Csak részben szabályozták a távgyógyászatot: még nem segíti a romániai betegeket a megelőzést célzó telemedicina

Csak részben szabályozták a távgyógyászatot: még nem segíti a romániai betegeket a megelőzést célzó telemedicina

Bár világszerte széles körben alkalmazzák a telemedicinát, a megelőzést célzó gyógyászat Romániában még alig indult el

Fotó: 123RF

Bár több mint ötven orvosi szakterület esetében szabályozott a megelőzést célzó távgyógyászat használata Romániában, egyelőre sok minden kidolgozásra vár. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint az sem világos még, hogy az orvosok ekként elvégzett munkája miként mérhető és milyen módon finanszírozható.

Bíró Blanka

2022. október 03., 07:492022. október 03., 07:49

Közel két évvel a telemedicinára vonatkozó általános jogi keret megjelenése után, kormányhatározattal jóváhagyták a távgyógyászati szolgáltatások módszertani szabályait. A lapunk által megszólaltatott szakértők szerint kezdetnek ez is előrelépés, de további szabályozásokra van szükség, hogy a betegek is érezzék, hatékonyabb az ellátás, és hogy az orvos és a beteg is időt, energiát spórol meg.

„Ezzel a módszertannal még nem lesz kolbászból a kerítés a hazai egészségügyi ellátásban, de tettünk egy negyedlépést a normalitás fele, és van esély arra, hogy ezzel a problémák egy része megszűnjön” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Lorenzovici László egészségügyi közgazdász.

Ötven szakterületen engedélyezett a távgyógyászat

A módszer több mint 50 orvosi szakterület esetében szabályozza a távgyógyászat használatát, fő célja a megelőzés. A szabályozásban szerepel a patológia, az allergológia, a klinikai immunológia, a fertőző betegségek, a kardiológia, a sebészet, a cukorbetegség, a hematológia, az onkológia, a szemészet vagy a neurológia.

Lehetővé teszi, hogy két vagy több szakorvos távoli multidiszciplináris csoportot alkosson például a ritka betegségekben vagy krónikus betegségekben szenvedő betegségek elemzésére, értelmezésére és diagnosztizálására.

A szabály megteremti a jogi alapot a telemedicinális platformokba történő beruházások ösztönzéséhez, és növelheti az orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Egy 2018-as, az Európai Bizottság számára készített tanulmány szerint a telemedicinát a szakirodalomban vizsgált esetek 73,3 százalékában költséghatékonynak ítélik és értékelik, a konzultációs, utazási vagy időköltségek csökkentése és a betegek életminőségének javítása révén.

Elemzők szerint nagy kihívás a biztonságos kommunikációs platformok létrehozása, hogy szavatolni tudják a betegek egészségügyi információinak bizalmas kezelését és biztonságát. A beteg ugyanakkor visszautasíthatja a távgyógyászati beavatkozást.

Akkor lesz valóság, ha lesz rá pénz

Vass Levente lapunknak elmondta, a mostaninál összetettebb, részleteiben kidolgozottabb módszertanra van szükség. Az egészségügyi államtitkár kifejtette, az alaptörvény már rég megvan, a módszer megkésett, de nem volt akut igény rá.

Ugyanis a pandémia súlyos hullámai alatt a kormány, a parlament „kézi vezérléssel” módosította a törvényeket, hogy a beteg személyes jelenlét nélkül is elérje a háziorvost, a szakorvost, megkapja a kezelést, a receptet.

Idézet
A mostaninál részletesebb módszertanra lenne szükség, ami világosan rendezi a beteg-orvos, orvos-orvos közötti kapcsolattartás törvényi hátterét”

– mondta Vass Levente. Kifejtette, az lenne a lényeg, hogy olyan településeken, kórházakban, járóbeteg-rendelőkben, sürgősségi ellátó központokban, ahol nincs egy-egy szakterületen orvos, a betegek a távgyógyászat útján hozzáférjenek a szolgáltatáshoz, anélkül hogy utazniuk kellene, másrészt az orvosok tudják segíteni egymást.

„Ez viszont csak akkor válik fenntarthatóvá, ha az egészségbiztosító pénztár az új keretszerződés kidolgozása során megfelelő figyelmet és pénzt fordít erre a szolgáltatásra, hogy az orvosoknak is megérje. Ha rendesen megfizetik a telemedicinát, a rendszer kérni fogja az újabb módosításokat a szabályozásban” – szögezte le Vass Levente.

