Magas szinten szervezik a magyarellenességet

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

A román politikai elit hatalma elvesztésétől tart, nem bízik a szomszédokban, a magyarellenességet pedig központilag szervezik Bukarestben – többek között erről beszélt a Krónikának a bukaresti állampolitika, illetve a tervezett amerikai csapatáttelepítések kapcsán Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági intézet vezető elemzője. Szerinte magyar–román viszonylatban nem lehet bízni a huszárvágásokban.

Balogh Levente

2020. augusztus 13., 07:592020. augusztus 13., 07:59

Néhány száz amerikai katona Romániába jövetele nem módosít lényegileg az ország biztonsági helyzetén – jelentette ki a Krónika kérdésére Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet kolozsvári származású elemzője annak kapcsán, hogy Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete nemrég közölte: jelentős számú amerikai katonát csoportosítanak át Romániába.

Lapunk ennek apropóján kérdezte az elemzőt a román–amerikai viszonyról, a Románia és a térség többi országa közötti kapcsolatokról, illetve a magyar–román közeledés lehetőségéről.

Növekszik a globális szintű biztonsági kihívás

Barabás T. emlékeztetett: az idén őszre tervezett, Kaukázus elnevezésű oroszországi hadgyakorlaton a sajtó szerint óriási létszámú erő, mintegy 120 ezer katona és 3000 tank vesz részt, tehát a mi térségünkben lévő katonapolitika nem nevezhető agresszívnek, vagy túlméretezettnek. Felhívta a figyelmet, hogy a NATO délkeleti szárnyán lévő államok – Románia, Magyarország, Bulgária, Görögország, kisebb mértékben a problémás Törökország – hosszú távú terv alapján konszolidálják közös védelmüket.

„Magya­rán kis lépésekkel haladunk előre, modernizálódnak a hadseregek, és az együttműködések is új szintre kerülnek, így például integráltabb lesz a térség légvédelme.

Idézet
Magyarország és Románia számára ez nagyon előnyös, mert erősödik térségünk szolidaritása, és olcsóbban jutunk hozzá jobb védelemhez.

Azt is megemlíteném, hogy magyar szempontból kicsi a valószínűsége egy hagyományos háborúnak Oroszországgal vagy más állammal, viszont a koronavírus-járvány miatt is gyorsan növekszik a már globális szintű biztonsági kihívás, a hibrid konfrontáció veszélye: kiberhadviselés, gazdasági problémák, illegális migráció, szélsőséges ideológiák terjedése, terrorizmus, demokráciaellenes propaganda erősödése, energia/környezetvédelmi gondok. Ez a biztonsági felfogása például a nem NATO-tag Ukrajnának is, pedig az ukránok jobban ki vannak téve katonai konfliktusoknak” – ecsetelte a helyzetet.

Felvetésünkre, hogy mi indokolja a katonák átcsoportosításáról hozott amerikai döntést, emlékeztetett: az USA már régóta nehezményezi Németország és más nyugati NATO-tagállamok csekélynek tekintett hozzájárulását a közös védelemhez – az Európában állomásozó haderői egy részét hazaviszi, kisebb részét térségünkbe költözteti, ahol szívesebben fogadjuk őket, és nagyobb szükség is lehet rájuk.

Idézet
Az USA és a NATO számára felértékelődött Dél-Kelet-Európa biztonsága.

Oroszországot már említettem. Líbia, Szíria és általában a MENA (Middle East and North Africa, azaz Közel-Kelet és Észak-Afrika) sajnos hosszú távon ki lesznek téve katonai konfliktusoknak. Afrikában és Ázsia jó részében népességrobbanás van folyamatban, miközben növekszik a szárazság és a politikai instabilitás is.

Idézet
Ez utóbbi gondokat jelenleg egyik nagyhatalom sem akarja vagy tudja orvosolni, így a Balkán és Közép-Európa – mint a Nyugat ütközőzónája – egyre fontosabb.

Az Egyesült Államok csökkenti globális biztonsági jelenlétét, választói akaratának megfelelően, és biztonsági gondolkodásában előtérbe kerül az az elv, hogy inkább a fogadó államot támogassák az ottani katonaság fejlesztésével, és kevésbé az amerikai katonák odaküldésével erősítsék. Ilyen értelemben regionális fő partnereket keresnek, ilyen Lengyelország és Románia már csak geopolitikai helyzetük miatt is” – hangsúlyozta az elemző.

Partner vagy vazallus?

