Legalább 50 ezer egészségügyi asszisztensre lenne szükség, megakadályozandó a rendszer összeomlását
Fotó: Gábos Albin
Egy nemrég napvilágot látott felmérés szerint a romániai lakosság elöregedése, a sérülékeny társadalmi réteg romló egészségi állapota, valamint az egészségügyi szakszemélyzet kivándorlása hatalmas kihívások elé állítja a következő években az ellátórendszert. A Krónikának nyilatkozó szakember elmondta, a folyamatot megakadályozandó, hangsúlyt kell fektetni a szakember-utánpótlásra, a képzett munkaerő megtartására.
2022. május 14., 17:432022. május 14., 17:43
Az orvosok, asszisztensek, ápolók migrációja miatt Romániában kockázatossá válhat az egészségügyi ellátás, az országban még legalább 50 ezer asszisztensre lenne szükség, hogy a következő évek kihívásainak megfeleljen a rendszer. Jelenleg nincs égető hiány egészségügyi asszisztensből, a meghirdetett állásokra általában még többen is jelentkeznek, viszont hét-nyolc év múlva a jelenleg dolgozók mintegy egyharmada nyugdíjba vonul, és akkor összeomlás fenyegeti a rendszert – szögezte le megkeresésünkre Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei vezetője.
A témában a Frame tanácsadó cég a bukaresti Carol Davila Egészségügyi Posztlíceum és a Mioara Mincu Elméleti Líceum megbízásából készített felmérést, aminek eredményeit hétfőn tették közzé. Az Agerpres hírügynökség által közölt elemzésben arra mutatnak rá, hogy
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint az idősek aránya 20 százalékkal haladja meg a 14 évnél fiatalabbak számát, a következő években pedig ez az arány romlani fog. A 65 év felettiek száma meghaladta a 3,8 millió főt, ami a lakosság 17,5 százaléka, miközben a gyerekek száma 3,19 millió, vagyis 14,5 százalék. Ez év januárjában az 50 és 54 év közöttiek aránya 8,9 százalékos volt, ez a korcsoport 10–15 év múlva vonul nyugdíjba. A helyzetet tovább rontja, hogy Romániában a lakosság egészségi állapota és a várható élettartam a legrosszabb Európa-szinten, a szív-ér rendszeri megbetegedések jelentik a fő elhalálozási okot, a daganatos betegségek közül a tüdőrák okozza a legtöbb elhalálozást.
A Frames elemzése ezekre az adatokra hivatkozva utal arra, hogy az országban sürgősen növelni kell az egészségügyiasszisztens-képzés mértékét. Szintén a statisztikai hivatal adataira támaszkodva közlik, hogy 2020-ban az országban 137 589 középfokú képesítéssel rendelkező asszisztens dolgozott, 18 ezerrel több, mint 2015-ben, mellettük még 16 784 felsőfokú képesítéssel rendelkező egészségügyi asszisztenst foglalkoztattak a rendszerben. Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala adatai szerint Romániában az ezer főre jutó egészségügyi szakszemélyzet tekintetében sokkal rosszabb a helyzet, mint a többi tagállamban. E szerint 2019-ben Romániában ezer lakosra 3,2 orvos jutott, míg az uniós átlag 3,9 volt, illetve 7,5 egészségügyi asszisztens, miközben 8,4 volt az ezer főre eső uniós átlag.
Elemzők szerint valószínű, hogy több mint 100 ezer romániai asszisztens dolgozik külföldön, Románia egyike a legtöbb egészségügyi szakembert az európai munkaerőpiacra kibocsátó országoknak, miközben itthon folyamatosan növekszik a hiány. Az Ápolók Nemzetközi Tanácsa (International Council of Nurses, ICN) arra mutat rá, hogy a koronavírus-járvány tovább rontotta az amúgy is törékeny globális helyzetet, a következő évtizedben világszinten még 13 millió ápolóra lenne szükség, a jelenleg dolgozó 28 milliót kiegészítve. Ezenkívül számíthatunk arra, hogy világszinten minden hatodik egészségügyi asszisztens a következő tíz évben nyugdíjba vonul, ami azt eredményezi, hogy 4,7 millió pályakezdőre lesz szükség, hogy őket helyettesítsék.
Az egészségügyi szakszemélyzet kivándorlása kihívások elé állítja a következő években az ellátórendszert
Fotó: 123RF
A romániai lakosság hozzáférése az egészségügyi alapellátáshoz különösen vidéken okoz gondot, ami azt eredményezi, hogy a különben megelőzhető betegségekben szenvedő betegek állapota súlyosbodik. A kezelhető betegségek okozta elhalálozás nálunk kétszer nagyobb, mint az uniós átlag, ezek között szerepel a prosztata- és a mellrák – mutat rá az Európai Bizottság jelentése.
A Frames elemzése szerint több megyében a szakemberhiány miatt gyakorlatilag lebénult a betegségmegelőző tevékenység. A versenyszféra ugyanakkor erősödik, a magánszakrendelők száma látványosan megnőtt tíz év alatt, míg 2010-ben 7716 működött, 2020-ban már 12 274, és idén az előrejelzések szerint a számuk meghaladja a 13 ezret. Ugyanebben az időszakban a magánkórházak száma is 75-ről 159-re emelkedett. A magán egészségügyi ellátórendszer üzleti forgalma 2020-ban 11 százalékkal nőtt 2019-hez képest, és 312 százalékkal emelkedett, összehasonlítva a 2011-es forgalommal, és elérte a 15,4 milliárd lejt. 2021-re 1 milliárd lejes forgalmat becsülnek, a mérlegek a későbbiekben készültek el. Mindebből következik, hogy a magánszféra nyomást gyakorolt a munkaerőpiacra, hiszen az ott dolgozó asszisztensek száma tíz év alatt megkétszereződött, 2020-ban meghaladta a 45 ezret. Összességében a magán egészségügyi rendszer 78 ezer alkalmazottat foglalkoztatott, 75 százalékkal többet, mint 2010-ben.
Jelenleg nincs hiány egészségügyi asszisztensből, de 2030-ban a „dekrét-generáció” tagjai nyugdíjba vonulnak, ami azt jelenti, hogy az egészségügyi rendszerben az alkalmazottak egyharmada nyugdíjba megy, erre készülni kell, különben összeomlik az ellátás – fogalmazta meg Vasile Neagovici.
A szakszervezeti bizalmi rámutatott, a koronavírus-járvány időszakában nem volt idő és lehetőség a szakemberek képzésére, mindenkit alkalmaztak, akinek volt bátorsága, hogy a pandémia alatt helytálljon, viszont az ágazatban nagyon fontos a tapasztalat és a szaktudás. A következő években finanszírozni kell akár uniós alapokból a továbbképzéseket, és figyelni kell arra, hogy az ott dolgozó szakembereket meg tudják tartani a kórházak, hiszen a magánszféra, Nyugat-Európa folyamatosan lecsap a tapasztalt, képzett asszisztensekre, vonzó bérezést kínálva számukra. Neagovici felidézte,
Az érdekvédelmi szervezet háromszéki vezetője arra is kitért, hogy a 2018-as fizetések levegővételhez juttatták az egészségügyi alkalmazottakat, de azóta az infláció miatt sokat veszített reálértékéből a jövedelmük. Hozzátette, a feladatok egy részét korszerűsítik, digitalizálják, ezzel a meglevő állások egy részét sikerül talán helyettesíteni, de az egészségügyben mindig szükség lesz emberekre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!