„Meg kell értetni az egyházakkal, hogy a sajtó nem ellenség”

egyházak, panelbeszélgetés, sajtó

A pénteki panelbeszélgetés témája az erdélyi egyházi sajtó volt

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt. Az eseményen az egyházi kommunikáció kihívásai, valamint az egyház és a sajtó kapcsolatának helyzete állt a középpontban, és bizony megannyi nehézségre, kérdésre, kételyre derült fény.

Tóth Gödri Iringó

Kiss Judit

2024. november 22., 20:462024. november 22., 20:46

Igencsak negatív hangulatban vette kezdetét a Virtuális kapcsolódások és digitális közösségek. Vallás a hálózati társadalomban című, a Valláskutató Intézet által szervezett kétnapos konferencia pénteki panelbeszélgetése, melynek címe Egyházi média Erdélyben a digitális korban volt. A beszélgetést Dénes Gabriella újságíró, szerkesztő, a Vasárnap hetilap és a Romkat.ro munkatársa indította. Mondandója középpontjában az állt, hogy

az egyházi sajtósok alulfizetettek, elvárják tőlük az önkéntes, ingyenmunkát, miközben általában az egyházak maguk sem tudják, hogyan viszonyuljanak a sajtóhoz,

nem látják, hogy egy segítséget nyújtó eszköz lehet, gyakran szükséges rosszként tekintenek rá. A beszélgetés további részvevői Bodó Márta, a Romkat.ro munkatársa, Kiss Gábor, a Református.ro munkatársa, Szegedi Csaba, az Agnus Rádió szerkesztője, Boldizsár Beáta, az Evangélikus Harangszó munkatársa, Sándor Krisztina, az Unitárius Közlöny szerkesztője, Koppándi Júlia, az Unitárius.org szerkesztője, Ferencz Emese, a Mária Rádió munkatársa és Tőke Sugárka doktorandusz voltak.

Az egyik fő kérdés a beszélgetés során az volt, hogy

mi is pontosan az egyházi média szerepe, mert mint kiderült, ez nem körvonalazódott az elmúlt évtizedekben.

Abban többen egyetértettek, kétségtelen, hogy elsődleges feladata a belső közösség informálása, formálása, illetve az, hogy az utókor számára nyomot hagyjon, ellenben a nagy nyilvánosság megcélzása már sok szempontból nehézkes és problematikus. Míg a misszió egy relatíve jól körülhatárolt célkitűzés – az egyházi sajtó eszköze lehet annak, hogy az egyházak azokhoz is eljuttassák üzenetüket, akik talán távolabb állnak a gyülekezetektől –, addig az kérdéses, hogy ezen túlmenően meddig terjed az egyházi sajtó hatásköre.

A részvevők egyetértettek abban, hogy ez különösen a digitális világban válik egyre fontosabbá kérdéssé, amikor bár a közösségi média és az online felületek rengeteg új lehetőséget kínálnak, hogy az egyház szóhoz jusson a nagyobb társadalmi diskurzusokban, nem mentesek a kihívásoktól sem. Ha egy-egy egyházi sajtóorgánum közösségi médiás felületén alakulnak ki viták hozzászólások formájában, ott szegeznek kérdést az egyházi elöljárókhoz, bármilyen kényes vagy kellemetlen a téma, azt nem lehet válasz nélkül hagyni.

A beszélgetés során szóba kerültek azok a mindennapi kihívások is, amelyekkel az egyházi újságírók és szerkesztők találkoznak. Mint mondták: „sokan azt érzik, hogy egy szélmalomharcot vívnak”. Ennek egyik oka, hogy

gyakran a lelkipásztorok, papok nem értik, miért jó az, ha a közösségükben zajló eseményekről készül egy riport, hogy mire jó a nyilvánosság, az, ha láthatók.

