Lassan megszokásba fordul a magyarországi televíziók híradóinak erdélyi nézőjében, hogy immár harmadik éve szeptember–október tájékán lángoló barikádokat, felborogatott szemeteskukákat és gépkocsikat, megvadult embereket, sisakos-pajzsos rohamrendőröket lát Budapest utcáin. „Szokványos” képernyőélménnyé válik a kőzápor, a könnygázfelhő, a tömegoszlatás – a Magyar Televízió 2006-os ostromát még döbbenten figyelő tévénéző a zavargások...
Ha el akarnánk poénkodni a dolgot, most azt mondanánk: a „lex büfét”, vagyis azt a jogszabályt, amely megtiltja, hogy az iskolák büféiben magas kalóriatartalmú, illetve adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket áruljanak, a tanintézetek környékén működő közértek lobbija kényszerítette ki a kormányból. Annak ugyanis – úgy tűnik – egyelőre csupán annyi a haszna, hogy az iskolákban működő boltok üzemeltetői lehúzhatják a redőnyt, míg a közeli...
Minden bizonnyal ma már keveseket érdekel, hogy hat és fél évvel ezelőtt mennyibe került Romániában egy harmadosztályos futballcsapat. A szurkoló szemszögéből nézve ma már az sem lényeges, hogy hat és fél év alatt mennyit kellett befektetni ahhoz, hogy a csapat 2008 szeptemberében a római Stadio Olimpico gyepére lépve bemutatkozzon Európa legjobbjai között. Ám a futball üzleti oldala akkor szorul háttérbe igazán, amikor a játék nem is remélt győzelemmel...
Képmutatás lenne, ha az MSZP két vezető politikusának nagyváradi kijelentéseit – amelyekben a korszerű kampánytechnikákról beszéltek – terjedelmes filippikákban kezdenénk ostorozni. Hiszen Nyakó István és Ujhelyi István tulajdonképpen a modern politika világában valamelyes tájékozottsággal bíró olvasó számára evidenciákat fogalmaznak meg.
Ha eddig akadtak, akik kételkedtek benne, hát most megbizonyosodhattak afelől, hogy jelentős nézetkülönbségek vannak az önmagát erdélyi magyar jobboldalként meghatározó táboron belül, vagy ha úgy tetszik: az RMDSZ-en kívüli szervezetek körében.
A mai tanévkezdéshez két ellentétes hangulatú és tartalmú esemény kapcsolódik Kolozs megyében. Tordán a maréknyi magyar közösség anyanyelvű gimnáziumának több mint fél évszázados kényszerszünet utáni újraindítását ünnepli, Kolozsváron pedig a katolikus gimnázium megszűnése miatt gyötrődik és tüntet szintúgy maréknyi magyar közösség.
A magyarországi politikai válságból való kiutakat vázoló elemzők hasznára válna, ha megvizsgálnák, mindössze hússzázalékos parlamenti támogatottsága ellenére miként maradt talpon az elmúlt két év során a Tăriceanu-kormány. Noha a budapesti kormánykrízist nem lehet összehasonlítani a román liberálisok és az RMDSZ pengeélen való táncával – miközben odaát Gyurcsány Ferenc személye vezetett tarthatatlan helyzethez, Bukarestben megannyi politikai...
A romániai gazdaság egyre gyorsabb ütemű növekedésében jelentős szerepe van a 16 százalékos egységes jövedelemadó 2005-ös bevezetésének. Három és fél évvel ezelőtt, amikor a hivatalába lépő Tăriceanu-kormány bejelentette a nemcsak Romániában, hanem a térségben is jelentős adópolitikai fejleménynek számító lépést, egyesek felsziszszentek, mondván, hogy így az államkasszába kevesebb pénz folyik majd be, mások azt jósolták, hogy az intézkedés...
Alapvetően érthetőek az erdélyi közúti szállítók budapesti konkurensükkel kapcsolatos aggodalmai. Ha egy hosszú évek alatt kiépített rendszert egyszer csak felbolygat egy kívülről jött piaci szereplő, amely kedvezőbb ajánlatokkal kecsegteti az ügyfeleket, természetes, hogy a rendszer haszonélvezői kézzel-lábbal hadakoznak a status quo felborítója ellen.
Megdőlni látszik az a már közhelyszámba menő hiedelem, hogy a focihoz mindenki ért: ami jelenleg Temesváron történik, az a futball régi motorosait is megdöbbenti. Adott egy város, amelyet a két világháború közötti labdarúgósikerei a romániai focivilág egyik bástyájává avattak.
Az MPP azt választotta, ami egyedül reális alternatívaként gyakorlatilag megmaradt a számára: függetlenek támogatását az RMDSZ-szel szemben. Így elkerülheti a biztos bukást, amelyet pártként elért, de választási küszöb alatti eredménye jelentene, és jobban kihasználhatja azt a közhangulatot, amely az elmaradt megegyezések nyomán kialakult.
Önmagán túlmutató jelentéssel bír a szenátus jogi bizottságának döntése, amellyel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörébe kívánja áthelyezni az ügyészek kinevezését: a határozat nem csupán egy eljárásjogi gyakorlatot módosít, hanem azt is jelzi, hogy a törvényhozói és a végrehajtói hatalom, valamint az állam feje között újult erővel készül kitörni a totális háború.
A politikai algoritmus szerint nem lehetetlen az ördöggel hálni és szűzen is maradni – üzeni nekünk Emil Boc, amikor azt próbálja eladni, pártja miért engedte át a szélsőségesen nacionalista C. V. Tudornak a szenátus alelnöki tisztségét.
Az SZDSZ-nek biztosan nincs viszszaútja a Gyurcsány-kormányba – jelentette ki Fodor Gábor, a szabad demokraták elnöke, és bár a politikában alapvető tételnek számít a „Soha ne mondd, hogy soha” bölcsesség, ezúttal jó okunk van arra, hogy elhigyjük: Fodor tényleg komolyan gondolja.
A várakozásoknak megfelelően tegnap az Európai Unió állam- és kormányfőinek értekezlete semmiféle szankciókat nem foganatosított Oroszország ellen Grúzia megtámadása miatt. Nem tette, és ezáltal az öreg kontinens a reformszerződés írországi megbuktatása után ismét tanúbizonyságát adta annak, hogy sarkalatos kérdésekben nem képes az egységes fellépésre.
Ugye emlékszünk még, milyen eufóriával fogadták évekkel ezelőtt román politikusok az első amerikai katonai támaszpont hazai megtelepedését, Bill Clinton, majd George W. Bush elnök – utóbbi kétszeres – bukaresti látogatását? Vagy arra, hogy ugyanezek a politikusok időről időre mekkora áhítattal beszélnek a tengerentúli demokrácia fejlettségéről, az emberi jogok tiszteletben tartásáról, az amerikai politikai kultúra magasabbrendűségéről.
Sokan irigyelték Romániát 1990-ben amiatt, hogy Nicolae Ceauşescu nem hagyott hátra államadósságot, hogy a romániai gazdaságnak nem kellett külföldi bankoktól felvett hitelek kamatterheit nyögni. Azt azonban csak most látjuk világosabban, hogy minek az árán sikerült visszafizetni az adósságokat.
A kormány ugyanazon a napon tűzte ki az idei parlamenti választások időpontját, mint amelyiken az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) bejelentette: nem lesz megegyezés az erdélyi magyar politikai erők között. Miután az RMDSZ és az MPP küldöttsége néhány héttel korábban eredmény nélkül állt fel a tárgyalóasztaltól, úgy tűnt: végleg szertefoszlottak a megegyezés esélyei.
Látogatottsági adatok