Felmérés: elégedettek a bihari és váradi magyarok, nőtt a minden szinten anyanyelven tanulók aránya

Közéleti szempontból a Bihar megyei és nagyváradi magyarok elégedettek azzal az iránnyal, amelyet a partiumi megyeszékhely az elmúlt években vett, és ezt a környező nagyobb városokkal való összehasonlításban is így látják – derül ki a Bálványos Intézet által kezdeményezett felmérésből. A Nyelvhasználat és közélet Nagyváradon és Bihar megyében 2020 című kutatás eredményeiből az is kitűnik, hogy a város fejlődésével leginkább a fiatalok elégedettek.

A kutatás célja a Bihar megyei és ezen belül a nagyváradi magyarok nyelvhasználati szokásainak és nyelvi ideológiáinak jobb megismerése volt, valamint a közélet bizonyos aspektusaira is rákérdeztek

– olvasható a Bálványos Intézet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. A kutatást 2020 február–márciusában, valamint július–augusztusában végezték, ennek keretén belül papír alapú kérdőíves felmérés készült. Az adatfelvételt a kolozsvári TT Research & Communications közvéleménykutató cég végezte. Az adatok mind Nagyváradra, mind pedig Bihar megyére nézve reprezentatívnak tekinthetők.

Az eredmények összegzése szerint közéleti téren elmondható, hogy a helyi intézményekbe vetett bizalom (Bihari Napló, egyházak, megyei tanács, polgármesteri hivatal) lényegesen magasabb, mint amennyire az országos intézményekben (államfő, korrupcióellenes ügyosztály) megbíznak az emberek.

Nagyváradon a Bihari Naplónak, a megyében a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek a legnagyobb a bizalmi indexe.

A választott intézményekbe (polgármesteri hivatal, megyei tanács) vetett bizalom aránylag magasnak mondható, mégis negatív, hiszen magasabb azok aránya, akik nem bíznak meg ezekben. Érdekes módon ezt a negatív bizalmi indexet nem az intézményvezetőknek tulajdonítják az emberek, hiszen mind Pásztor Sándor megyei tanácselnök, mind pedig Ilie Bolojan polgármester munkájával inkább elégedettnek mondhatóak.

Nagyváradon hasonlóan elégedettek Zatykó Gyula, a polgármesteri hivatal magyar tanácsosának munkásságával is az emberek. A nagyváradiak majdnem teljes mértékben egyetértenek abban, hogy a magyaroknak egy alpolgármester vagy polgármesteri tanácsadó segítségével bele kell szólniuk a városvezetésbe; fontos, hogy a magyarok hallassák a hangjukat a polgármester-választáson is.

Amint a Bálványos Intézet összegzéséből kiderül, nyelvhasználati téren a kapcsolati hálóra vonatkozó adatok arra engednek következtetni, hogy Bihar megyében jelentősen elkülönül a magyar közösség a többségi román közösségtől. Ez a dominánsan magyar lakossággal rendelkező településeken nem meglepő, ugyanakkor érvényes Nagyváradra és a vegyes lakosságú városokra is.

A román és magyar párhuzamos társadalmak létét támasztják alá, hogy a magyarok többsége családjában, baráti körében nem, vagy alig találkozik románokkal.

A kutatók szerint fontos kiemelni, hogy ebben a tekintetben minimális különbség észlelhető életkor szerinti lebontásban: csekély a különbség a fiatalok és idősek között.

A fent említett párhuzamosodást támasztják alá az oktatási intézmények nyelvére vonatkozó kérdések is. A Bihar megyei és nagyváradi magyarok túlnyomó többsége magyar nyelvű közoktatási intézményekben végezte tanulmányait. Ez alól a középiskolai oktatás jelent némiképp kivételt, ahol lényegesen nagyobb a román intézményekbe járók aránya. Ennek magyarázata, hogy a jelenlegi középkorú réteg, amelynek tagjai az 1970-es és 1980-as években jártak iskolába, a magyar oktatás visszaszorulása miatt román nyelvű intézményekbe kényszerültek.

A fiatalok körében azonban jelentősen megnőtt azok aránya, akik már magyar nyelvű középiskolai vagy szakiskolai képzésben végeztek.

Összefoglalva, a közoktatás tekintetében megnőtt azok aránya, akik minden szinten magyarul végezték tanulmányaikat, és növekvő tendenciát mutat a magyar nyelvű egyetemekre iratkozók aránya is.

A gyorsjelentés szerint a párhuzamosodás ellenére – a családot és a baráti kört a megye kisebb településein, a szomszédságot leszámítva – minimális azon formális vagy informális nyilvános szituációk száma, ahol a bihari és főleg nagyváradi magyarok kizárólag anyanyelvüket tudnák használni. A bevásárlást leszámítva, ahol főleg kényelmi okokból váltanak át románra a megkérdezettek, a nyelvváltás domináns oka, hogy nincs lehetőség magyarul beszélni abban a helyzetben. A magyar nyelvhasználat informális térbe szorulása ellenére a megkérdezettek többsége (főleg Nagyváradon) úgy gondolja, hogy a magyar nyelv ismerete előnyt jelentett számára az életben. Elenyésző azok aránya, akik ezzel nem értenek egyet.

Csaknem az összes megkérdezett egyetért azzal, fontos, hogy beszéljük az anyanyelvünket, és hogy megtanította, vagy meg szeretné tanítani a gyerekeit is magyarul.

A megkérdezettek több mint négyötöde összeköti a magyar identitást a magyar nyelv ismeretével és jelentős többségük nem nézne rossz szemmel azokra, akik habár nem beszélnek helyesen magyarul, mégis használják a nyelvet.

A Bálványos Intézet által ismertetett eredmények szerint a román nyelvi ideológiákkal kapcsolatban lényegesen kisebb az egyetértés. Habár a megkérdezettek túlnyomó többsége (több mint 70 százalék) úgy gondolja, hogy a romániai magyaroknak meg kell tanulniuk románul,

a megkérdezettek mindössze 37-38 százaléka gondolja úgy, hogy román nyelvtudás nélkül nehezebb munkát kapni,

35 százalék gondolja úgy, hogy udvariatlanság magyarul beszélni román–magyar vegyes társaságban, és 39 százalék gondolja úgy, hogy a románok ellenségesek azokkal a magyarokkal szemben, akik nem tudnak románul. Nagyváradon ezen utóbbi kérdéssel kapcsolatban még kisebb az egyetértés, 31 százalék.

A gazdasági etnocentrizmus kérdéskörében az egyik legfontosabb kérdés a jó fizetés és/vagy magyar nyelvi közösségben dolgozás dilemmája.

Az adott válaszokban jelentős különbségek észlelhetők a Bihar megyei és a nagyváradi válaszok között. Míg a teljes megyében a megkérdezettek 41 százaléka hajlandó lenne kevesebb fizetésért dolgozni csak azért, hogy magyar környezetben dolgozhasson, addig a városban ez az arány 34 százalék – derül ki a Bálványos Intézet által kezdeményezett kutatásból.