az emberekben.

Szabó Béla arra is felhívta a figyelmet, évekig sokan visszaéltek a sürgősségi rendszerrel: ha nem akartak várni a vizsgálatokra, vagy meg akarták spórolni a sorban állást, hívták a mentőt, és a sürgősségin mindent elvégeztek. Ez most kezd visszaszorulni, mert a sürgősségin is sokat kell várni – sajnos azoknak is, akik valóban rászorulnak a gyors ellátásra –, mert túlterhelt a rendszer. Az orvos professzor szerint az indokolatlan kéréseket törvénnyel kellene szabályozni, de ez a rendelkezés népszerűtlen lenne, ezért nem lépi meg a politikum.

Idézet
Egész nap az első vonalban, a „lövészárokban” dolgozik a sürgősségi orvos, ezért pénz, megfelelő törvényi háttér és a betegek részéről felelős hozzáállás kellene segítse a munkájukat

– összegezte Szabó Béla.

Galéria

Fotó: Haáz Vince

A gondok nem ma kezdődtek

Kitartással, rengeteg utánajárással lehet „levadászni” egy-egy sürgősségi orvost – osztotta meg lapunkkal tapasztalatait András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója kifejtette, előfordul, hogy egy orvos csak kényszerből és nem elhivatottságból választja ezt a szakot – ezeket ki kellene szűrni, de előfordul, hogy kompromisszumot kell kötni, csak azért, hogy legyen, aki dolgozzon az osztályon. A menedzser rámutatott, már évekkel ezelőtt javasolta, hogy a kritikus szakterületeken, ahol jelentős orvoshiány van – az alapellátásban, az intenzív terápiás és sürgősségi szakterületeken –, hozzanak létre országos képzési programokat.

Idézet
„A rezidensképzést a szükséglet alapján kell megszervezni: ha tudjuk, hogy sürgősségi orvosból hiány van a rendszerben, az ingyenes képzésben abból kell több helyet meghirdetni. Ha többen más szakra jelentkeznének, a fizetéses helyeken tanulhatnak tovább, hiszen a hazai oktatás elsődleges célja az kellene legyen, hogy a hazai munkaerőpiacra termeljen”

– részletezte az igazgató, aki szerint eddig nem volt stratégia a rezidensképzésben. Az orvostoborzás hatalmas hátránya, hogy hosszú távon kell tervezni. Ha életpályamodellként kínálják fel egy középiskolás fiatalnak a sürgősségi orvoslást, tizenegy évre van szükség, amire tényleg szolgálatot vállalhat ezen a területen.

A gondok pedig nem ma kezdődtek: András-Nagy Róbert tizenegy éve igazgató, és azóta szembesül azzal, hogy nincs elegendő sürgősségi orvos. Ha tizenegy évvel ezelőtt meghoztak volna egy döntést, kialakult volna az irányvonal a rezidensképzésben, ma már megmutatkozna az eredmény. András-Nagy Róbert hangsúlyozta, az ilyen stratégiát politikai konszenzussal kell elfogadni, hogy a kormányváltások se akadályozzák a gyakorlatba ültetését. 

korábban írtuk

Riasztó előrejelzés: „kihalnak” a háziorvosok, ha nem változtatnak az alapellátás finanszírozásán
Riasztó előrejelzés: „kihalnak” a háziorvosok, ha nem változtatnak az alapellátás finanszírozásán

Évek óta kongatja a vészharangot a szakma, a betegek egyesületei, az önkormányzatok amiatt, hogy sorvad az alapellátás az egészségügyben, nincs utánpótlás, mégsem történik előrelépés ebben a kérdésben, sőt évről évre rosszabbodik a helyzet.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 18., csütörtök

Dohánygyár helyett aréna: ideiglenes helyszínen tartják idén a sepsiszentgyörgyi Sepsi Tabakó fesztivált

Ideiglenes helyszínen, a Sepsi Arénában tartják augusztus 29. és 31. között a Sepsi Tabakó Fesztivált az erdélyi Sepsiszentgyörgyön.

Dohánygyár helyett aréna: ideiglenes helyszínen tartják idén a sepsiszentgyörgyi Sepsi Tabakó fesztivált
2024. július 18., csütörtök

Több ezer négyzetméteren ég az erdő Brassó megyében, a tűzoltók két napja küzdenek a lángokkal

Már második napja küzdenek a Brassó megyei tűzoltók az Alsóucsa (Ucea de Jos) község területén kitört erdőtűzzel.

Több ezer négyzetméteren ég az erdő Brassó megyében, a tűzoltók két napja küzdenek a lángokkal
2024. július 18., csütörtök

Egyre sikeresebb a magyar oktatás a Csángóföldön, ahová óvónőket és tanítónőket toboroznak

A Bákó megyei településeken zajló magyar oktatási programba bekapcsolódó óvónőket és tanítónőket keres a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ).

Egyre sikeresebb a magyar oktatás a Csángóföldön, ahová óvónőket és tanítónőket toboroznak
2024. július 18., csütörtök

A Magyarok Kenyere program erdélyi résztvevői szórványkollégiumokat támogatnak

Több erdélyi szórványkollégiumnak ajánlják fel az idén összegyűlt búzaadományokat a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program erdélyi résztvevői – közölte csütörtökön Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesület elnöke.

A Magyarok Kenyere program erdélyi résztvevői szórványkollégiumokat támogatnak
2024. július 18., csütörtök

Elmagyarázta a Wizzair kolozsvári pilótája, miért késnek sokat a nyári hónapokban a repülőgépek

Alex Tăgurean kolozsvári pilóta elmagyarázta egy videóban, hogy miért késnek a nyári hónapokban többet a repülőgépek.

Elmagyarázta a Wizzair kolozsvári pilótája, miért késnek sokat a nyári hónapokban a repülőgépek
2024. július 18., csütörtök

Villámlásoktól és heves széllökésektől kísért záporokra figyelmeztetnek a meteorológusok

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy háromnegyedére.

Villámlásoktól és heves széllökésektől kísért záporokra figyelmeztetnek a meteorológusok
2024. július 18., csütörtök

Kigyulladt egy személyvonat mozdonya Nagyvárad közelében

Kigyulladt szerdán este egy Élesd és Nagyvárad között közlekedő személyvonat mozdonya a bihari megyeszékhely közelében.

Kigyulladt egy személyvonat mozdonya Nagyvárad közelében
2024. július 18., csütörtök

Jó hír a Kolozsvár és Nagyvárad között autózóknak: hamarosan újabb körgyűrű könnyíti a közlekedést

Hamarosan befejeződnek a fugyivásárhelyi körgyűrű építési munkálatai: a kivitelezők a körforgalmakat és az útpadkákat alakítják ki, felszerelik a szalagkorlátokat, és mellékutakat építenek – tájékoztatta a Krónikát a Bihar Megyei Tanács sajtóosztálya.

Jó hír a Kolozsvár és Nagyvárad között autózóknak: hamarosan újabb körgyűrű könnyíti a közlekedést
2024. július 17., szerda

Az óvás utáni érettségi jegy nem lehet kisebb az eredetinél egy bírósági döntés értelmében

Precedenst teremthet a nagyváradi törvényszék egy nemrég meghozott döntése, amelynek értelmében nem adható az eredetinél kisebb osztályzat egy megfellebbezett érettségi dolgozatra. Az ítélet azonban még nem jogerős.

Az óvás utáni érettségi jegy nem lehet kisebb az eredetinél egy bírósági döntés értelmében
2024. július 17., szerda

Ha nem vagyunk óvatosak, nemcsak napszúrás, hanem hőguta, vízmérgezés is kialakulhat kánikula idején

A kánikula okozhat napszúrást, hőgutát és vízmérgezést is, és bizony érdemes ezeket megelőzni – hívta fel a figyelmet Turóczi Ildikó, a többek közt a Brassó megyei Barcarozsnyó ügyeletközpontjában dolgozó háziorvos főorvos.

Ha nem vagyunk óvatosak, nemcsak napszúrás, hanem hőguta, vízmérgezés is kialakulhat kánikula idején