A pénteki panelbeszélgetés témája az erdélyi egyházi sajtó volt
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt. Az eseményen az egyházi kommunikáció kihívásai, valamint az egyház és a sajtó kapcsolatának helyzete állt a középpontban, és bizony megannyi nehézségre, kérdésre, kételyre derült fény.
Igencsak negatív hangulatban vette kezdetét a Virtuális kapcsolódások és digitális közösségek. Vallás a hálózati társadalomban című, a Valláskutató Intézet által szervezett kétnapos konferencia pénteki panelbeszélgetése, melynek címe Egyházi média Erdélyben a digitális korban volt. A beszélgetést Dénes Gabriella újságíró, szerkesztő, a Vasárnap hetilap és a Romkat.ro munkatársa indította. Mondandója középpontjában az állt, hogy
nem látják, hogy egy segítséget nyújtó eszköz lehet, gyakran szükséges rosszként tekintenek rá. A beszélgetés további részvevői Bodó Márta, a Romkat.ro munkatársa, Kiss Gábor, a Református.ro munkatársa, Szegedi Csaba, az Agnus Rádió szerkesztője, Boldizsár Beáta, az Evangélikus Harangszó munkatársa, Sándor Krisztina, az Unitárius Közlöny szerkesztője, Koppándi Júlia, az Unitárius.org szerkesztője, Ferencz Emese, a Mária Rádió munkatársa és Tőke Sugárka doktorandusz voltak.
Az egyik fő kérdés a beszélgetés során az volt, hogy
Abban többen egyetértettek, kétségtelen, hogy elsődleges feladata a belső közösség informálása, formálása, illetve az, hogy az utókor számára nyomot hagyjon, ellenben a nagy nyilvánosság megcélzása már sok szempontból nehézkes és problematikus. Míg a misszió egy relatíve jól körülhatárolt célkitűzés – az egyházi sajtó eszköze lehet annak, hogy az egyházak azokhoz is eljuttassák üzenetüket, akik talán távolabb állnak a gyülekezetektől –, addig az kérdéses, hogy ezen túlmenően meddig terjed az egyházi sajtó hatásköre.
A részvevők egyetértettek abban, hogy ez különösen a digitális világban válik egyre fontosabbá kérdéssé, amikor bár a közösségi média és az online felületek rengeteg új lehetőséget kínálnak, hogy az egyház szóhoz jusson a nagyobb társadalmi diskurzusokban, nem mentesek a kihívásoktól sem. Ha egy-egy egyházi sajtóorgánum közösségi médiás felületén alakulnak ki viták hozzászólások formájában, ott szegeznek kérdést az egyházi elöljárókhoz, bármilyen kényes vagy kellemetlen a téma, azt nem lehet válasz nélkül hagyni.
A beszélgetés során szóba kerültek azok a mindennapi kihívások is, amelyekkel az egyházi újságírók és szerkesztők találkoznak. Mint mondták: „sokan azt érzik, hogy egy szélmalomharcot vívnak”. Ennek egyik oka, hogy
Nem értik, hogy nem az ő dolgaikban vájkálódik adott esetben az újságíró, hanem történeteket, példákat mutat be, melyek a missziós munka vagy épp a közösségépítés részét képezik. Az ilyen helyzetek gyakran frusztrálók az illetékesek számára, hiszen az egyházi média feladata nemcsak az események közvetítése, hanem az üzenetek minél szélesebb körű eljuttatása is.
A kerekasztal-beszélgetés egyik kulcstémája a kényes kérdésekkel való foglalkozás volt.
vagy az is felmerült, hogy esetleg az egyházi média szerepe az ilyen helyzetekben épp a tisztánlátás segítése lenne. Ennek kapcsán merült fel az is, hogy a legtöbb egyházban nincs egy jól kiépített rendszer, nem különül el a PR-os, a sajtóreferens és a lapszerkesztő, gyakran egy-két emberre hárul az egész kommunikáció. Amit csak tovább nehezít az, hogy minden érdemleges kérdés kapcsán az elöljárók, a püspökök válaszára kell várni, akik gyakran csak hosszú idő után szolgálnak ilyennel – ami a mai rohanó, média szempontjából is igencsak pörgős világunkban nem igazán megfelelő.
