Igaz, a közegre való tekintettel – az RMDSZ utánpótlás-nevelő „csikócsapata”, a Miért akadémiáján szólaltak fel – az átlagosnál közvetlenebbre és őszintébbre sikerült az üzenet. Megtörténhet, azt hitték, baráti környezetben ülnek, ahonnan a keményebb kijelentések nem szivárognak ki.
Nos, nem így történt, a sajtó nem hallgatta el a fiatal politikusnövendékek okításának céljával kiszivárogtatott titkos „recepteket” sem. Amelyek azonban – még egyszer leszögezzük – nem az ördögtől valók, hiszen manapság egyetlen komoly párt sem engedheti meg magának, hogy a választási siker érdekében ne éljen a korszerű kommunkációs kampányeszközökkel. Úgyhogy aki most fölhorkanna, hogy ilyenek ezek a ballib, globalista, „nemzetellenes” politikusok, gyorsan józanodjon ki: megnyugtathatjuk, hogy a jobboldali pártok kommunikációs szakemberei ugyanezeket mondták volna el egy hasonló fejtágítón.
Hanem mégis van a két MSZP-s politikus őszinteségi „rohamának” egy olyan eleme, amire joggal kapja fel a fejét mindenki, aki az elmúlt hónapokban rendszeresen követte az erdélyi magyar közéletet. Ujhelyi fogalmazta meg: amikor az RMDSZ kérte, az MSZP mindig segített neki. Igaz, az RMDSZ azt is kérte, ezt tartsák titokban, nehogy Erdélyben kiderüljön.
Emlékezetes, hogy az RMDSZ milyen hevesen bírálta a Fidesz vezérkarát, amiért a budapesti ellenzéki párt vezető arcai az MPP mellett kampányoltak az önkormányzati választások előtt. Ennek nyomán most nem is az az igazán kényes ügy, hogy az RMDSZ is budapesti támogatást kért, hanem az, hogy – ismerve az MSZP nagyarányú erdélyi népszerűtlenségét – mindezt fű alatt művelte.
Persze a nagyváradi előadáson is elhangzott: a szavazatszerzés érdekében minden eszköz megengedett. Kérdés ugyanakkor, hogy az RMDSZ most napvilágra került eljárása kapcsán a hűséges RMDSZ-aktivistákon kívül még hány romániai magyar választópolgár gondolja így.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.