A 2021-ig terjedő időszak végére 5%-os gazdasági növekedés és 1,79%-os költségvetési hiány várható – derül a pénzügyminisztérium által közzétett, 2019-2021-es időszakra vonatkozó költségvetési stratégiából.
Erősebb hangsúlyt kíván fektetni az Európai Parlament a régiók közti különbségek felszámolására, a vidéki térségek támogatására és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére az EU egyik legjelentősebb pénzalapján keresztül – számolt be Sógor Csaba.
Nem olyan rossz a román gazdaság helyzete, mint 2007–2008-ban, ám az előző pár évhez képest elindult egy negatív tendencia, ezért csak abban bízhatunk, hogy nem lesz kedvezőtlen külső hatás – értékelt a Krónikának Bálint Csaba elemző.
Bukarest nehezen viseli a közelmúltban létrejött régiós összefogásokat, hiszen központi hatalma meggyengülését látja bennük, és nem az ország fejlesztésének lehetőségét – hangsúlyozta a Krónikának adott interjúban Kádár Magor, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója.
Közzétette az erdélyi Pro Economica Alapítvány a magyar kormány által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztési program pályázati felhívásait.
A román gazdaság továbbra is jól teljesít, ezt egyértelműen bizonyítják a román és az európai statisztikai intézet (INS és Eurostat) adatai – jelentette ki a csütörtöki kormányülés elején Viorica Dăncilă miniszterelnök.
Az infrastrukturális fejlesztések saját hatáskörbe vonása lenne az elsődleges célkitűzése a Cătălin Cherecheș ötletgazda, nagybányai polgármester által bejelentette Észak-erdélyi Szövetségnek.
Számos követője lehet a hétvégén létrejött Nyugati Szövetségnek. A román kormány közben egy tízmilliárd eurós befektetési alappal válaszolt a kezdeményezésre, amit azonban „osztogatásnak” tartanak az érintettek.
A gazdák termékeit felvásárló, feldolgozó és értékesítő nagy cégek beruházásait támogatná a heteken belül kiírandó székelyföldi gazdasági program. A Pro Economica Alapítvány az összehangolási feladatokat felvállaló székelyföldi vállalatok jelentkezését fogadja el.
Mind a magyar, mind a román kormánynak az a célja, hogy a két ország közötti javuló kapcsolatok dinamikáját fenntartsa – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek az EBESZ külügyminiszteri tanácsa milánói ülésének keretében csütörtökön.
Miközben a nagyobb erdélyi és partiumi városokban egyre-másra épülnek parkolóházak, mélygarázsok, és továbbiak vannak tervben, a Székelyföldön – noha a növekvő gépkocsipark miatt igény lenne rá – az önkormányzatok nem tudnak bevállalni egy ilyen kaliberű beruházást.
A nyáron három hónap alatt négyszer volt román–magyar külügyminiszteri találkozó a budapesti kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjáról, és valahogy sikerült elmagyarázni, hogy a projekt mindkét ország számára előnyös.
Hosszas tervezési-kivitelezési folyamat eredményét díjazták a Robochallenge nemzetközi robotversenyen, amelynek egyik kategóriájában a legjobban teljesített a marosvásárhelyi Sapientia egyetem HeptaCube nevű csapata.
Egyelőre kétséges Temesvár, Kolozsvár, Nagyvárad és Arad összefogásának sikere, de a városvezetők Bukaresttől függetlenedő, s egyben fejlődést célzó tervei könnyen ragadósak lehetnek, ha továbbra is késnek az országos szintű infrastrukturális fejlesztések.
A romániai lakosság egynegyede napi 5,5 dollárból él, miközben egyre mélyül a szakadék a szegények és a gazdagok között.
Brüsszelben Magyarországot és Lengyelországot azért vádolják illiberalizmussal, mert az saját érdekeit védi – állítja Ilie Șerbănescu román közgazdász, politikai elemző. Szerinte az Európai Unió egyfajta gyarmattá alakította Romániát.
Két ütemben húsz új villamost vásárol Nagyvárad – a gyártó az aradi Astra vagongyár. Közben épül az új villamosvonal, és új hibridmeghajtású buszok beszerzése is folyamatban van a bihari megyeszékhelyen.
Legfőképpen a mezőgazdaság, a fa- és erdőgazdálkodás, a turizmus és a piaci versenyképességet biztosító emberi erőforrás fejlesztése terén indít gazdaságfejlesztő programot a Székelyföldön a magyar kormány.
Látogatottsági adatok