A 150 éves kolozsvári vasút születésnapi ünnepségén a Magyar Államvasutak (MÁV) a járványhelyzetre hivatkozva nem képviseltette magát. Kérdés, jelenlétük ellensúlyozta volna azt, hogy az évforduló tiszteletére elhelyezett emléktábla sem nyelvében, sem tartalmában nem vesz tudomást azokról, akik a vonalat é
Kimondottan szórakoztató Klaus Iohannis román államfő múlt heti kijelentése, amely szerint Románia helyesli, hogy az EU-s támogatások folyósítását a jogállamisági alapelvek betartásától tegyék függővé.
Bemutatták Bukarestben A székelység képes története című román nyelvű könyvet, amelyet a Hargita megyei önkormányzat gondozásában a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont adott ki.
Amennyiben a PNL–USR-szövetség nem tudja megszerezni a bukaresti főpolgármesteri tisztséget, az országos jelentőségű kudarcként hathat a két párt megítélésére, az RMDSZ számára pedig a járványhelyzetből fakadó választói távolmaradás jelenti az elsődleges veszélyt.
Kihirdette Klaus Iohannis államelnök pénteken a törvényt, amely értelmében könnyített körülmények között ingázhatnak ezentúl a román–magyar határ mentén élők, amennyiben rendelkeznek ingázói okirattal.
A Bihar megyei és nagyváradi magyarok szerint jó irányba tart a megyeszékhely, a város fejlődésével leginkább a fiatalok elégedettek. A Bálványos Intézet kutatásából az is kiderül, hogy Bihar megyében jelentősen elkülönül a magyarság a többségi román közösségtől.
Csak a szokásos történet: Kolozsváron megint semmibe vették a magyar közösséget, a magyar nyelvet és a történelmi tényeket, amikor kizárólag román nyelvű emléktáblát helyeztek ki a vasútállomás falára a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal átadásának 150. évfordulóján.
Az erdélyi magyarok körében konszenzus van arról, hogy meg kell tanulniuk románul – derül ki egy szerdán ismertetett felmérésből. A Kisebbségi Monitor 2020 című kutatás eredményei szerint az erdélyi magyarság megengedő a román nyelvű oktatással szemben.
Talán nem túlságosan nagy túlzás történelmi jelentőségű eseménynek nevezni az észak-erdélyi autópálya első Bihar megyei szakasza, a hozzá kapcsolódó magyarországi M4-es autópálya újonnan elkészült üteme, illetve a kettő közötti határátkelőhely elmúlt napokban lezajlott felavatását.
Átadták a Magyarország és Románia közötti második autópálya-határátkelőt pénteken a magyar és a román külügyminiszter, valamint a román szállításügyi miniszter jelenlétében.
Két furgonban 28 elbújt személyt találtak az elmúlt éjszaka a román hatóságok a Nagylak 2 – Csanádpalota határátkelőhelyen – közölte honlapján a román határrendészet.
Bíróság kötelezett arra egy magyar anyát Kolozsváron, hogy adja román óvodába a román apától származó gyermekét. A jogtanácsosként tevékenykedő kincses városi nő nem tudja elfogadni az ítéletet, mivel neki sem származott hátránya abból, hogy magyarul tanult, ezért folytatja a pereskedést.
A magyar hatóságok által bevezetett utazási korlátozásokról beszélt telefonon hétfőn reggel Marcel Vela román és Pintér Sándor magyar belügyminiszter. A megbeszélés eredményeképpen a korábban kijelölt nyolc határátkelő mellett még négy nyitva lesz a román állampolgárok számára.
Várhatóan szeptember 4-én Magyarország és Románia miniszterelnökének jelenlétében avatják fel a határhoz vezető, Bihar–Bors autópálya-szakaszt és az új határátkelőt – nyilatkozta a Digi24 televíziónak Ovidiu Barbier, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) igazgatóhelyettese.&
A román politikai elit hatalma elvesztésétől tart, nem bízik a szomszédokban, a magyarellenességet pedig központilag szervezik Bukarestben – többek között erről beszélt a Krónikának a bukaresti állampolitika, illetve a tervezett amerikai csapatáttelepítések kapcsán Barabás T. János.
A magyar élvonalbeli bajnokságban szereplő Puskás Akadémia labdarúgócsapata szerződtette a román válogatott Alexandru Băluțát.
Embercsempészés gyanújával indult bűnvádi eljárás egy 50 éves bukaresti nő ellen, aki Magyarországra illegálisan átszökni próbáló török állampolgárokat szállított gépkocsija ponyvás utánfutójában – közölte szerdán a román határrendészet.
Öt évvel a kommunista diktatúrák bukása után a CIA is dokumentálta Bukarest Magyarországgal kapcsolatos félelmeit. Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint mára e kérdésben a lényeg nem, csak a politikai technika változott.