Kérdésünkre, mennyire tekinthető Románia Washington egyenlő partnerének, és mennyire vazallusnak, Barabás kifejtette: a NATO demokratikus intézmény, és nem vazallusi állapot, a románok nagy többsége támogatja az amerikai stratégiai partnerséget. Az Észak-Atlanti Tanács a parlamentje, amelyben a tagállamoknak minden fontos témában vétójoguk van. Tehát ha meg akarunk támadni egy külső államot, abba minden tagországnak bele kell egyeznie.

Idézet
Az egyenlőség demokráciában törvény előtti és politikai jogokat jelent, amelyek valósan léteznek. Ez nem hoz még gazdasági egyenlőséget, ahol a profit szabálya működik.

Demokráciákban ez a feszültség már vagy 2500 éve megvan, Periklész Athénja óta, akkor is gond volt, hogy a nagykereskedők kaptak állami hadihajó-építési megrendelést, de a nyilvánosságban, a népgyűlésben meg lehetett ezt tárgyalni, és megoldásokat lehetett találni a feszültségekre. Ahogy Winston Churchill mondta: a demokrácia nem tökéletes, sok hibája van, de még így is a legjobb, legemberibb rendszer” – fogalmazott Barabás T. János.

Románia stratégiája az, hogy az aktuális nagyhatalom szövetségeseként próbál érvényesülni •  Fotó: Klaus Johannis/Facebook Galéria

Románia stratégiája az, hogy az aktuális nagyhatalom szövetségeseként próbál érvényesülni

Fotó: Klaus Johannis/Facebook

Hol kell az árulókat keresni?

Az elemzőtől azt is megkérdeztük, mennyire értelmezhető úgy, hogy Románia elszigetelődött a térségben, hiszen jelen állás szerint úgy tűnik, egyik szomszédjával sem túl jó a viszonya, nem látszanak még a nyomai sem olyan térségi együttműködésnek, mint a V4-ek esetében. Ezért kérdéses, pótolja-e a szomszédokkal való együttműködést, hogy Románia a jelek szerint csak a távolabbi hatalmakkal próbál szoros viszonyt ápolni. Az elemző szerint Románia szomszédságpolitikája valóban gondokkal terhelt, ennek ellenére ha elolvassuk a kormányprogramot, vagy Klaus Iohannis államfő hivatalának védelmi stratégiáját, szembetűnő a térségbeli gazdasági kapcsolatok, a közös infrastruktúra, energiapolitika témájának hanyagolása.

Idézet
Vagyis a román politikai elit nem tartja fontosnak a szomszédokkal való kapcsolatokat.

Ennek oka szerintem az, hogy az 1990 előtti időkkel folyamatosságot mutató bukaresti elit túl heterogénnek, gyengének tartja országát, nem bízik a saját románjaiban, de nem akar reformokat (adminisztratív, pénzügyi, gazdasági, oktatási), mert hatalma elvesztésétől, és az idegenek előtérbe kerülésétől tart. Emiatt a román stratégia az, hogy az éppen időszerű vezető nagyhatalom legjobb szövetségeseként katonai, IT-, energiaügyi befektetések jöjjenek, és

Idézet
regionális hatalomként érvényesüljön szomszédaival szemben például a nemzetpolitikában.

Nos, ha megvizsgáljuk a tényeket, Románia gazdaságának nagy része máris külföldi kézen van, az ország ki van téve a külföldi nagy cégeknek. A járvány szűntével pedig nem távoli országokkal, hanem leginkább a nagytérségben lévő hagyományos partnerekkel lehetne felfuttatni a román gazdaságot: Németország, Olaszország, Ausztria, V4. De a román kormányok a mi irányunkban alig építenek infrastruktúrát, hogy legalább az áruikat elszállíthassák.

Idézet
Ki is az ellenség és az áruló, aki nem a Románia érdekeit szolgálja? Lehet, nem is külföldön kell keresni őket”

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Magyarellenesség, mint megélhetési forma

Lapunk arra is kíváncsi volt, hogyan értékeli az elemző a magyar–román viszonyt, miután rövid időn belül két ügyészség is úgy értékelte: a magyarellenes megnyilvánulások nem tekinthetők uszításnak. Kérdésünkre, lát-e esélyt arra, hogy az ilyen kirívó esetek felkeltik Washington, illetve a nyugati kancelláriák figyelmét, és érdemben is fellépnek a jogi visszaélések ellen, vagy az ilyesmit továbbra is a szőnyeg alá söprik, illetve van-e Magyarországnak jelenleg esélye arra, hogy tematizálja ebben az irányban a közbeszédet nemzetközi téren, Barabás T. leszögezte:

mi, magyarok csak az apró lépésekkel való építkezésben, a gazdasági, politikai, társadalmi kapcsolatok javulásában bízhatunk, és nem huszárvágásokban.

„A délszláv válság és az ukrajnai polgárháború árnyékában a Nyugat ódzkodik a kollektív kisebbségi jogoktól, például az autonómiától, mert biztonságilag veszélyesnek tartja. De ettől még nyelvi, kulturális és más jogok érvényesülhetnek, hiszen az EU-nak is ez az alapelve. Kétoldalú politikai kapcsolataink indokolatlanul gyengék, a gazdasági, katonai kapcsolatok viszont virágoznak” – hangsúlyozta. Leszögezte ugyanakkor: az előrelépéshez az kellene, hogy legfelsőbb szinten egyeztessenek.

„Erre sajnos a romániai választásokig nem látok lehetőséget, mert a magyarellenesség igen kifizetődő a román demagógok szerint.

Idézet
Sajnos Romániában az Ön által is említett magyarellenes provokációkat magas szinten szervezik, a végrehajtóknak pedig ez az egyik fő »megélhetési« forrásuk.

Hogy a választások után mi lesz, azt még a román kormány sem tudja. Az biztos, hogy kompromisszumra kell törekedni a fontosabb kérdésekben, ami azt jelenti, hogy a magyar félnek is lépéseket kell tennie a románok felé” – vázolta a lehetséges kiutat Barabás T. János.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Rengett a föld a Székelyföld közelében

A Richter-skála szerint 3,6-os erősségű földrengés történt szerdán 7 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Rengett a föld a Székelyföld közelében
2025. július 01., kedd

A miniszter szerint nem lesznek leépítések az egészségügyben

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a kormány nem készül leépítésekre az egészségügyben.

A miniszter szerint nem lesznek leépítések az egészségügyben
2025. július 01., kedd

Traian Băsescu javára döntött az alkotmánybíróság a volt államfőket megillető kiváltságok ügyében

Alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az alkotmánybíróság a volt államfőket megillető juttatásokat eltörlő törvénymódosítást – értesült hivatalos forrásokból az Agerpres. A keresetet Traian Băsescu kezdeményezte 2022-ben.

Traian Băsescu javára döntött az alkotmánybíróság a volt államfőket megillető kiváltságok ügyében
2025. július 01., kedd

Felmérés: nem bízik az új kormány sikerességében a romániai polgárok többsége

A romániai polgárok többsége szerint Románia rossz irányba halad, és az Ilie Bolojan vezette új kormány sem lesz képes jó irányba fordítani – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: nem bízik az új kormány sikerességében a romániai polgárok többsége
2025. július 01., kedd

A bírák és ügyészek hallani sem akarnak kiváltságaik megnyirbálásáról

Keddi ülése után a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) állásfoglalást tett közzé, amely szerint a bírák és ügyészek bérezése és nyugdíjazásuk rendszere nem kiváltság, hanem a jogállásuk alapvető eleme.

A bírák és ügyészek hallani sem akarnak kiváltságaik megnyirbálásáról
2025. július 01., kedd

Kiszabadulhat a börtönből Elena Udrea

Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött kedden a ploiești-i bíróság. Az ítélet nem jogerős. A volt turisztikai minisztert jelenleg a ploiești-i megyei sürgősségi kórházban ápolják, miután vasárnap egy epehólyagműtéten esett át.

Kiszabadulhat a börtönből Elena Udrea
2025. július 01., kedd

Román személyazonossági iratokkal üzérkedő bűnszövetkezetre csaptak le

Volt szovjet tagköztársaságokból származó külföldieknek román személyazonossági iratokat kiállító bűnszövetkezet tagjaira csaptak le kedden a hatóságok Botoșani megyében – közölte a román legfőbb ügyészség.

Román személyazonossági iratokkal üzérkedő bűnszövetkezetre csaptak le
2025. július 01., kedd

Elnöki tanácsadó: Románia egzisztenciális válságon megy keresztül

A közigazgatási és területi reformot a politikai pártok reformjának kell kísérnie – fogalmazta meg Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó.

Elnöki tanácsadó: Románia egzisztenciális válságon megy keresztül
2025. július 01., kedd

Fejenként közel 200 ezer lejes „búcsúajándékot” adna három távozó tagjának az alkotmánybíróság

Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul

Fejenként közel 200 ezer lejes „búcsúajándékot” adna három távozó tagjának az alkotmánybíróság
2025. július 01., kedd

Cseke: 2025-ben biztosított a bölcsődeprogram finanszírozása

2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.

Cseke: 2025-ben biztosított a bölcsődeprogram finanszírozása