Bár világszerte széles körben alkalmazzák a telemedicinát, a megelőzést célzó gyógyászat Romániában még alig indult el
Fotó: 123RF
Bár több mint ötven orvosi szakterület esetében szabályozott a megelőzést célzó távgyógyászat használata Romániában, egyelőre sok minden kidolgozásra vár. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint az sem világos még, hogy az orvosok ekként elvégzett munkája miként mérhető és milyen módon finanszírozható.
2022. október 03., 07:492022. október 03., 07:49
Közel két évvel a telemedicinára vonatkozó általános jogi keret megjelenése után, kormányhatározattal jóváhagyták a távgyógyászati szolgáltatások módszertani szabályait. A lapunk által megszólaltatott szakértők szerint kezdetnek ez is előrelépés, de további szabályozásokra van szükség, hogy a betegek is érezzék, hatékonyabb az ellátás, és hogy az orvos és a beteg is időt, energiát spórol meg.
„Ezzel a módszertannal még nem lesz kolbászból a kerítés a hazai egészségügyi ellátásban, de tettünk egy negyedlépést a normalitás fele, és van esély arra, hogy ezzel a problémák egy része megszűnjön” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Lorenzovici László egészségügyi közgazdász.
A módszer több mint 50 orvosi szakterület esetében szabályozza a távgyógyászat használatát, fő célja a megelőzés. A szabályozásban szerepel a patológia, az allergológia, a klinikai immunológia, a fertőző betegségek, a kardiológia, a sebészet, a cukorbetegség, a hematológia, az onkológia, a szemészet vagy a neurológia.
A szabály megteremti a jogi alapot a telemedicinális platformokba történő beruházások ösztönzéséhez, és növelheti az orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Egy 2018-as, az Európai Bizottság számára készített tanulmány szerint a telemedicinát a szakirodalomban vizsgált esetek 73,3 százalékában költséghatékonynak ítélik és értékelik, a konzultációs, utazási vagy időköltségek csökkentése és a betegek életminőségének javítása révén.
Elemzők szerint nagy kihívás a biztonságos kommunikációs platformok létrehozása, hogy szavatolni tudják a betegek egészségügyi információinak bizalmas kezelését és biztonságát. A beteg ugyanakkor visszautasíthatja a távgyógyászati beavatkozást.
Vass Levente lapunknak elmondta, a mostaninál összetettebb, részleteiben kidolgozottabb módszertanra van szükség. Az egészségügyi államtitkár kifejtette, az alaptörvény már rég megvan, a módszer megkésett, de nem volt akut igény rá.
Ugyanis a pandémia súlyos hullámai alatt a kormány, a parlament „kézi vezérléssel” módosította a törvényeket, hogy a beteg személyes jelenlét nélkül is elérje a háziorvost, a szakorvost, megkapja a kezelést, a receptet.
– mondta Vass Levente. Kifejtette, az lenne a lényeg, hogy olyan településeken, kórházakban, járóbeteg-rendelőkben, sürgősségi ellátó központokban, ahol nincs egy-egy szakterületen orvos, a betegek a távgyógyászat útján hozzáférjenek a szolgáltatáshoz, anélkül hogy utazniuk kellene, másrészt az orvosok tudják segíteni egymást.
„Ez viszont csak akkor válik fenntarthatóvá, ha az egészségbiztosító pénztár az új keretszerződés kidolgozása során megfelelő figyelmet és pénzt fordít erre a szolgáltatásra, hogy az orvosoknak is megérje. Ha rendesen megfizetik a telemedicinát, a rendszer kérni fogja az újabb módosításokat a szabályozásban” – szögezte le Vass Levente.
Az új módszertan megteremti a keretet arra, hogy az orvosok gyakorolhassák a telemedicinát, de még nem szabályozza, hogy az ekként elvégzett munka miként mérhető és milyen módon finanszírozható – mutatott rá Lorenzovici László egészségügyi elemző, aki különben tagja az orvosi kamara és az egészségbiztosító pénztár munkacsoportjának, mely éppen erre keresi a megoldást.
– mondja Lorenzovici László, akinek becslése szerint leghamarabb április 1-től lesz alkalmazható a gyakorlatban a telemedicina, amikor életbe lép az új finanszírozási keretszabályozás, amibe már beleépítik a távgyógyászatra vonatkozó elemeket is.
Fotó: Jakab Mónika
„Nagy előrelépés lehet a hazai egészségügyben, ha a szabályozást sikerül végigvinni, az bürokráciamentes, jövőbetekintő és valóságba kapaszkodó lesz. Vannak kételyeim, hogy Románia ezt első nekifutásra meg tudja ugrani, de legalább elkezdődött a folyamat, és könnyebb módosítani, ha már van amit” – értékelt az elemző.
például lehetővé teszik, hogy ha egy kórházban bizonyos időszakban nincs radiológus szakorvos, akkor a felvételek kiértékelését külső szolgáltatásként megvásárolja a szabadpiacról. Lorenzovici László példaként említette, hogy a margittai kórház megvásárolt egy korszerű komputertomográfot, de a jelenlegi jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a kiértékelést a szabadpiacról megvásárolja.
Világszerte széles körben alkalmazzák már a telemedicinát, egyik legnagyobb felhasználója az orvosi képalkotás és a labordiagnosztika, ám Románia egyelőre még csak a „hátsó ajtón” része a folyamatnak – hívta fel a figyelmet Lorenzovici László.
Kifejtette, a rendszer úgy működik, hogy elkészítik a különböző képalkotó vizsgálatokat, elvégzik a laborvizsgálatokat, és azt telemedicina részeként a világról bárhonnan értékelik és érvényesítik. A „hátsó ajtó” azt jelenti, hogy a romániai orvosok egy része esetenként éppen a hivatalos munkaidejében dolgozik külföldre, itthon eddig erre nem volt meg a jogi keret, és még mindig nincs meg a finanszírozás. „Ha megfelelő módszertan jelenik meg, az számos problémát megold, például megszünteti a relatív orvoshiányt bizonyos szakterületeken.
Egy kisvárosi kórház, egy kisebb magánvállalkozás nem kellene radiológust, labororvost alkalmazzon, ha a szabályozás lehetővé teszi, hogy külsősöket szerződtessen” – mondta a szakember. Hozzátette, egy magánvállalkozás alkalmaz tíz radiológust, és ők kiszolgálják az ország ötven kis kórházát vagy az ügyeleti vonalakat, ami méretgazdaságos, mert vizsgálatra fizetnek, és nem alkalmaznak teljes munkaidőben szakorvost.
„Ha megoldódik a telemedicina finanszírozása, a problémák egy része megszűnik, például az egynapos kórházi ellátásban, a sürgősségi ellátásban, mert gördülékenyebb lesz a szolgáltatás, enyhül a szakemberhiány. A járóbeteg-ellátásban viszont nem rövidülnek a várólisták, mert ott nem elég nagy a pénzkeret arra, hogy több szolgáltatást nyújtsanak” – részletezte Lorenzovici László.
Előtérbe került a távgyógyászat a koronavírus-világjárvány miatt, és a kormány sürgősségi rendeletet is elfogadott a telemedicina általános kereteiről, de a Krónikának nyilatkozó orvosprofesszor szerint még számos kérdést kell szabályozni ahhoz, hogy a rendszer működni tudjon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.
A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.
A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!