További jogszabályokra van szükség

Az új módszertan megteremti a keretet arra, hogy az orvosok gyakorolhassák a telemedicinát, de még nem szabályozza, hogy az ekként elvégzett munka miként mérhető és milyen módon finanszírozható – mutatott rá Lorenzovici László egészségügyi elemző, aki különben tagja az orvosi kamara és az egészségbiztosító pénztár munkacsoportjának, mely éppen erre keresi a megoldást.

Idézet
Románia nagyon le van maradva ezen a területen, de az egészségbiztosító nem tudott lépni, amíg nem jelent meg az orvosi-szakmai részt szabályozó módszertan”

– mondja Lorenzovici László, akinek becslése szerint leghamarabb április 1-től lesz alkalmazható a gyakorlatban a telemedicina, amikor életbe lép az új finanszírozási keretszabályozás, amibe már beleépítik a távgyógyászatra vonatkozó elemeket is.

Galéria

Fotó: Jakab Mónika

„Nagy előrelépés lehet a hazai egészségügyben, ha a szabályozást sikerül végigvinni, az bürokráciamentes, jövőbetekintő és valóságba kapaszkodó lesz. Vannak kételyeim, hogy Románia ezt első nekifutásra meg tudja ugrani, de legalább elkezdődött a folyamat, és könnyebb módosítani, ha már van amit” – értékelt az elemző.

A beteg szempontjából akkor lesz mérhető haszna, ha további jogszabályokat is elfogadnak,

például lehetővé teszik, hogy ha egy kórházban bizonyos időszakban nincs radiológus szakorvos, akkor a felvételek kiértékelését külső szolgáltatásként megvásárolja a szabadpiacról. Lorenzovici László példaként említette, hogy a margittai kórház megvásárolt egy korszerű komputertomográfot, de a jelenlegi jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a kiértékelést a szabadpiacról megvásárolja.

Megszünteti a relatív orvoshiányt egyes szakterületeken

Világszerte széles körben alkalmazzák már a telemedicinát, egyik legnagyobb felhasználója az orvosi képalkotás és a labordiagnosztika, ám Románia egyelőre még csak a „hátsó ajtón” része a folyamatnak – hívta fel a figyelmet Lorenzovici László.

Kifejtette, a rendszer úgy működik, hogy elkészítik a különböző képalkotó vizsgálatokat, elvégzik a laborvizsgálatokat, és azt telemedicina részeként a világról bárhonnan értékelik és érvényesítik. A „hátsó ajtó” azt jelenti, hogy a romániai orvosok egy része esetenként éppen a hivatalos munkaidejében dolgozik külföldre, itthon eddig erre nem volt meg a jogi keret, és még mindig nincs meg a finanszírozás. „Ha megfelelő módszertan jelenik meg, az számos problémát megold, például megszünteti a relatív orvoshiányt bizonyos szakterületeken.

Idézet
Jelenleg mesterségesen ráerőszakolják az egészségügyi szolgáltatókra, hogy labororvost, radiológust alkalmazzanak, ez generálja az orvoshiányt.

Egy kisvárosi kórház, egy kisebb magánvállalkozás nem kellene radiológust, labororvost alkalmazzon, ha a szabályozás lehetővé teszi, hogy külsősöket szerződtessen” – mondta a szakember. Hozzátette, egy magánvállalkozás alkalmaz tíz radiológust, és ők kiszolgálják az ország ötven kis kórházát vagy az ügyeleti vonalakat, ami méretgazdaságos, mert vizsgálatra fizetnek, és nem alkalmaznak teljes munkaidőben szakorvost.

„Ha megoldódik a telemedicina finanszírozása, a problémák egy része megszűnik, például az egynapos kórházi ellátásban, a sürgősségi ellátásban, mert gördülékenyebb lesz a szolgáltatás, enyhül a szakemberhiány. A járóbeteg-ellátásban viszont nem rövidülnek a várólisták, mert ott nem elég nagy a pénzkeret arra, hogy több szolgáltatást nyújtsanak” – részletezte Lorenzovici László.

korábban írtuk

Szabályozásra szorul a távgyógyászat – Szabó Béla professzor szerint a krónikus betegek kezelésében lehet hasznos a módszer
Szabályozásra szorul a távgyógyászat – Szabó Béla professzor szerint a krónikus betegek kezelésében lehet hasznos a módszer

Előtérbe került a távgyógyászat a koronavírus-világjárvány miatt, és a kormány sürgősségi rendeletet is elfogadott a telemedicina általános kereteiről, de a Krónikának nyilatkozó orvosprofesszor szerint még számos kérdést kell szabályozni ahhoz, hogy a rendszer működni tudjon. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 20., szombat

Viharos idők: felhőszakadásokra, erős szélre figyelmeztetnek a meteorológusok, jégeső is lehet

Esőre és viharokra figyelmeztető narancssárga és sárga, vagyis másod- és elsőfokú riasztásokat adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) összesen 21 megyére.

