A pénteki panelbeszélgetés témája az erdélyi egyházi sajtó volt
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt. Az eseményen az egyházi kommunikáció kihívásai, valamint az egyház és a sajtó kapcsolatának helyzete állt a középpontban, és bizony megannyi nehézségre, kérdésre, kételyre derült fény.
Igencsak negatív hangulatban vette kezdetét a Virtuális kapcsolódások és digitális közösségek. Vallás a hálózati társadalomban című, a Valláskutató Intézet által szervezett kétnapos konferencia pénteki panelbeszélgetése, melynek címe Egyházi média Erdélyben a digitális korban volt. A beszélgetést Dénes Gabriella újságíró, szerkesztő, a Vasárnap hetilap és a Romkat.ro munkatársa indította. Mondandója középpontjában az állt, hogy
nem látják, hogy egy segítséget nyújtó eszköz lehet, gyakran szükséges rosszként tekintenek rá. A beszélgetés további részvevői Bodó Márta, a Romkat.ro munkatársa, Kiss Gábor, a Református.ro munkatársa, Szegedi Csaba, az Agnus Rádió szerkesztője, Boldizsár Beáta, az Evangélikus Harangszó munkatársa, Sándor Krisztina, az Unitárius Közlöny szerkesztője, Koppándi Júlia, az Unitárius.org szerkesztője, Ferencz Emese, a Mária Rádió munkatársa és Tőke Sugárka doktorandusz voltak.
Az egyik fő kérdés a beszélgetés során az volt, hogy
Abban többen egyetértettek, kétségtelen, hogy elsődleges feladata a belső közösség informálása, formálása, illetve az, hogy az utókor számára nyomot hagyjon, ellenben a nagy nyilvánosság megcélzása már sok szempontból nehézkes és problematikus. Míg a misszió egy relatíve jól körülhatárolt célkitűzés – az egyházi sajtó eszköze lehet annak, hogy az egyházak azokhoz is eljuttassák üzenetüket, akik talán távolabb állnak a gyülekezetektől –, addig az kérdéses, hogy ezen túlmenően meddig terjed az egyházi sajtó hatásköre.
A részvevők egyetértettek abban, hogy ez különösen a digitális világban válik egyre fontosabbá kérdéssé, amikor bár a közösségi média és az online felületek rengeteg új lehetőséget kínálnak, hogy az egyház szóhoz jusson a nagyobb társadalmi diskurzusokban, nem mentesek a kihívásoktól sem. Ha egy-egy egyházi sajtóorgánum közösségi médiás felületén alakulnak ki viták hozzászólások formájában, ott szegeznek kérdést az egyházi elöljárókhoz, bármilyen kényes vagy kellemetlen a téma, azt nem lehet válasz nélkül hagyni.
A beszélgetés során szóba kerültek azok a mindennapi kihívások is, amelyekkel az egyházi újságírók és szerkesztők találkoznak. Mint mondták: „sokan azt érzik, hogy egy szélmalomharcot vívnak”. Ennek egyik oka, hogy
Nem értik, hogy nem az ő dolgaikban vájkálódik adott esetben az újságíró, hanem történeteket, példákat mutat be, melyek a missziós munka vagy épp a közösségépítés részét képezik. Az ilyen helyzetek gyakran frusztrálók az illetékesek számára, hiszen az egyházi média feladata nemcsak az események közvetítése, hanem az üzenetek minél szélesebb körű eljuttatása is.
A kerekasztal-beszélgetés egyik kulcstémája a kényes kérdésekkel való foglalkozás volt.
vagy az is felmerült, hogy esetleg az egyházi média szerepe az ilyen helyzetekben épp a tisztánlátás segítése lenne. Ennek kapcsán merült fel az is, hogy a legtöbb egyházban nincs egy jól kiépített rendszer, nem különül el a PR-os, a sajtóreferens és a lapszerkesztő, gyakran egy-két emberre hárul az egész kommunikáció. Amit csak tovább nehezít az, hogy minden érdemleges kérdés kapcsán az elöljárók, a püspökök válaszára kell várni, akik gyakran csak hosszú idő után szolgálnak ilyennel – ami a mai rohanó, média szempontjából is igencsak pörgős világunkban nem igazán megfelelő.
A részvevők válaszaiból az derült ki, hogy bár az erdélyi egyházi sajtó jellemzően elkerüli a nehezebb témákat, érzik, hogy nem szabad elzárkózni a valóság elől, hogy ha nem is feltétlenül botrányokról, de fajsúlyos témákról igenis kellene beszélni, írni.
„Ha az egyházi média nem mer beszélni a nehéz ügyekről, akkor könnyen elveszítheti a hitelességét” – fogalmaztak.
Ferenc pápa szavait idézve mutattak rá, hogy: „A valóság fontosabb, mint az eszme”.
Az igencsak negatív hangvételűre sikeredett panelbeszélgetést a részvevők próbálták derűsebb mederbe terelni, hangsúlyozva, az egyházi média szereplői gyakran érzik úgy, hogy egyedül küzdenek a kihívásokkal, de az esemény megmutatta, hogy nincsenek egyedül problémáikkal. A részvevők egyetértettek abban, hogy az ökumenikus együttműködés fontos lenne az egyházi média számára, és talán közösen a felmerült problémák egy részére is találhatnának megoldást.
miközben megőrzi hitelességét és belső közösségi szerepét. Leszögezték, hogy bár a kihívások számosak, de ha őszintén és alázattal kezelik őket, akkor képesek lehetnek új utakat találni, amelyek segítik az egyház üzenetének minél szélesebb körű eljuttatását.
Online igehirdetés a Covid után is: már a TikTokon keresztül is elérhető a gyülekezeti élet
Miként alakul át a digitális világ dominanciájának korában a gyülekezetek élete, hogyan alkalmazzák a különböző felekezetekhez tartozó lelkészek, papok az online eszközöket – többek közt erre keresték a választ a meghívottak a Virtuális kapcsolódások és digitális közösségek. Vallás a hálózati társadalomban című konferencián Kolozsváron. A Valláskutató Intézet és a BBTE Szociológia és Szociális Munka Karának szervezésében zajló eseménysorozatba illeszkedett a csütörtök esti panelbeszélgetés, amelynek részvevői olyan lelkészek voltak, akik gyülekezetszervezői vagy általánosabb papi tevékenységük során innovatív módon alkalmazzák az online eszközöket. Az eseményen a hálózati társadalom és a digitalizáció kihívásait és lehetőségeit vitatták meg, gyakorlati példákkal szemléltették a gyülekezetszervezés új dimenzióit.
Pantea Tibor OFM kolozsvári ferences szerzetes vetített képes előadás keretében mutatta be, hogy a város szívében található templomuk és a vonzáskörükben zajló, a fiatalokat is hangsúlyosan megszólító tevékenységük miként jelenik meg az online térben.
Honlapokat, YouTube-csatornákat működtetnek régóta, a közösségi oldalakon is aktívan és rendszeresen jelen vannak – nemcsak a Facebookon, hanem már a TikTokon is, ugyanis a fiatal generációk tagjai nem használják a Facebookot.
Rácz Norbert, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség, valamint a Kolozs megyei Kide unitárius lelkésze különleges helyzetről számolt be. A Kide-alizmus – kísérlet egy földrajzilag nem meghatározható gyülekezetre című, vetítettképes előadás keretében elmondta, a Kolozs megyében, a Dobokai-dombvidéken található Kide, az egyetlen mindmáig magyar többségű falu, ahol az utóbbi években gyülekezeterősítő tevékenységet végez családjával együtt. 2023-ban mindössze egyetlen unitárius felekezetű személy volt a faluban, de most, hogy hattagú családjával együtt telket vettek a faluban, 7-re nőtt a hívek száma. Rácz Norbert feleségével, a szintén lelkész Rácz Máriával együtt különleges gyülekezetépítésbe kezdett: a „lakatlan” templomba életet lehelnek, és egyre többen csatlakoznak istentiszteleteikhez, imaalkalmaikhoz – akár Kolozsvárról is.
Beke Boróka, a háromszéki Zabola református lelkésze arról beszélt többek közt, hogy miként szervezi meg a gyülekezeti életet – virtuálisan is – azon a vidéken, amelyet „Szentföldnek is neveznek”, ugyanis a hívek nagy többsége, mintegy 90 százaléka római katolikus. Mint elmondta, a pandémia miatt kezdtek jelen lenni az online térben, mintegy 5 perces elmélkedéseket közvetítettek, és ezt aztán folytatták is, mert a „szórványreformátus” közösségeknek szükségük van rá, a videóknak köszönhetően többen kapcsolódhatnak az igehirdetéshez. Beke Borókáék online tartalmai kimutatásaik szerint elérnek a Kárpátaljára, Felvidékre, Magyarországra, de nyugatabbra is. Zabola környékén a legnagyobb református közösség ebben a faluban ál: 600 személy, ehhez képest a videóik elérik a 35-45 ezres megtekintésszámot is, ezért Beke Boróka meglátása szerint érdemes folytatni az online igehirdetést.
Bereczki-Orbán Zsolt, a Hargita megyei Szombatfalva (ma Székelyudvarhely városrésze) református lelkésze E-lelkipásztorkodás a gyakorlatban – tapasztalatok és kihívások címmel értekezett. Ő is bemutatta a Covid miatti online tapasztalatait, elmondta, hogy ami először nehézségnek tűnt, az a mostani perspektívából nézve miként gazdagította a lelkipásztori ténykedését.
Fotó: Valláskutató Intézet/Facebook
Fotó: Valláskutató Intézet/Facebook
Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.
Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az erős szél miatt lezárták péntek reggel az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakaszát.
Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.
A Hargita megyei Marosfő és Székelyhodos közötti vasúti pályán kidőlt fák és leszakadt ágak miatt leállt a vasúti közlekedés a Román Vasúttársaság (CFR) 400-as számú fővonalán, több vonat a vasútállomásokon vesztegel – közölte a katasztrófavédelem.
Hét megye hegyvidékére pénteken érvényes harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Szerda délelőtt tartotta alakuló ülését a megyeházán az Arad megyei önkormányzat új, a június 9-i helyhatósági választásokon megválasztott képviselőtestülete. A 33 tagú közgyűlésből 28-an tettek hivatali esküt, a két RMDSZ-es tanácsosból csak az egyik.
A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.
Hargita megye tucatnyi településén több ezer ember maradt áram nélkül csütörtök reggel, miután a lehulló hó és a viharos erejű szél több transzformátorállomást megrongált.
Az államfőválasztás második fordulója után kezdődnek csak a tárgyalások az új kormány megalakításáról – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben.
szóljon hozzá!