A részvevők válaszaiból az derült ki, hogy bár az erdélyi egyházi sajtó jellemzően elkerüli a nehezebb témákat, érzik, hogy nem szabad elzárkózni a valóság elől, hogy ha nem is feltétlenül botrányokról, de fajsúlyos témákról igenis kellene beszélni, írni.
„Ha az egyházi média nem mer beszélni a nehéz ügyekről, akkor könnyen elveszítheti a hitelességét” – fogalmaztak.
Ferenc pápa szavait idézve mutattak rá, hogy: „A valóság fontosabb, mint az eszme”.
Az igencsak negatív hangvételűre sikeredett panelbeszélgetést a részvevők próbálták derűsebb mederbe terelni, hangsúlyozva, az egyházi média szereplői gyakran érzik úgy, hogy egyedül küzdenek a kihívásokkal, de az esemény megmutatta, hogy nincsenek egyedül problémáikkal. A részvevők egyetértettek abban, hogy az ökumenikus együttműködés fontos lenne az egyházi média számára, és talán közösen a felmerült problémák egy részére is találhatnának megoldást.
miközben megőrzi hitelességét és belső közösségi szerepét. Leszögezték, hogy bár a kihívások számosak, de ha őszintén és alázattal kezelik őket, akkor képesek lehetnek új utakat találni, amelyek segítik az egyház üzenetének minél szélesebb körű eljuttatását.
Online igehirdetés a Covid után is: már a TikTokon keresztül is elérhető a gyülekezeti élet
Miként alakul át a digitális világ dominanciájának korában a gyülekezetek élete, hogyan alkalmazzák a különböző felekezetekhez tartozó lelkészek, papok az online eszközöket – többek közt erre keresték a választ a meghívottak a Virtuális kapcsolódások és digitális közösségek. Vallás a hálózati társadalomban című konferencián Kolozsváron. A Valláskutató Intézet és a BBTE Szociológia és Szociális Munka Karának szervezésében zajló eseménysorozatba illeszkedett a csütörtök esti panelbeszélgetés, amelynek részvevői olyan lelkészek voltak, akik gyülekezetszervezői vagy általánosabb papi tevékenységük során innovatív módon alkalmazzák az online eszközöket. Az eseményen a hálózati társadalom és a digitalizáció kihívásait és lehetőségeit vitatták meg, gyakorlati példákkal szemléltették a gyülekezetszervezés új dimenzióit.
Pantea Tibor OFM kolozsvári ferences szerzetes vetített képes előadás keretében mutatta be, hogy a város szívében található templomuk és a vonzáskörükben zajló, a fiatalokat is hangsúlyosan megszólító tevékenységük miként jelenik meg az online térben.
Honlapokat, YouTube-csatornákat működtetnek régóta, a közösségi oldalakon is aktívan és rendszeresen jelen vannak – nemcsak a Facebookon, hanem már a TikTokon is, ugyanis a fiatal generációk tagjai nem használják a Facebookot.
Rácz Norbert, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség, valamint a Kolozs megyei Kide unitárius lelkésze különleges helyzetről számolt be. A Kide-alizmus – kísérlet egy földrajzilag nem meghatározható gyülekezetre című, vetítettképes előadás keretében elmondta, a Kolozs megyében, a Dobokai-dombvidéken található Kide, az egyetlen mindmáig magyar többségű falu, ahol az utóbbi években gyülekezeterősítő tevékenységet végez családjával együtt. 2023-ban mindössze egyetlen unitárius felekezetű személy volt a faluban, de most, hogy hattagú családjával együtt telket vettek a faluban, 7-re nőtt a hívek száma. Rácz Norbert feleségével, a szintén lelkész Rácz Máriával együtt különleges gyülekezetépítésbe kezdett: a „lakatlan” templomba életet lehelnek, és egyre többen csatlakoznak istentiszteleteikhez, imaalkalmaikhoz – akár Kolozsvárról is.
