A Pászkány Árpád üzletember által finanszírozott Kolozsvári CFR kedd esti római bombasikere nemcsak a pénz modern labdarúgás feletti uralmát feledtette – ha csak rövid ideig is –: szinte teljesen átrendezte a romániai futball irányítóinak viszonyulását ahhoz a jelenséghez, amelyet az erdélyi bajnokcsapat képvisel „Mitică ligájában”. Mircea Sandu, a román szakszövetség elnöke a történelmi, 2-1-es CFR győzelemmel végződött mérkőzés 18. percében felhívta egyik legnevesebb alkalmazottját, Ionuţ Lupescut, és arra kérte, nézzen már utána, hogyan is lehetne honosítani ezeket a Kolozsvárra keveredett dél-amerikai futballistákat. Az a Sandu, aki többször is nyilvánosan kritizálta a CFR átigazolási politikáját, amely külföldi játékosok tömkelegét vonzotta a román bajnokságba, mondván, ha kevés román labdarúgó kap játéklehetőséget, az a román válogatottnak árt. Úgy látszik, a Rómában két gólt rúgó, az argentin Mercedesben született Culio most már nem ártana a román válogatottnak, sőt.
George Becali pálfordulása viszont még ennél is látványosabb. A BL-ben szintén érdekelt Steaua labdarúgócsapatot is birtokló üzletember sokkoló mondata így hangzott: „A győzelem reményt ad arra, hogy nekünk, románoknak is sikerülhet”. A Becali által sokszor Magyarországra vagy Portugáliába száműzendő, „bozgor csapatnak” becézett együttes a világraszóló siker fényében hirtelen „románná szépült”, amelynek diadala a teljes román futballnak reményt ad. Azt hiszem, ezt hallván megkettőzött lelkesedéssel lehet várni a CFR két hét múlva esedékes, Chelsea elleni hazai BL-meccsét, és már csak azért is szorítani lehet az erdélyieknek, hogy – egy esetleges siker esetén, az ünneplés után – kényelmesen hátradőlve lehessen szórakozni Mitică ligájának bohócain.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
