Rohamosan súlyosbodó orvoshiány a sürgősségin: több pénz, tehercsökkentés, megfelelő törvényi háttér kellene

Menthetetlen helyzet? A sürgősségin dolgozó orvosok rengeteget túlóráznak a munkaerőhiány miatt •  Fotó: Veres Nándor

Menthetetlen helyzet? A sürgősségin dolgozó orvosok rengeteget túlóráznak a munkaerőhiány miatt

Fotó: Veres Nándor

Raed Arafat belügyi államtitkár szerint kétszer annyi szakemberre lenne szükség a sürgősségi ellátásban, mint ahány most dolgozik – nagyrészt leterhelten, folyamatosan túlórázva, rendkívüli nyomás alatt. Miközben Alexandru Rafila egészségügyi minisztert meglepte Arafat vészharangkongatása, a Krónikának nyilatkozó szakemberek megerősítették, hogy már régóta nagy problémákkal küzd a rendszer.

Bíró Blanka

2022. augusztus 10., 08:392022. augusztus 10., 08:39

Sokakat meglepett a minap Raed Arafat belügyi államtitkár, amikor vészharangot kongatva kijelentette: nincs elég sürgősségi orvos a rendszerben. Még Alexandru Rafila egészségügyi miniszter is úgy nyilatkozott, furcsának találja, hogy most olyasvalaki áll elő azzal, hogy nagy problémák vannak a rendszerben, aki nyolc évig koordinálta a sürgősségi képzést. A Krónikának nyilatkozó szakemberek megerősítették: „vadászni” kell a sürgősségi orvost. A hiány több mint tízéves probléma, és már rég lépni kellett volna, mert a változtatások csak évek után érnek be: tizenegy éves egyetemi és rezidensi képzés után válhat valakiből sürgősségi szakorvos.

Megoldás helyett nyilatkozatháború

A romániai sürgősségi egészségügyi rendszerben jelenleg 978, sürgősségre szakosodott orvos dolgozik, miközben több mint 2000 ilyen szakemberre lenne szükség – közölte a napokban Raed Arafat belügyi államtitkár. A katasztrófavédelmi főosztály vezetője rámutatott, a sürgősségi osztályokon (UPU) dolgozó orvosok rengeteget kénytelenek túlórázni a munkaerőhiány miatt. Kifejtette, ha elég sürgősségi orvos lenne, nem tűnne annyira nehéznek ez az egészségügyi ágazat, mert a személyzet nem lenne túlterhelt. „Az orvoshiány az oka, hogy a meglévő szakemberek kénytelenek túlórázni” – idézte az Agerpres hírügynökség a nyilatkozatot.

Idézet
„Akik 20–30 évvel ezelőtt foglalták el az állást, közelednek a nyugdíjkorhatárhoz. Most nekünk nemcsak a hiányzó helyeket kell betöltenünk, hanem még azoknak a helyét is, akik nyugdíjba mennek. Nemzedékeknek kell ehhez felnőniük”

– tette hozzá a katasztrófavédelem vezetője.

„Nagyon furcsának tűnik számomra, hogy valaki, aki nyolc évig koordinálta a sürgősségi képzést, nyolc év után előáll, és azt mondja, hogy rendkívül nagy problémák vannak ebben a képzési rendszerben” – reagált Arafat nyilatkozatára Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. Szerinte a sürgősségi rendszerben dolgozók képzésének módjáról az egészségügyi minisztériumnak kell döntenie, és erre készen áll a szaktárca. Hozzátette, ehhez valószínűleg törvénymódosításra lesz szükség, de a sürgősségi rendszerben dolgozók képzésének módjáról szóló döntést – legyen szó a mentő- vagy sürgősségi egységekről – ismét az egészségügyi minisztériumra kell bízni, merthogy jelenleg ez nem az egészségügyi tárca hatáskörébe tartozik.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Frontvonalban a sürgősségi orvos

Az orvosi egyetemet végző fiatalok közül kevesen választják a sürgősségi szakot, mert az rendkívül megterhelő – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Béla, a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE/MOGYTTE) szülészeti-nőgyógyászati tanszékének vezetője. Hozzátette, a pályakezdő szakemberek többsége a munka-magánélet harmóniát (work-life harmony) tartja szem előtt.

Ehhez képest a sürgősségi osztályokon nagyon sok az éjszakai, a hétvégi szolgálat: amikor mindenki más pihen, ezek a szakemberek dolgoznak. A pluszmunka valamelyest tükröződik a fizetésben, de nem olyan mértékben, mint amennyire megterhelő a szolgálat.

Az egészségügyben általában nagy a nyomás a szakembereken – a sürgősségin ez fokozódik, hiszen az első vonalban dolgozóktól elvárják, hogy mindenkinek azonnal segítsenek, miközben ez lehetetlen, folyamatosan fel kell állítani egy fontossági sorrendet. Napokig hangosak a hírcsatornák, ha egy érintett hozzátartozó azt nyilatkozza, hibázott egy orvos a sürgősségin. Viszont ha bebizonyosodik, hogy mégsem, a cáfolatra már senki sem kíváncsi, az első benyomás marad meg az emberekben.

Szabó Béla arra is felhívta a figyelmet, évekig sokan visszaéltek a sürgősségi rendszerrel: ha nem akartak várni a vizsgálatokra, vagy meg akarták spórolni a sorban állást, hívták a mentőt, és a sürgősségin mindent elvégeztek. Ez most kezd visszaszorulni, mert a sürgősségin is sokat kell várni – sajnos azoknak is, akik valóban rászorulnak a gyors ellátásra –, mert túlterhelt a rendszer. Az orvos professzor szerint az indokolatlan kéréseket törvénnyel kellene szabályozni, de ez a rendelkezés népszerűtlen lenne, ezért nem lépi meg a politikum.

Idézet
Egész nap az első vonalban, a „lövészárokban” dolgozik a sürgősségi orvos, ezért pénz, megfelelő törvényi háttér és a betegek részéről felelős hozzáállás kellene segítse a munkájukat

– összegezte Szabó Béla.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

A gondok nem ma kezdődtek

Kitartással, rengeteg utánajárással lehet „levadászni” egy-egy sürgősségi orvost – osztotta meg lapunkkal tapasztalatait András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója kifejtette, előfordul, hogy egy orvos csak kényszerből és nem elhivatottságból választja ezt a szakot – ezeket ki kellene szűrni, de előfordul, hogy kompromisszumot kell kötni, csak azért, hogy legyen, aki dolgozzon az osztályon. A menedzser rámutatott, már évekkel ezelőtt javasolta, hogy a kritikus szakterületeken, ahol jelentős orvoshiány van – az alapellátásban, az intenzív terápiás és sürgősségi szakterületeken –, hozzanak létre országos képzési programokat.

Idézet
„A rezidensképzést a szükséglet alapján kell megszervezni: ha tudjuk, hogy sürgősségi orvosból hiány van a rendszerben, az ingyenes képzésben abból kell több helyet meghirdetni. Ha többen más szakra jelentkeznének, a fizetéses helyeken tanulhatnak tovább, hiszen a hazai oktatás elsődleges célja az kellene legyen, hogy a hazai munkaerőpiacra termeljen”

– részletezte az igazgató, aki szerint eddig nem volt stratégia a rezidensképzésben. Az orvostoborzás hatalmas hátránya, hogy hosszú távon kell tervezni. Ha életpályamodellként kínálják fel egy középiskolás fiatalnak a sürgősségi orvoslást, tizenegy évre van szükség, amire tényleg szolgálatot vállalhat ezen a területen.

A gondok pedig nem ma kezdődtek: András-Nagy Róbert tizenegy éve igazgató, és azóta szembesül azzal, hogy nincs elegendő sürgősségi orvos. Ha tizenegy évvel ezelőtt meghoztak volna egy döntést, kialakult volna az irányvonal a rezidensképzésben, ma már megmutatkozna az eredmény. András-Nagy Róbert hangsúlyozta, az ilyen stratégiát politikai konszenzussal kell elfogadni, hogy a kormányváltások se akadályozzák a gyakorlatba ültetését. 

korábban írtuk

Riasztó előrejelzés: „kihalnak” a háziorvosok, ha nem változtatnak az alapellátás finanszírozásán
Riasztó előrejelzés: „kihalnak” a háziorvosok, ha nem változtatnak az alapellátás finanszírozásán

Évek óta kongatja a vészharangot a szakma, a betegek egyesületei, az önkormányzatok amiatt, hogy sorvad az alapellátás az egészségügyben, nincs utánpótlás, mégsem történik előrelépés ebben a kérdésben, sőt évről évre rosszabbodik a helyzet.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

Együttműködnek a rendőrséggel a mezőméhesi nő meggyilkolásával gyanúsított szökevényhez közel álló személyek

Elkezdtek együttműködni a nyomozó hatóságokkal a mezőméhesi nő meggyilkolásával gyanúsított Emil Gânjhez közel álló személyek – nyilatkozták szombaton rendőrségi források. A férfit továbbra is nagy erőkkel keresi a rendőrség.

Együttműködnek a rendőrséggel a mezőméhesi nő meggyilkolásával gyanúsított szökevényhez közel álló személyek
2025. július 12., szombat

Életben tartani a kézi kaszálást – a miniszterelnök-helyettes is kaszált Csíkszentkirályon

Kaszáló Kalákát tartottak Csíkszentkirályon – közölte Facebook-oldalán Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.

Életben tartani a kézi kaszálást – a miniszterelnök-helyettes is kaszált Csíkszentkirályon
2025. július 12., szombat

Motoros szenvedett halálos balesetet egy kalotaszegi faluban

Egy 32 éves motoros meghalt, egy 15 éves kiskorú pedig megsérült egy péntekről szombatra virradó éjszaka történt közlekedési balesetben a Kolozs megyei Magyarkapuson. A motoros egy szabályosan közlekedő személygépkocsiba futott bele hátulról.

Motoros szenvedett halálos balesetet egy kalotaszegi faluban
2025. július 12., szombat

Háromszéken garázdálkodó brassói férfit vettek őrizetbe: telefonos csalókra hívja fel a figyelmet a rendőrség

Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 30 éves Brassó megyei férfi, aki ellen a sepsiszentgyörgyi rendőrség indított nyomozást csalás vádjával. A gyanúsított 9 ezer lejt csalt ki cégektől.

Háromszéken garázdálkodó brassói férfit vettek őrizetbe: telefonos csalókra hívja fel a figyelmet a rendőrség
2025. július 12., szombat

Ne vágjátok le a szárnyainkat! – a MAKOSZ az ösztöndíjak csökkentéséről

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) közölte, feladatának érzi, hogy hangot adjon a diákoknak és pedagógusoknak.

Ne vágjátok le a szárnyainkat! – a MAKOSZ az ösztöndíjak csökkentéséről
2025. július 11., péntek

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójáról is megemlékeznek a Vásárhelyi Forgatagon

Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójáról is megemlékeznek a Vásárhelyi Forgatagon
2025. július 11., péntek

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy

A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy
2025. július 11., péntek

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában

Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában
2025. július 11., péntek

Nem kerül túl sokba az sem, ha valaki egy hétig hagyja az autóját a kolozsvári reptér melletti parkolóban

Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.

Nem kerül túl sokba az sem, ha valaki egy hétig hagyja az autóját a kolozsvári reptér melletti parkolóban
2025. július 11., péntek

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése

Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése