Kötelező parlagoltatás, zöldítés, faültetés: szigorodnak az APIA-támogatások feltételei

A gazdákat Erdély-szerte gyüléseken tájékoztatják az agrártámogatási rendszer változásairól •  Fotó: Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája

A gazdákat Erdély-szerte gyüléseken tájékoztatják az agrártámogatási rendszer változásairól

Fotó: Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája

A környezetvédelmi kritériumok kerülnek hangsúlyosan előtérbe az idéntől elindult új, ötéves európai uniós költségvetési ciklus agrártámogatásaiban, ami elsősorban a termőföldek egy részének parlagoltatását, meghatározott vetésforgót, illetve ennek hiányában kötelező faültetést ír elő. A meghosszabbított határidő szerint a május 31-ig kérvényezhető APIA-támogatások igénylésébe besegítenek a helyi önkormányzatok, a gazdaszervezetek és a falugazdászok egyaránt. Életbevágó napirenden lenni az új szabályokkal, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ugyanis a támogatások nélkül a gazdák fele lemorzsolódna.

Makkay József

2023. május 10., 10:032023. május 10., 10:03

2023. május 10., 10:142023. május 10., 10:14

Az eredetileg kiírt május 15-e helyett május 31-ig meghosszabbította az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) a március elsején elkezdődött támogatásigénylési időszakot. A plusz két hét annak tudható be, hogy a két és fél hónapja igényelhető területalapú támogatások mellett megkésett az állattartók kérelmének leadási menetrendje. Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője a Krónikának elmondta, hogy a mezőgazdasági minisztériumban az elmúlt hetekben is éles viták dúltak az állattenyésztési támogatások körül, emiatt az APIA nem fogadta be a kéréseket.

A szakminisztériumban csak az elmúlt hét elején sikerült rendezni a vitás kérdéseket, a döntés után pedig ehhez kellett igazítani az APIA informatikai rendszerét.

„Az eredeti határidő lejártáig, május 15-éig lehetetlen lenne minden kérelmet elfogadni, hiszen a nagy állattartó megyékben – Suceava, Szeben, Maros, Fehér és Hargita – több tízezer gazda vár sorára. Csupán Hargita megyében tízezer állattartó gazda kérését kell még befogadjuk, amit egy hét alatt lehetetlen megoldani” – nyilatkozta portálunknak a Hargita megyei intézményvezető.

Szaktanácsadás nélkül nem boldogulnak a gazdák

Nem csak a viták kereszttüzébe került állattenyésztési támogatás miatt működik nehézkesen az APIA rendszere. Az ötéves, új uniós ciklusban az idei az első esztendő, amikor mélyebb átalakulásokon esik át az Európai Unió agrárgazdasága. A korábban hétéves uniós ciklus „új kiadása” elsősorban a 2020-ban kirobbant koronavírus-járvány miatt csökkent le öt esztendőre, és a korábbi hétéves ciklus kilenc esztendőre nőtt.

Amint már többször írtunk róla, gyökeresen átalakul az idén nyártól meghirdetésre kerülő mezőgazdasági pályázatok rendszere is. Ha nem is ilyen mértékben, de változtak a területalapú támogatások odaítélésének feltételei, miközben a hektáronkénti 97 eurós alaptámogatás összege változatlan maradt. Sajnos ez jelenleg az egyik legalacsonyabb összeg az európai uniós tagországok között. Minden további támogatás erre az alapösszegre épül, ezt kerekítik felfele.

Haschi András a rendszer egyik problémáját abban látja, hogy

a támogatások igénylését szolgáló számítógépes szoftver nagyon összetett és bonyolult számítógépes program.

A központi APIA ugyan azt hirdeti, hogy valamennyi támogatást online-rendszerben lehet igényelni, a székelyföldi szakember szerint azonban ez azt jelenti, hogy a gazdák kérését hozzáértő szakembernek kell betáplálnia a számítógépbe és feltöltenie a kifizetési ügynökség rendszerébe, mert a legtöbb gazda nehezen vagy egyáltalán nem tud ezzel megbirkózni.

„Hargita megyében szerencsés helyzetben vagyunk, mert az évek során a helyi önkormányzatok, a gazdaszervezetek és falugazdászok bevonásával olyan tanácsadási hálózatot sikerült kidolgozni, amelyik minden gazdán segít. Jelenleg az ország több megyéjében próbálják a modellt megvalósítani.

Idézet
Segítség nélkül a gazda nem boldogul a támogatások igénylésének labirintusában”

– összegzi tapasztalatait az APIA Hargita megyei igazgatója.

Idéntől átalakult az állattartóknak járó támogatások rendszere is •  Fotó: Makkay József Galéria

Idéntől átalakult az állattartóknak járó támogatások rendszere is

Fotó: Makkay József

Szigorodó környezetvédelmi előírások

Az APIA számítógépes rendszerének előnye, hogy őrzi a korábban támogatást igénylő gazdák adatait, így nem kell minden alkalommal bevezetni a megművelt területnagyságot, az igénylő személyi számát, stb. A különböző területalapú támogatások és az ehhez szükséges feltételek azonban változtak. Haschi András szerint a teljes támogatási rendszer a szigorú környezetvédelmi feltételek irányába mozdult el. Az új rendszernek két fontos kitétele van: parlagoltatni kell a területek bizonyos százalékát, másrészt meg van határozva, hogy milyen növények kerülhetnek a vetésforgóba.

Idézet
A gazda választhat: a mezőgazdasági területnagyság függvényében bizonyos számú fát ültet – például nyolc hektár területre ,,jár” 16 fa –, vagy a zöldítési programban nitrogéntermelő növényekkel vesz részt:

egyik parcelláját beveti pillangós növénnyel” – magyarázza a legfontosabb változást az igazgató. Szerencsére az idei esztendő átmenetet jelent, tehát csak jövő évtől válik kötelezővé az új rendszer, de már az őszi vetést úgy kell tervezni, hogy a gazda megfeleljen az APIA szigorodó támogatási feltételeinek. A szakember véleménye szerint kissé túlzásba vitték a környezetvédelmi elvárásokat – ami a következő évtől sok gazda számára okoz majd fejtörést –, de hozzá kell szokni az új követelményekhez, mert e nélkül nem kap agrártámogatást a mezőgazdasági termelő.

Az új támogatási rendszerről tájékoztatást folytat a mezőgazdasági minisztérium, az APIA, a különböző gazdaszervezetek és a magyar kormány által támogatott falugazdász-hálózat. Erdély-szerte számos gyűlésen magyarázzák el szakemberek, hogy miből áll az új típusú APIA-támogatás, amely területnagyság függvényében három kategóriára osztja a gazdákat: 10 ha alatti, 10-50 ha közötti és 50 ha fölötti termelőkre. A kisgazdáknak több támogatás jár: az új szabály szerint külön támogatást élveznek a tíz hektár alatti – szántóföldi növénytermesztést és állattartást folytató – vegyes gazdaságok, ugyanakkor bizonyos létszámú állatállomány fölött jelentősen nő az állattartóknak járó dotáció.

Támogatás nélkül a gazdák fele lemorzsolódna

„Az APIA által a gazdák bankszámlájára átutalt támogatások nélkül a termelők legkevesebb fele abbahagyná a gazdálkodást. Az európai uniós, valamint a román állami támogatás olyan plusz jövedelemkiegészítést jelent, amivel a gazda saját háztartását és portáját fejleszti. Amióta ez működik Romániában, 16 év alatt Hargita megyébe 1 milliárd euró került a gazdákhoz. A pénz helyben maradt és vidékfejlesztési támogatásként hasznosult” – hívja fel a figyelmet az uniós pénzek hozadékára az APIA megyei igazgatója. Elsősorban ezzel magyarázza, hogy

az elmúlt 16 évben Hargita megyei szinten – akárcsak Erdély több más megyéjében – sem csökkent lényegesen a gazdák száma, csupán korcsoportok szerint alakult át az összetételük.

Miközben tíz évvel ezelőtt Hargita megyében 1500-1500 40 év alatti és 80 év fölötti gazdát tartottak nyilván az APIA-lajstromban – ahol a támogatást igénylő termelők többsége (mintegy 23 ezer gazda) 40 és 80 év közötti volt –, addig idénre már 2500 fiatal gazdát jegyeznek, mialatt csökkent a nagyon idős gazdák száma. Az igazgató szerint lassú, de folyamatos generációváltáson esik át Székelyföld mezőgazdasága, ami biztató jelenség a jövőre nézve.

korábban írtuk

Három megye magyar gazdáit készítik fel a pályázatokra a partiumi falugazdászok
Három megye magyar gazdáit készítik fel a pályázatokra a partiumi falugazdászok

Az idei területalapú támogatások lehívására és a mezőgazdasági pályázatokra való felkészülés jegyében sikeres kampányt tudhat maga mögött a Bihar, Szatmár és Szilágy megyét átfogó Partiumi Falugazdász Hálózat.

korábban írtuk

Gyökeresen átalakul a mezőgazdasági támogatások rendszere, nagyobb a falugazdászok felelőssége
Gyökeresen átalakul a mezőgazdasági támogatások rendszere, nagyobb a falugazdászok felelőssége

Jövő év elejétől alapjaiban átalakul a mezőgazdasági támogatások rendszere, ami számos esetben kihívások elé állítja az erdélyi gazdákat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 02., szerda

Magyarverés Kolozsváron: békés utcai felvonulást tartanak a magyar ifjúsági szervezetek

Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.

Magyarverés Kolozsváron: békés utcai felvonulást tartanak a magyar ifjúsági szervezetek
2025. április 02., szerda

Kilencéves diákját zaklathatta szexuálisan egy nagyváradi pedagógus

Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.

Kilencéves diákját zaklathatta szexuálisan egy nagyváradi pedagógus
2025. április 02., szerda

Nagyszabású terv a Maros menti sétatér felújítására a partiumi megyeszékhelyen

Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.

Nagyszabású terv a Maros menti sétatér felújítására a partiumi megyeszékhelyen
2025. április 02., szerda

Forráshiánnyal küzd Románia legrégebbi múzeuma, bezárja két egységét a szebeni Brukenthal

Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.

Forráshiánnyal küzd Románia legrégebbi múzeuma, bezárja két egységét a szebeni Brukenthal
2025. április 02., szerda

Az Arany-portán ismertette Nacsa Lőrinc az Erősödő Kárpát-medence Programot

Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.

Az Arany-portán ismertette Nacsa Lőrinc az Erősödő Kárpát-medence Programot
2025. április 02., szerda

Csoma Botond a parlament elé vitte a kolozsvári magyarverés ügyét

Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.

Csoma Botond a parlament elé vitte a kolozsvári magyarverés ügyét
2025. április 02., szerda

Rendkívül súlyos állapotban van a hegyimentő, akire medve támadt

Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.

Rendkívül súlyos állapotban van a hegyimentő, akire medve támadt
2025. április 02., szerda

Magyar fiatalokat bántalmaztak az U szurkolói Kolozsváron, az RMDSZ példás büntetést követel

Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.

Magyar fiatalokat bántalmaztak az U szurkolói Kolozsváron, az RMDSZ példás büntetést követel
2025. április 02., szerda

Showműsort csinált Piedone a fogyasztóvédelmi razziából

Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.

Showműsort csinált Piedone a fogyasztóvédelmi razziából
2025. április 02., szerda

A turisták körében népszerű erdélyi várak mellett elhaladó szakasszal bővül a Via Transilvanica

Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.

A turisták körében népszerű erdélyi várak mellett elhaladó szakasszal bővül a Via Transilvanica