Megváltozik a háztáji disznótartás, szigorítják az élőállat-forgalmazást

Romániát 2017-ben érte el az afrikai sertéspestis fertőzési hulláma, és azóta vált vita tárgyává a hazai disznótartás átalakítása. A mezőgazdasági minisztérium egymást követő vezetőségének a rögtönzéseken kívül nem futotta az ágazat megmentését célzó hosszú távú stratégia kidolgozására, így hat év alatt a padlóra került a sertéságazat.

Tavaly decemberi statisztika szerint a romániai piac teljes disznóhússzükségletének 90 százalékát importálta az ország.

A megmaradt sertéshizlaldák is nehezen küzdenek meg az országot elárasztó olcsó és kétes minőségű import disznóhús okozta konkurenciával. A gondokat tavaly tovább növelte a magas gabonaár, ami idén tavaszra az állattartók számára rendeződött, de a több éve tartó járványhelyzet karanténintézkedései és a masszív disznóhúsimport együttesen a sertéságazat megmaradt farmjait is csődközelbe vitte.

A 24. órában jelent meg a sertéstartást szabályozó új törvény, amely megpróbál rendet vágni az ágazatot sújtó káoszban.

Az RMDSZ mezőgazdasági szakértői tavaly elkezdték kidolgozni azt a sertéstartási törvénytervezetet, amelyet ezen a héten döntéshozó fórumként szavazott meg a bukaresti képviselőház. A törvény szövegét Könczei Csaba háromszéki és Magyar Lóránd Bálint Szatmár megyei mezőgazdasági szakemberek, az RMDSZ parlamenti képviselői állították össze. Könczei Csaba szerint

a törvénytervezet elfogadásához néhány kompromisszumot kellett kötni az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatósággal (ANSVSA).

Ezek közül a legfontosabb, hogy csak mesterséges megtermékenyítéssel lehet szaporítani a hazai sertésállományokat.

,,Ez nem újdonság, mert az utóbbi években alig tartottak tenyészkanokat a gazdák. Az apaállatok tartását az állategészségügyi hatóság eddig is engedélyhez kötötte. A kanok természetes fedeztetésének betiltásával az afrikai sertéspestis-járvány terjedését korlátozzák, hiszen az apaállatok szállítása nem kevés kockázattal jár” – foglalta össze a Krónikának az új törvény egyik fontos elemét Könczei Csaba, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője.

A román politikusok és a sajtó egy része úgy állította be, hogy a magyar szakemberek által kidolgozott törvény gyakorlatilag betiltja a háztáji gazdaságokban a sertések szaporítását. A valóságban az történik, hogy az eddig nyilvántartott kanok, vagy titokban tartott „zugkanok” helyett a beondozó szakemberek erre szakosodott cégektől származó apaállatok ondójával termékenyíthetik meg mesterségesen a gazdák állattelepén tartott anyaállatokat.

Az új törvény több kategóriába sorolja a disznótartó gazdákat. Fontos kitétel, hogy továbbra is megmarad a háztáji disznótartás, amelynek legegyszerűbb módja, amikor a gazda csak saját hasznosításra tart disznót, amit karácsonyra vagy más alkalmakkor levág. Azonban ehhez az egyszerű disznótartáshoz is az Országos Állatazonosító és Nyilvántartási Rendszerben (SNIIA) szereplő fülszám szükséges, amit a körzeti állatorvos tart nyilván. Amikor a gazda a disznót levágja, a fülszámot az állatorvos kivezeti a nyilvántartásból. A családi felhasználásra szánt disznótartásnak sincs felső korlátja – a törvény nem szabja meg, hogy a gazda évente hány állatot nevelhet –, de Könczei Csaba arra figyelmeztet, hogy ebben az esetben a gazda nem szaporíthat, és az állatorvos által ellenőrzött állatjóléti követelmények szabnak határt, hogy kis területen, aprócska ólban hány állat fér el.

Azok a gazdák,

akik nem csak családi felhasználásra tartanak sertést, hanem értékesítik is, bejelentési kötelezettséggel tartoznak a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatalnak.

Nem szükséges jogi személyiségű egyéni, vagy más típusú kisvállalkozás bejegyzése, elegendő, ha a gazda a polgármesteri hivatalból termelői bizonylatot és árusítási engedélyt igényel. Az ilyen formán bejegyzett egyszerű állattelepen is be kell azonban tartani az alapvető állategészségügyi előírásokat – a gazda erre a célra használt gumicsizmával és ruházattal/köpennyel léphet az állatok közé –, a feltételeket a körzeti állatorvos ellenőrzi.

,,A sertések forgalmazására is jogosult, hagyományos típusú állattartó gazdaságban nincs korlátozva az állatlétszám, de fontos előírás, hogy az állattartó gazda feleljen meg az állatjóléti követelményeknek, tehát nem tarthat fenn egészségtelen, túlzsúfolt állattelepet. A termelő csak annyi állatot tarthat, amit megbír a gazdasága. Ezt a gazda közösen egyezteti a körzeti állatorvossal” – fogalmazott portálunknak a háromszéki mezőgazdasági szakember.

Fontos kitétele a törvénynek, hogy az állategészségügyi hatóság megyei igazgatóságainál bejegyzett járművekben és utánfutókban lehet élő állatot szállítani.

Könczei Csaba szerint azonban a sertések szállítására nem speciális járművek szükségesek: az előírásra azért van szükség, hogy az állategészségügyi hatóság az ország egész területén nyomon követhesse az állatok mozgását. Az élő állatot csak körzeti állatorvosi engedéllyel és fuvarlevéllel lehet szállítani, amiben feltüntetik a kiindulási pontot és a célállomást egyaránt. ,,A törvény drasztikus büntetéseket ír elő arra az esetre, ha az állatszállítók áthágják az előírásokat. A járművet és az állatokat egyaránt elkobozzák, az engedély nélkül szállított sertéseket a területileg illetékes állatorvos megsemmisíti. Az előírás fontos eleme az afrikai sertéspestis-járvány elleni küzdelemnek” – nyomatékosítja Könczei Csaba.

A természetes személy által bejelentett családi gazdaságként működő sertéstelepről a törvény előírásai alapján lehet értékesíteni élő állatokat magánszemélyeknek és vágóhidaknak egyaránt. A parlamenti képviselő szerint az is megoldható, ha egy városi ember falusi állattelepről vásárolt disznót, ott helyben levágják, és a félsertést saját fogyasztásra hazaszállítja. Ennek az az előfeltétele, hogy a körzeti állatorvos a fülszámot kivezesse a nyilvántartásból, és az állategészségügyi ellenőrzésen átesett húsról bizonylatot állítson ki.

Minél nagyobb az állattelep, annál több állategészségügyi és állatjóléti feltételnek kell megfelelnie.

A törvény külön szabályozza a jogi személyiségű állattelepek és a nagy állathizlaló farmok működésének feltételeit is.

Könczei Csaba szerint arra nincs esély, hogy a legyengült romániai sertéságazat egy-két éven belül talpra álljon az új törvényi szabályozásnak köszönhetően, úgy véli azonban, hogy középtávon az új jogszabály nagy löketet fog adni a sertéstartás újbóli megerősödésének.