Nem értik, hogy nem az ő dolgaikban vájkálódik adott esetben az újságíró, hanem történeteket, példákat mutat be, melyek a missziós munka vagy épp a közösségépítés részét képezik. Az ilyen helyzetek gyakran frusztrálók az illetékesek számára, hiszen az egyházi média feladata nemcsak az események közvetítése, hanem az üzenetek minél szélesebb körű eljuttatása is.

A kerekasztal-beszélgetés egyik kulcstémája a kényes kérdésekkel való foglalkozás volt.

Egyrészt már önmagában az is kérdés, hogy az egyházat érintő botrányokkal kell-e foglalkozzon az egyházi sajtó, vagy ez a közéleti média feladata,

vagy az is felmerült, hogy esetleg az egyházi média szerepe az ilyen helyzetekben épp a tisztánlátás segítése lenne. Ennek kapcsán merült fel az is, hogy a legtöbb egyházban nincs egy jól kiépített rendszer, nem különül el a PR-os, a sajtóreferens és a lapszerkesztő, gyakran egy-két emberre hárul az egész kommunikáció. Amit csak tovább nehezít az, hogy minden érdemleges kérdés kapcsán az elöljárók, a püspökök válaszára kell várni, akik gyakran csak hosszú idő után szolgálnak ilyennel – ami a mai rohanó, média szempontjából is igencsak pörgős világunkban nem igazán megfelelő.

A részvevők válaszaiból az derült ki, hogy bár az erdélyi egyházi sajtó jellemzően elkerüli a nehezebb témákat, érzik, hogy nem szabad elzárkózni a valóság elől, hogy ha nem is feltétlenül botrányokról, de fajsúlyos témákról igenis kellene beszélni, írni.

„Ha az egyházi média nem mer beszélni a nehéz ügyekről, akkor könnyen elveszítheti a hitelességét” – fogalmaztak.

Rámutattak: sajnos megannyi erdélyi, magyarországi példa mutatja, hogy az egyházi sajtó inkább „szőnyeg alá söpri” a kényes kérdéseket, míg a világi sajtó sokkal inkább kész beszélni róluk.

Ferenc pápa szavait idézve mutattak rá, hogy: „A valóság fontosabb, mint az eszme”.

Az igencsak negatív hangvételűre sikeredett panelbeszélgetést a részvevők próbálták derűsebb mederbe terelni, hangsúlyozva, az egyházi média szereplői gyakran érzik úgy, hogy egyedül küzdenek a kihívásokkal, de az esemény megmutatta, hogy nincsenek egyedül problémáikkal. A részvevők egyetértettek abban, hogy az ökumenikus együttműködés fontos lenne az egyházi média számára, és talán közösen a felmerült problémák egy részére is találhatnának megoldást.

A kerekasztal-beszélgetés végén mindannyian egyetértettek abban, hogy az egyházi média jövője izgalmas és tele van lehetőségekkel, de csak akkor válhat sikeressé, ha képes nyitni a társadalom felé,

miközben megőrzi hitelességét és belső közösségi szerepét. Leszögezték, hogy bár a kihívások számosak, de ha őszintén és alázattal kezelik őket, akkor képesek lehetnek új utakat találni, amelyek segítik az egyház üzenetének minél szélesebb körű eljuttatását.

Online igehirdetés a Covid után is: már a TikTokon keresztül is elérhető a gyülekezeti élet

Miként alakul át a digitális világ dominanciájának korában a gyülekezetek élete, hogyan alkalmazzák a különböző felekezetekhez tartozó lelkészek, papok az online eszközöket – többek közt erre keresték a választ a meghívottak a Virtuális kapcsolódások és digitális közösségek. Vallás a hálózati társadalomban című konferencián Kolozsváron. A Valláskutató Intézet és a BBTE Szociológia és Szociális Munka Karának szervezésében zajló eseménysorozatba illeszkedett a csütörtök esti panelbeszélgetés, amelynek részvevői olyan lelkészek voltak, akik gyülekezetszervezői vagy általánosabb papi tevékenységük során innovatív módon alkalmazzák az online eszközöket. Az eseményen a hálózati társadalom és a digitalizáció kihívásait és lehetőségeit vitatták meg, gyakorlati példákkal szemléltették a gyülekezetszervezés új dimenzióit.

