Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A gondatlanság, esetenként a szakember hiánya vagy a kórháztól való akár száz kilométerekben mérhető távolság, illetve az elmúlt két évben a világjárvány okozta korlátozások számos beteget otthon tartottak, miközben állapotuk látványosan romlott. A felmérések szerint a legnagyobb gondot viszont a félelem jelentette – vont mérleget a Krónika kérdésére dr. Mártha Orsolya marosvásárhelyi urológus, egyetemi tanár.
2022. szeptember 16., 17:082022. szeptember 16., 17:08
2022. szeptember 16., 19:172022. szeptember 16., 19:17
A pandémia lecsengése után is sokan még az ingyenes szűrővizsgákra sem jelentkeznek, többen csak akkor lépik át az orvosi rendelők küszöbét, amikor már jelentős egészségi gondokkal szembesülnek. „A tudatosítási kampányoknak köszönhetően
– állapította meg a szakember. Szerinte ugyan nő azon ötven évet betöltöttek száma, akik eljárnak időszakos ellenőrzésekre, de még mindig sokan csak az utolsó pillanatban – vagy azt követően – keresik fel az orvost. Bár az egészségügyi hatóságok és az orvosok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a méhnyakrákszűrésre, a hölgyek többsége részéről érdektelenség tapasztalható – mondta a szakorvos.
Egy másik ok a koronavírus-világjárvány okozta kétéves kiesés: számos esetben a daganatok rendkívül megnőttek, és az addig műthetőnek tartott eseteken nem lehet már segíteni. „Valós kezelés helyett már csak a palliatív ellátás áll az orvos rendelkezésére, ami az életet meghosszabbító, és nem életet mentő beavatkozás” – fejtette ki az ország egyik legelismertebb és keresettebb urológiai klinikáját irányító orvos.
Kérdésünkre, hogy a betegségmegelőző, illetve szűrési kampányok hirdetésében mennyire partnerek a háziorvosok, Mártha Orsolya elmondta, vannak rendkívül jól felkészült szakemberek, akik fontosnak tekintik a prevenciót és a betegség mielőbbi felfedezését, és vannak olyanok, akik többet is tehetnének a pácienseikért.
Ahogy egy ház építésénél kihagyhatatlan az alap öntése, úgy az egészségügyi hálózat is elképzelhetetlen a háziorvosok hathatós munkája nélkül” – szögezte le.
A funkcionális urológiáról tanácskoztak Vásárhelyen
Első alkalommal szerveztek Erdélyben nemzetközi konferenciát, amelyet a szakma kimondottan a funkcionális urológiának és aktuális kérdéseinek szentelte. Ez az urológia újabb pillére, amely az életminőségre fókuszál. Mártha Orsolya, a Marosvásárhelyen tartott rendezvény főszervezője példaként említette a súlyos rák- vagy cukorbetegek esetét, akiket gyógyítani ugyan nem lehet, de emberhez méltó életmódot élhetnek. Az egyetemi oktató az öregedő vízhólyagról beszélt, amely az egyénnel együtt öregszik. Magyarán ez azt jelenti, hogy nem kizárólag a patológiai okok válthatnak ki alsó húgyúti panaszokat. „Vannak olyan helyzetek, amikor azzal is számolni kell, hogy az évek múlásával megváltozik a hólyag fala, csökken az összehúzódó képessége, vagy ellenkezőleg, fokozódik, különböző panaszokat okozva” – mondta.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!