Beke Boróka, a háromszéki Zabola református lelkésze arról beszélt többek közt, hogy miként szervezi meg a gyülekezeti életet – virtuálisan is – azon a vidéken, amelyet „Szentföldnek is neveznek”, ugyanis a hívek nagy többsége, mintegy 90 százaléka római katolikus. Mint elmondta, a pandémia miatt kezdtek jelen lenni az online térben, mintegy 5 perces elmélkedéseket közvetítettek, és ezt aztán folytatták is, mert a „szórványreformátus” közösségeknek szükségük van rá, a videóknak köszönhetően többen kapcsolódhatnak az igehirdetéshez. Beke Borókáék online tartalmai kimutatásaik szerint elérnek a Kárpátaljára, Felvidékre, Magyarországra, de nyugatabbra is. Zabola környékén a legnagyobb református közösség ebben a faluban ál: 600 személy, ehhez képest a videóik elérik a 35-45 ezres megtekintésszámot is, ezért Beke Boróka meglátása szerint érdemes folytatni az online igehirdetést.
Bereczki-Orbán Zsolt, a Hargita megyei Szombatfalva (ma Székelyudvarhely városrésze) református lelkésze E-lelkipásztorkodás a gyakorlatban – tapasztalatok és kihívások címmel értekezett. Ő is bemutatta a Covid miatti online tapasztalatait, elmondta, hogy ami először nehézségnek tűnt, az a mostani perspektívából nézve miként gazdagította a lelkipásztori ténykedését.
Fotó: Valláskutató Intézet/Facebook
Fotó: Valláskutató Intézet/Facebook
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
Hétfőtől digitális változatban is kiállítják a Kolozs megyei hivatalok a születési, házasságkötési, válási és a halotti bizonyítványokat – jelentette be a Kolozs Megyei Tanács.
Az Európai Bizottságnak szeptember 4-éig kell ismertetnie az európai nyilvánossággal a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésével kapcsolatos jogi és politikai következtetéseit – közölte hétfőn az SZNT.
Első alkalommal szervezték meg az elmúlt hétvégén Marosvásárhelyen az Agro&Auto Expo regionális kiállítást. A Szatmárnémetiből „kölcsönvett” új mezőgazdasági kiállítással a szervezők hagyományt szeretnének teremteni a székelyföldi megyékben is.
Megyeszerte razziát tartott a hétvégén a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság. A mintegy hetvenezer lejes bírság zömét gépkocsivezetők fizették, Háromszéken is sok a szabálytalankodó sofőr.
Az elmúlt tíz nap során 25 új góc jelent meg, és ezzel 75-re emelkedett az érintett szarvasmarha-tenyészetek száma.
Értékes fegyvergyűjtemény került a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe – közölte a sepsiszentgyörgyi intézmény.
A következő napokban kissé felmelegedik az idő, hétvégére azonban hirtelen lehűl, majd április 8-ától ismét meleg napok köszöntenek ránk, 20 fok körüli maximumokkal – derül ki az Országos Meteorológiai Intézet (ANM) kéthetes előrejelzéséből.
Levágta nyomkövető karkötőjét az apja megöletésével vádolt Laura Bîlcea. A rendőrség értesítette az ügyről a temesvári ítélőtáblát.
A jövőben csak szaporodni fog az emberek elleni medvetámadások száma – figyelmeztetett Emil Drăgănescu, Prahova megye prefektusa a vasárnap esti, predeáli incidenst követően.
szóljon hozzá!