Pantea Tibor OFM kolozsvári ferences szerzetes vetített képes előadás keretében mutatta be, hogy a város szívében található templomuk és a vonzáskörükben zajló, a fiatalokat is hangsúlyosan megszólító tevékenységük miként jelenik meg az online térben.
Honlapokat, YouTube-csatornákat működtetnek régóta, a közösségi oldalakon is aktívan és rendszeresen jelen vannak – nemcsak a Facebookon, hanem már a TikTokon is, ugyanis a fiatal generációk tagjai nem használják a Facebookot.

Rácz Norbert, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség, valamint a Kolozs megyei Kide unitárius lelkésze különleges helyzetről számolt be. A Kide-alizmus – kísérlet egy földrajzilag nem meghatározható gyülekezetre című, vetítettképes előadás keretében elmondta, a Kolozs megyében, a Dobokai-dombvidéken található Kide, az egyetlen mindmáig magyar többségű falu, ahol az utóbbi években gyülekezeterősítő tevékenységet végez családjával együtt. 2023-ban mindössze egyetlen unitárius felekezetű személy volt a faluban, de most, hogy hattagú családjával együtt telket vettek a faluban, 7-re nőtt a hívek száma. Rácz Norbert feleségével, a szintén lelkész Rácz Máriával együtt különleges gyülekezetépítésbe kezdett: a „lakatlan” templomba életet lehelnek, és egyre többen csatlakoznak istentiszteleteikhez, imaalkalmaikhoz – akár Kolozsvárról is.

Beke Boróka, a háromszéki Zabola református lelkésze arról beszélt többek közt, hogy miként szervezi meg a gyülekezeti életet – virtuálisan is – azon a vidéken, amelyet „Szentföldnek is neveznek”, ugyanis a hívek nagy többsége, mintegy 90 százaléka római katolikus. Mint elmondta, a pandémia miatt kezdtek jelen lenni az online térben, mintegy 5 perces elmélkedéseket közvetítettek, és ezt aztán folytatták is, mert a „szórványreformátus” közösségeknek szükségük van rá, a videóknak köszönhetően többen kapcsolódhatnak az igehirdetéshez. Beke Borókáék online tartalmai kimutatásaik szerint elérnek a Kárpátaljára, Felvidékre, Magyarországra, de nyugatabbra is. Zabola környékén a legnagyobb református közösség ebben a faluban ál: 600 személy, ehhez képest a videóik elérik a 35-45 ezres megtekintésszámot is, ezért Beke Boróka meglátása szerint érdemes folytatni az online igehirdetést.

Bereczki-Orbán Zsolt, a Hargita megyei Szombatfalva (ma Székelyudvarhely városrésze) református lelkésze E-lelkipásztorkodás a gyakorlatban – tapasztalatok és kihívások címmel értekezett. Ő is bemutatta a Covid miatti online tapasztalatait, elmondta, hogy ami először nehézségnek tűnt, az a mostani perspektívából nézve miként gazdagította a lelkipásztori ténykedését.

egyházak, panelbeszélgetés, sajtó Galéria

Fotó: Valláskutató Intézet/Facebook

egyházak, panelbeszélgetés, sajtó Galéria

Fotó: Valláskutató Intézet/Facebook

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra

Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra
2025. május 17., szombat

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek

A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek
2025. május 17., szombat

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat

Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat
2025. május 17., szombat

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében

A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében
2025. május 17., szombat

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt

Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt
2025. május 17., szombat

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának

Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának
2025. május 16., péntek

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)

Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
2025. május 16., péntek

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin

Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin
2025. május 16., péntek

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket

Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket
2025. május 16., péntek

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek

Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek