Több ágazatban várakozáson felül indult újra a forgalom a koronavírus-járvány miatt kihirdetett szükségállapotot váltó veszélyhelyzetben a korlátozások – részleges vagy teljes – feloldásával.
Míg a román kormány kétoldalú megállapodáshoz köti, a bukaresti sajtó pedig támadja Magyarország erdélyi gazdaságfejlesztési programját, addig Szerbiában semmiféle akadályba nem ütközik ugyanaz a rendszer.
Háromszáz millió lejes hitelért folyamodna Kolozsvár önkormányzata, hogy folytatni tudja az elkezdett beruházásokat. A kölcsönt út- és ingatlanfelújításokra, kulturális intézményekre fordítanák.
Tíz romániai város kapott a Világbanktól 10-es osztályzatot, ezek közül hét erdélyi. A sokoldalú felmérés igazolta azt, ami eddig is egyértelmű volt: Bukarest, Konstanca és Jászvásár kivételével egyetlen ókirályságbeli település sem vetekedhet az erdélyi nagyvárosokkal.
A Pro Economica Alapítvány eddigi pályázatait nem érinti, viszont a meghirdetésre váró partiumi gazdaságfejlesztési program csak akkor indulhat el, ha román–magyar kormányközi megállapodás születik a magyar állam által finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési programról.
Romániának 19,6 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás és 13,4 milliárd eurós hitel juthat az Európai Unió 750 milliárd eurós költségvetéséből. Winkler Gyula EP- képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzösszegekhez nem automatikusan jutnak hozzá a tagállamok.
Románia 19,626 milliárd eurót kaphat az Európai Uniótól a gazdaság újraindítására – írja az Agerpres.
Alig indult be, máris korrekcióra szorul a kis- és közepes vállalkozások megsegítésére kidolgozott IMM Invest – a kormányprogram nehézkes rajtja után a hatóságok a módosításoktól a gazdaság felpörgetését célzó hiteligénylések felpörgését remélik.
Korszerűsítési és fejlesztési tervekben gazdag esztendő elé néz a marosvásárhelyi Víkendtelep. Azonban úgy tűnik, a pénztelenség és a politikai játszmák gátolják ezek megvalósítását.
Lassan indul be a kis- és közepes vállalkozások megsegítésére irányuló kormányprogram, az IMM Invest. A bankok a bürokráciát és az egyszerre benyújtott nagy mennyiségű iratcsomót teszik felelőssé.
Az idei rossz évet kompenzálhatja a 2021-es gazdasági növekedés, de a koronavírus-járvány második hulláma megváltoztathatja a gazdasági előrejelzések kimenetelét. Vagyis a V alakú változat helyett az U alakú valósulhat meg, amikor hosszabb ideig stagnál mélyponton a gazdaság.
Folytatja a magyar kormány a határon túli magyar közösségeket célzó gazdaságfejlesztési programokat, újabb 18,5 milliárd forintot fordítanak erre – derül ki Szijjártó Péter külügyminiszternek az Országgyűlés keddi, napirend előtti felszólalásából.
Nem túl kecsegtető előrejelzéssel rukkolt elő szerdán az Európai Bizottság: friss prognózisában Románia esetében 6 százalékos gazdasági visszaesést vetít előre idénre, és 4,2 százalékos növekedést vár jövőre, az államháztartási hiány pedig a GDP 9,2 százaléka lehet 2020-ban.
Derűlátó Florin Cîțu pénzügyminiszter a koronavírus-járvány begyűrűzése nyomán kihirdetett szükségállapotnak a román gazdaságra gyakorolt hatását illetően. Azt mondja, május 15-e után fokozatosan újraindul a tevékenység minden téren, megvan már a tervük erre.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a koronavírus-járvány gazdasági következményeit sokkal súlyosabbnak ítéli meg a 2008–2009-es globális pénzügyi és gazdasági válságnál. Románia gazdasági növekedési kilátásait is jelentős mértékben rontotta a washingtoni székhelyű pénzintézet.
Még mindig sok a kérdőjel az Orban-kormány által szombaton kiadott gazdasági mentőcsomag körül. A Krónikának nyilatkozó szakember éppen ezért operatív tanács létrehozását javasolja, mivel nincs idő törvényértelmezésekre, pereskedésre, hanem gyors beavatkozásra van szükség.
Erdélyben fejlettebb az ipar, mint Románia más régióiban, akár a régió 34 százalékos lakosságarányához viszonyítunk, akár a GDP-hez való átlagos hozzájárulását nézzük, ami az elmúlt években 32–34 százalék közötti volt – derül ki az Erdélystat friss elemzéséből.
Most már nemcsak elemzői szemmel nézi, hanem befolyásolni is tudja a monetáris politika alakulását Bálint Csaba Bihar megyei származású, Bukarestben élő makrogazdasági elemző, akit tavaly neveztek ki a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsába.
Látogatottsági adatok