Társadalmi és gazdasági bomba a lakosság elöregedése

Legalább 50 ezer egészségügyi asszisztensre lenne szükség, megakadályozandó a rendszer összeomlását •  Fotó: Gábos Albin

Legalább 50 ezer egészségügyi asszisztensre lenne szükség, megakadályozandó a rendszer összeomlását

Fotó: Gábos Albin

Egy nemrég napvilágot látott felmérés szerint a romániai lakosság elöregedése, a sérülékeny társadalmi réteg romló egészségi állapota, valamint az egészségügyi szakszemélyzet kivándorlása hatalmas kihívások elé állítja a következő években az ellátórendszert. A Krónikának nyilatkozó szakember elmondta, a folyamatot megakadályozandó, hangsúlyt kell fektetni a szakember-utánpótlásra, a képzett munkaerő megtartására.

Bíró Blanka

2022. május 14., 17:432022. május 14., 17:43

Az orvosok, asszisztensek, ápolók migrációja miatt Romániában kockázatossá válhat az egészségügyi ellátás, az országban még legalább 50 ezer asszisztensre lenne szükség, hogy a következő évek kihívásainak megfeleljen a rendszer. Jelenleg nincs égető hiány egészségügyi asszisztensből, a meghirdetett állásokra általában még többen is jelentkeznek, viszont hét-nyolc év múlva a jelenleg dolgozók mintegy egyharmada nyugdíjba vonul, és akkor összeomlás fenyegeti a rendszert – szögezte le megkeresésünkre Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei vezetője.

A témában a Frame tanácsadó cég a bukaresti Carol Davila Egészségügyi Posztlíceum és a Mioara Mincu Elméleti Líceum megbízásából készített felmérést, aminek eredményeit hétfőn tették közzé. Az Agerpres hírügynökség által közölt elemzésben arra mutatnak rá, hogy

a lakosság elöregedése és a sérülékeny társadalmi réteg, azaz az idősek és a gyerekek romló egészségi állapota hatalmas kihívások elé állítja a következő években az ellátórendszert, „az elöregedés és a betegségek társadalmi és gazdasági bombaként ketyegnek”.

Romániában a legrosszabb a lakosság egészségi állapota

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint az idősek aránya 20 százalékkal haladja meg a 14 évnél fiatalabbak számát, a következő években pedig ez az arány romlani fog. A 65 év felettiek száma meghaladta a 3,8 millió főt, ami a lakosság 17,5 százaléka, miközben a gyerekek száma 3,19 millió, vagyis 14,5 százalék. Ez év januárjában az 50 és 54 év közöttiek aránya 8,9 százalékos volt, ez a korcsoport 10–15 év múlva vonul nyugdíjba. A helyzetet tovább rontja, hogy Romániában a lakosság egészségi állapota és a várható élettartam a legrosszabb Európa-szinten, a szív-ér rendszeri megbetegedések jelentik a fő elhalálozási okot, a daganatos betegségek közül a tüdőrák okozza a legtöbb elhalálozást.

Az alkoholfogyasztás, az egészségtelen étkezés mértéke is nagyobb az európai átlagnál, a tinédzserek körében magas a túlsúlyosak és a dohányzók száma, és ez a mutató az elmúlt két évtizedben folyamatosan emelkedett.

A Frames elemzése ezekre az adatokra hivatkozva utal arra, hogy az országban sürgősen növelni kell az egészségügyiasszisztens-képzés mértékét. Szintén a statisztikai hivatal adataira támaszkodva közlik, hogy 2020-ban az országban 137 589 középfokú képesítéssel rendelkező asszisztens dolgozott, 18 ezerrel több, mint 2015-ben, mellettük még 16 784 felsőfokú képesítéssel rendelkező egészségügyi asszisztenst foglalkoztattak a rendszerben. Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala adatai szerint Romániában az ezer főre jutó egészségügyi szakszemélyzet tekintetében sokkal rosszabb a helyzet, mint a többi tagállamban. E szerint 2019-ben Romániában ezer lakosra 3,2 orvos jutott, míg az uniós átlag 3,9 volt, illetve 7,5 egészségügyi asszisztens, miközben 8,4 volt az ezer főre eső uniós átlag.

Egy tanulmány szerint a közszférában dolgozó egészségügyi asszisztensek száma az elmúlt 23 évben 25 százalékkal csökkent, miközben az ellátásra szoruló betegek száma 12 százalékkal nőtt.

Elemzők szerint valószínű, hogy több mint 100 ezer romániai asszisztens dolgozik külföldön, Románia egyike a legtöbb egészségügyi szakembert az európai munkaerőpiacra kibocsátó országoknak, miközben itthon folyamatosan növekszik a hiány. Az Ápolók Nemzetközi Tanácsa (International Council of Nurses, ICN) arra mutat rá, hogy a koronavírus-járvány tovább rontotta az amúgy is törékeny globális helyzetet, a következő évtizedben világszinten még 13 millió ápolóra lenne szükség, a jelenleg dolgozó 28 milliót kiegészítve. Ezenkívül számíthatunk arra, hogy világszinten minden hatodik egészségügyi asszisztens a következő tíz évben nyugdíjba vonul, ami azt eredményezi, hogy 4,7 millió pályakezdőre lesz szükség, hogy őket helyettesítsék.

Az egészségügyi szakszemélyzet kivándorlása kihívások elé állítja a következő években az ellátórendszert •  Fotó: 123RF Galéria

Az egészségügyi szakszemélyzet kivándorlása kihívások elé állítja a következő években az ellátórendszert

Fotó: 123RF

Előtérben a magán egészségügyi ellátórendszer

A romániai lakosság hozzáférése az egészségügyi alapellátáshoz különösen vidéken okoz gondot, ami azt eredményezi, hogy a különben megelőzhető betegségekben szenvedő betegek állapota súlyosbodik. A kezelhető betegségek okozta elhalálozás nálunk kétszer nagyobb, mint az uniós átlag, ezek között szerepel a prosztata- és a mellrák – mutat rá az Európai Bizottság jelentése.

Az országban Vaslui megyében a legmagasabb – 23 százalékos – azok aránya, akik nehezen jutnak hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az erdélyi megyék közül Kovászna, Brassó és Szeben megyében a legrosszabb a helyzet, ezekben a megyékben a lakosság 9–15 százaléka nehezen fér hozzá az ellátáshoz.

A Frames elemzése szerint több megyében a szakemberhiány miatt gyakorlatilag lebénult a betegségmegelőző tevékenység. A versenyszféra ugyanakkor erősödik, a magánszakrendelők száma látványosan megnőtt tíz év alatt, míg 2010-ben 7716 működött, 2020-ban már 12 274, és idén az előrejelzések szerint a számuk meghaladja a 13 ezret. Ugyanebben az időszakban a magánkórházak száma is 75-ről 159-re emelkedett. A magán egészségügyi ellátórendszer üzleti forgalma 2020-ban 11 százalékkal nőtt 2019-hez képest, és 312 százalékkal emelkedett, összehasonlítva a 2011-es forgalommal, és elérte a 15,4 milliárd lejt. 2021-re 1 milliárd lejes forgalmat becsülnek, a mérlegek a későbbiekben készültek el. Mindebből következik, hogy a magánszféra nyomást gyakorolt a munkaerőpiacra, hiszen az ott dolgozó asszisztensek száma tíz év alatt megkétszereződött, 2020-ban meghaladta a 45 ezret. Összességében a magán egészségügyi rendszer 78 ezer alkalmazottat foglalkoztatott, 75 százalékkal többet, mint 2010-ben.

Folyamatosan „vadásszák” a tapasztalt, képzett asszisztenseket

Jelenleg nincs hiány egészségügyi asszisztensből, de 2030-ban a „dekrét-generáció” tagjai nyugdíjba vonulnak, ami azt jelenti, hogy az egészségügyi rendszerben az alkalmazottak egyharmada nyugdíjba megy, erre készülni kell, különben összeomlik az ellátás – fogalmazta meg Vasile Neagovici.

A szakszervezeti bizalmi rámutatott, a koronavírus-járvány időszakában nem volt idő és lehetőség a szakemberek képzésére, mindenkit alkalmaztak, akinek volt bátorsága, hogy a pandémia alatt helytálljon, viszont az ágazatban nagyon fontos a tapasztalat és a szaktudás. A következő években finanszírozni kell akár uniós alapokból a továbbképzéseket, és figyelni kell arra, hogy az ott dolgozó szakembereket meg tudják tartani a kórházak, hiszen a magánszféra, Nyugat-Európa folyamatosan lecsap a tapasztalt, képzett asszisztensekre, vonzó bérezést kínálva számukra. Neagovici felidézte,

már 2019-ben egy németországi szemináriumon elhangzott, hogy Németországnak a következő öt évben 50 ezer egészségügyi asszisztensre lesz szüksége, ezt saját képzéssel nem tudják fedezni, így Kelet-Európában toboroznak szakembereket.

Az érdekvédelmi szervezet háromszéki vezetője arra is kitért, hogy a 2018-as fizetések levegővételhez juttatták az egészségügyi alkalmazottakat, de azóta az infláció miatt sokat veszített reálértékéből a jövedelmük. Hozzátette, a feladatok egy részét korszerűsítik, digitalizálják, ezzel a meglevő állások egy részét sikerül talán helyettesíteni, de az egészségügyben mindig szükség lesz emberekre.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről
2025. július 09., szerda

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást

Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást
2025. július 09., szerda

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás

A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás
2025. július 09., szerda

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata

Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata
2025. július 09., szerda

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek

Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek
2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára
2025. július 08., kedd

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését

A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését