Barabás T. János: Romániának sokkal több tisztje van, mint például Németországnak
Fotó: magyaridok.hu
Öt évvel a kommunista diktatúrák bukása után a CIA is dokumentálta Bukarest Magyarországgal kapcsolatos félelmeit. Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a Krónikának elmondta, mára e kérdésben a lényeg nem, csak a politikai technika változott a román hatalom részéről. Beszélt arról is, hogy Románia az állam megreformálása helyett az erőszakszervezeteket erősíti.
2020. július 07., 09:572020. július 07., 09:57
– Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkosítás alól feloldott, 1994-es dokumentumában az áll, hogy Románia fő veszélyforrásként tekint Magyarországra. Meglepő ez a tartalom?
– A CIA honlapján elérhető, titkosítás alól feloldott dokumentumok nem szigorúan titkosak voltak, hanem alacsonyabb szintű fontosságúak, és a 90-es évek közepéig datálódnak. Mindezzel együtt hitelesen tükrözik az akkori politikai viszonyokat. Nem nevezném az iratokat meglepőnek, inkább tanulságosak, az ott leírtak most is érvényesek annak ellenére, hogy már akkor sem fedték teljesen a valóságot. Így azt, hogy Magyarország veszélyeztetné Romániát, Erdélyre áhítozik, vagy például azt, hogy a románoknál korábban elnyert NATO-tagságunk destabilizálja a régiót.
Ezt a román rögeszmét több, nyilvánossá tett CIA-dokumentum is rögzíti. Egy, a 90-es évek közepén tisztségben lévő román védelmi miniszter például felpanaszolja a „gonosz magyarokat” Washingtonnak.
Az idézett jelentés megjegyzi: a román vezetés aggódik Oroszország térségbeli, pontosabban moldovai és szerbiai politikája miatt, és ez a fő oka, hogy Washington jegyzi a magyarok elleni eltúlzott aggodalmakat. Vagyis ha Bukarest oroszellenes, akkor lehet nacionalista is, mert utóbbi csak erősíti a Moszkvával szembeni ellenállást.
– Változott 1994 óta Magyarország minősítése a román biztonságpolitikai, belső elhárítási szervek részéről?
– A lényeg nem változott, a politikai technika igen. 1945 után a román politika számára Jugoszlávia és Magyarország voltak a regionális vetélytársak, Ceaușescu irigyelte Tito vezető szerepét az el nem kötelezett államok körében, a magyarellenesség pedig a román nemzeti egységet szolgálta. Jugoszlávia felbomlott, maradt Magyarország.
Ezt a politikát nehezen tudja Románia a jelenben folytatni, mert az állam hatékonyságához már komolyabb belső reformok szükségesek, nem elég az érvényesüléshez az ügyes külpolitika. Csakhogy az igazságügy, egészségügy, oktatás problémáira – amelyekkel kapcsolatban az EU is kritikát fogalmazott meg – reformok helyett az erőszakszervezetek erősítésével válaszol Bukarest.
Romániának sokkal több tisztje van, mint Németországnak vagy Franciaországnak. A román biztonsági szervek ott vannak minden fontosabb médium, állami vállalat vezetőségében, a bukaresti politikusok harmada tanulmányokat folytatott a titkosszolgálati akadémián. Magyarán az erőszakszervezetek által dominált országban a hatalmi technika változása, így például a belpolitikai versengés fő eszköze a lehallgatás, követés, zsarolás, lásd a politikusok korrupciós botrányait.
– Klaus Iohannis április végi kijelentése óta államfői megerősítést kaptunk arra, hogy Erdély elvesztésének kérdése még mindig létező politikai kérdés Bukarestben. Geopolitikai szempontból ez mennyire befolyásolja Románia mozgásterét?
– Összetett jelenségnek vagyunk tanúi. A mostani válságból való kilábalás során Románia leginkább a hagyományos közép-európai partnerekkel (visegrádi négyek, Ausztria, Németország, Olaszország) tudná felfuttatni gazdasági kapcsolatait, és nem távoli országokkal. Nem segít például, ha nacionalista okokból nem építenek infrastruktúrát a V4 felé.
Első látásra tehát Románia növelheti jövő évtől geopolitikai mozgásterét, de mivel nem változik az elit mentalitása, mindez a modernizáció rovására fog megtörténni, és ennek hatására felgyorsul a lakosság bizalomvesztése az államban, ami kivándorlást, korrupciót, gazdasági leszakadást eredményezhet.
– Tudjuk, hogy a CIA jelentései nem feltétlenül objektivitásukról híresek, nyilvánvalóan amerikai érdeket szolgálnak. Mi jelenleg Washington érdeke román–magyar vonatkozásban?
– Beszédesek a számok. A CIA honlapján megjelent, titkosítás alól feloldott dokumentumok közül 22 599 foglalkozik Magyarországgal, és 6262-ben Románia is szerepel. A hidegháború idején a Magyarország iránti kiemelt érdeklődést táplálhatta az 1956-os forradalom, a kádári reformpolitika, és a jelentősebb amerikai magyar emigráció is. Tehát inkább a magyar belpolitikára összpontosítottak. Ugyanakkor globális összefüggésekben, például fegyverexportügyekben többet szerepel Románia.
Az amerikai politikai kultúrához Közép-Európa (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) közelebb állt, mint a zűrös, ismeretlen Balkán. Ez ugyan változott Románia javára 2000 után a biztonságpolitikában, de például az amerikai befektetések még mindig gyengék. 1945–1990 között térségünkben az amerikai fő érdek a szocialista tábor egységének bomlasztása, gyengítése volt.
Így Washington elérte azt, hogy Románia fegyvert szállítson, és információkat szerezzen az amerikai globális érdekek támogatására.
Az Egyesült Államoknak elsősorban biztonságpolitikai érdekei vannak térségünkben, Magyarország és Románia NATO-tagsága óta előtérbe került a két ország biztonságpolitikai együttműködése, az orosz befolyás közös blokkolása, a Balkán pacifikálása, az Amerika-barát energia- és gazdaságpolitika felkarolása. Ilyen értelemben Washingtonnak kettős célja van a magyar–román kapcsolatokban: a román nacionalizmust használva blokkolni Oroszországot, és a térség NATO-tagállamainak összefogását erősíteni Moszkva és kisebb mértékben a renitens Berlin és Párizs ellen.
Az ukrán elnök szerdán a kárpátaljai kistérségek (területi közösségek) és járások vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy olyan kétoldalú dokumentum készül Ukrajna és Magyarország között.
Akciócsoport jön létre, amely megvizsgálja, mire van szükség egy olyan logisztikai központ kialakításához a spanyolországi Castellon tartományban, amely támogatást nyújthat az ott élő román állampolgároknak. Nőtt a természeti csapás áldozatainak száma.
Bezár Európa utolsó, Vlagyimir Iljics Leninnek szentelt múzeuma a finnországi Tamperében.
Az eddigi információk szerint nincsenek román állampolgárok a spanyolországi árvizek halálos áldozatai között; 22 román állampolgárt eltűntként tartanak nyilván – nyilatkozta csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A múlt hétvégi vitatott georgiai parlamenti választásokon leadott szavazatok részleges újraszámlálása megerősítette a kormánypárt győzelmét – közölte a választási bizottság csütörtökön az AFP francia hírügynökséggel.
Lezárják az orosz ostrom által fenyegetett donyecki Pokrovszk városának egyes részeit a védelmi előkészületek miatt – mondta Szerhij Dobrjak, a pokrovszki katonai közigazgatás vezetője a Szuszpilne közszolgálati médiumnak szerdán.
Az Egyesült Államok megpróbál „diplomáciai megoldást találni minden érintett féllel” – mondta Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő szerdán az Egyesült Államok és Izrael Libanonról folytatott tárgyalásait megelőzően.
A madridi kormány szerda esti tájékoztatása szerint 95-re emelkedett az özönvízszerű esőzések következtében kialakult áradások halálos áldozatainak száma Spanyolországban. A román külügy is közölte a potenciális román áldozatok számát.
Bizalmas volt Kijev és a Fehér Ház között az a sajtóban megjelent információ, hogy Ukrajna Tomahawk rakétákat is kérne az Egyesült Államoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán.
Legkevesebb 63 halálos áldozata van az özönvízszerű esőzések következtében kialakult áradásoknak Spanyolországban – közölték a hatóságok szerdán. Médiajelentések szerint a katasztrófa során több román állampolgár is életét vesztette.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás