Az orvosok csak akkor tudnak foglalkozni a megelőző intézkedésekkel, ha a betegeik problémáit már megoldották
Annak ellenére, hogy a betegségek megelőzésével jelentős mértékben javulna a lakosság egészségi állapota, Romániában egyelőre nem létezik a prevenció kultúrája: nincs rá anyagi fedezet, nincsen elég orvos, ráadásul nagy a bürokrácia is. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint a háziorvosi szakma ugyan rajta van a preventív orvosi szakágak listáján, ám a gyakorlatban az történik, hogy először gyógyítanak, és ha marad idő – de legtöbb esetben nem marad – , sor kerül a prevencióra is.
2022. szeptember 23., 08:262022. szeptember 23., 08:26
Mindenki egyetért azzal, hogy megelőzéssel jelentős mértékben javulna a lakosság egészségi állapota, azonban a prevenció az utolsó helyre szorul, hiszen még „tűzoltásra” sincs idő, kapacitás, a betegek kezelésére sincs elég orvos, anyagi fedezet. Bár az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kilátásba helyezte, hogy a jövő esztendei keretszerződésben kötelezővé teszik a megelőző csomagokat, sőt meg is büntetik azokat, akik nem vesznek részt a szűrővizsgálatokon, Alexandru Rafila egészségügyi miniszter is elismerte: mielőtt bírságolni kezdenek, pontra kell tenni a rendszert. A tárcavezető az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Tel Avivban rendezett konferenciáját követően – ahol a megelőzés fontossága is szóba került – kifejtette: Romániában nem létezik a prevenció kultúrája.
– mondta a miniszter. Adrian Streinu-Cercel, a szenátus egészségügyi bizottságának elnöke a napokban szintén arról beszélt, új egészségügyi törvényre van szükség, mivel a koronavírus-járvány nagy változásokat hozott a rendszerben. „A megelőzést kell előtérbe helyezni, ez azonban pénzbe kerül, amelynek kiutalásához jogszabályokra van szükség” – hangsúlyozta a szenátor.
Egy egészségügyi szűrés keretében megvizsgált emberek több mint 70 százaléka elhízott vagy túlsúlyos volt, és a vizsgáltak 77 százalékának magas volt a koleszterinszintje, ami a szív- és érrendszeri betegségek fő kockázati tényezője.
Adela Cojan, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke korábban arról beszélt, a jövő évi keretszerződésbe belefoglalják a megelőzési csomagokat, a szolgáltatást elszámolják a háziorvosoknak.
„A megelőzés az utolsó helyre szorul a munkánkban, holott pontosan tudjuk a fontosságát, de először a betegeket kell ellátnunk” – mutatott rá megkeresésünkre Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke. Kifejtette, az emberek sem érdekeltek, ha nincsenek panaszaik, nem jelentkeznek szűrővizsgálatra, másrészt az ingyenes laboratóriumi vizsgálatokra nincs elég pénzkeret. Még azokat sem tudják ingyen elvégezni, ami a diagnózis felállításához lenne feltétlenül szükséges, így az időnkénti ellenőrző vizsgálatok háttérbe szorulnak.
Nem azért, mert az orvos nem akarja, hanem, mert nincs erre már ideje, nem beszélve azokról a településekről, ahol még háziorvos sincs” – mondta Seres Lucia. Meglátása szerint az egészségügyi minisztérium a gyakorlatban kivitelezhető közpolitikákat kellene kidolgozzon, olyanokat, melyek nemcsak papíron mutatnak jól.
Fotó: Haáz Vince
Az egészségügyi alapellátásban jelenleg a tevékenység 1 százalékát teszi ki a prevenció – vont mérleget Gindrovel Dumitra, az orvosi kamara titkára, aki maga is háziorvosként dolgozik egy Dolj megyei faluban. Kiszámolta, hogy az első negyedévben 14 millió szolgáltatást számolt el az Országos Egészségbiztosító Pénztár, 9 600 háziorvosi rendelővel van szerződésük, ez azt jelenti, hogy egy orvos átlagosan 24 konzultációt végez naponta.
A háziorvosok tevékenysége 40 százalékban az akut betegségek kezeléséből áll, 60 százalékban pedig a krónikus betegek ellátásából, a munkaidejük 1 százalékát fordítják megelőzésre. Gindrovel hozzátette, ezen nem lehet változtatni, hiszen egy lázas gyereket legalább két alkalommal meg kell vizsgálni a betegség lefolyása alatt, a krónikus betegeket legalább kéthavonta egyszer meg kell vizsgálja az orvos, amikor felírja a receptet a támogatott gyógyszerekre.
Romániában kétszer annyian halnak meg szívroham következtében, és háromszor több a szív- és érrendszeri megbetegedés, mint Európában – tájékoztatott kedden Andrei Baciu egészségügyi államtitkár.
Észszerűsíteni kellene az egészségügyben a bürokratikus lépéseket, a felszabaduló időben az orvosok foglalkozhatnának a megelőzéssel – fejtette ki lapunknak Opris Zsolt, az orvosi kamara Kovászna megyei elnöke.
– mondta az orvosok szakmai szervezetének háromszéki elnöke. Hozzátette, az egyszerűsítést nem az átláthatóság rovására kell végrehajtani, de például a jelentések egy részét össze lehetne vonni, és elég lenne egy is. Kifejtette, a háziorvosi szakma rajta van a preventív orvosi szakágak listáján, ám a gyakorlatban az történik, hogy a megelőzéssel csak akkor tudnak foglalkozni, ha a betegeik problémáit megoldották. Először gyógyítanak, és ha marad idő – de legtöbb esetben nem marad – , sor kerül a prevencióra is.
Hozzátette, érdemleges prevencióval akkor lehet foglalkozni, ha nem kell az egészségügyben „tüzet oltani”, ám jelenleg az alapellátásban és a hiányszakmák szintjén olyan mértékű az orvoshiány, hogy a betegek ellátására sincsenek elegen.
például egy életmentő sebészeti beavatkozás látványos, míg az nem annyira, ha elküldik a pácienst évente kétszer vércukormérésre, holott ugyanolyan életmentő lehet, ha időben, még a szövődmények megjelenése előtt felfedeznek egy betegséget. Opris Zsolt hangsúlyozta, az alapellátásban az orvosok túlterheltek, nincs utánpótlás, mert nem vonzó a fiatalok számára a szakma. „A prevenció többletteher a túlterhelt orvosok számára, holott anélkül nem lehet egészséges társadalmat építeni. Meg kell találni tehát a megoldást” – összegezte Opris Zsolt.
Átlagban 76,05 év a várható élettartam Romániában, ám a megyék között jelentős különbségek mutatkoznak az Országos Statisztikai Intézet nemrég közzétett adatai alapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.
Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.
Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.
Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.
Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.
A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.
Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!