Viharos idők: felhőszakadásokra, erős szélre figyelmeztetnek a meteorológusok, jégeső is lehet
2024. július 19., péntek

Szüntelen kánikula: négy személy vesztette életét, miután sok időt tartózkodott a tűző napon

Az elmúlt öt nap során négy személy meghalt Arad megyében a kánikula miatt – közölték pénteken a megyei sürgősségi kórház képviselői.

Szüntelen kánikula: négy személy vesztette életét, miután sok időt tartózkodott a tűző napon
2024. július 19., péntek

Kolozs és Bihar megyei is található Románia legkedveltebb strandjai, aquaparkjai között

A kánikulára való tekintettel a Clubulcopiilor.ro portál górcső alá vette Románia 15 legjobb strandját, fürdőhelyét, amely a legtöbb értékelést kapta a látogatók részéről.

Kolozs és Bihar megyei is található Románia legkedveltebb strandjai, aquaparkjai között
2024. július 19., péntek

Újabb út épül Bihar megyében: összekapcsolják a nagyváradi és az agglomerációs körgyűrűt

A jobb közúti összeköttetés biztosítása érdekében új utat fog építeni Nagyvárad agglomerációjában a Bihar megyei önkormányzat és a megyeszékhely polgármesteri hivatala – tájékoztatott pénteken a megyei közgyűlés sajtóosztálya.

Újabb út épül Bihar megyében: összekapcsolják a nagyváradi és az agglomerációs körgyűrűt
2024. július 19., péntek

Kamerákkal akartak véget vetni a kukalopásoknak, de az oszlopot is elvitték

Lopások sorozatára irányítja rá a figyelmet az Arad, Temes, Krassó-Szörány, Hunyad és részben Fehér megyében a főutakat és autópályákat kezelő Temesvári Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).

Kamerákkal akartak véget vetni a kukalopásoknak, de az oszlopot is elvitték
2024. július 19., péntek

Van, ahol tovább tombol a kánikula; Erdély, a Bánság és a Partium is érintett

Újabb kánikulára figyelmeztető riasztásokat adtak ki pénteken a meteorológusok a Bánság, Erdély, Moldva, Dobrudzsa, a Partium, Olténia és Munténia különböző térségeire.

Van, ahol tovább tombol a kánikula; Erdély, a Bánság és a Partium is érintett
2024. július 19., péntek

Áramütés miatt meghalt egy távközlési vállalat alkalmazottja Arad megyében

Áramütés miatt meghalt csütörtök este egy távközlési vállalat egy alkalmazottja, aki az Arad megyei Aradkövi településen egy villanyoszlopon dolgozott.

Áramütés miatt meghalt egy távközlési vállalat alkalmazottja Arad megyében
2024. július 18., csütörtök

Dohánygyár helyett aréna: ideiglenes helyszínen tartják idén a sepsiszentgyörgyi Sepsi Tabakó fesztivált

Ideiglenes helyszínen, a Sepsi Arénában tartják augusztus 29. és 31. között a Sepsi Tabakó Fesztivált az erdélyi Sepsiszentgyörgyön.

Dohánygyár helyett aréna: ideiglenes helyszínen tartják idén a sepsiszentgyörgyi Sepsi Tabakó fesztivált
2024. július 18., csütörtök

Több ezer négyzetméteren égett az erdő Brassó megyében, a tűzoltók két napig küzdöttek a lángokkal

Csütörtök este sikerült eloltani a Brassó megyei az Alsóucsa (Ucea de Jos) község területén kitört erdőtüzet.

Több ezer négyzetméteren égett az erdő Brassó megyében, a tűzoltók két napig küzdöttek a lángokkal
2024. július 18., csütörtök

Egyre sikeresebb a magyar oktatás a Csángóföldön, ahová óvónőket és tanítónőket toboroznak

A Bákó megyei településeken zajló magyar oktatási programba bekapcsolódó óvónőket és tanítónőket keres a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ).

Egyre sikeresebb a magyar oktatás a Csángóföldön, ahová óvónőket és tanítónőket toboroznak