Aki nem ismeri a verespataki aranybánya körüli huzavona hátterét, vélhetően együttérzően bólogat Alan R. Hill, a Roºia Montana Gold Corporation bányavállalat vezérigazgatójának panaszai hallatán. Az ugyanis valóban szomorúan hangzik, hogy a környezetvédelmi tárca felfüggeszti egy nagybefektetésre készülő magánvállalat beruházásának engedélyeztetési eljárását, több millió dolláros veszteséget okozva ezzel. Miközben a cég máris több száz...
Nicolae Romulus Mailat két leckét adott fel. Egyet Romano Prodinak, egyet pedig szülőhazájának, Romániának.
A Prodinak feladott lecke summája egyszerű: amilyen könnyű volt magas, többemeletes intézménykonstrukciók tetején üldögélve – akkor, amikor Prodi az Európai Bizottság elnöke volt – elvi politizálást folytatni, oly nehéz most az elveket a forrongó valóság talajára teríteni egy méhkassá vált ország miniszterelnökeként.
A „mi legyen november 25-én” kérdésének megválaszolatlansága, a romániai magyar szavazópolgár tépelődése, egységbontással kapcsolatos félelmei kísérik a Krónika-karaván immár közel egy hete tartó útját. A dilemma érthető, hiszen a brüsszeli képviseletért zajló csatában a közember nem találkozik könnyen dekódolható üzenettel, amelyet aránylag kevés erőfeszítéssel a magáévá tehet, s általa lelkiismeretét és hiányos információk birtokában...
A jelek szerint a román és a magyar kormány harmadik együttes ülése sem úgy vonul be a történelemkönyvekbe, mint amely jelentős áttörést hozott a két ország kapcsolatában, vagy túl sok konkrét eredménnyel kecsegtette a közembert. Persze tudjuk, hogy a találkozónak valójában nem is ez a célja, a két kabinet az előző két alkalommal is többnyire az esemény adta politikai marketinglehetőségeket kívánta kiaknázni.
Ami most az Olaszországban tartózkodó román állampolgárok körül zajlik, túlzás nélkül nevezhető a hisztériakeltés és a boszorkányüldözés minősített esetének. Abban természetesen igazuk van a helyi hatóságoknak és a lakosságnak is, hogy a bűnözőktől szabadulni akarnak. Ám ami a múlt keddi incidens nyomán történt, amelynek során a gyanú szerint egy romániai, büntetett előéletű roma férfi halálra vert egy nőt, már-már a közepes színvonalú...
Székelyföldre is elérkezni látszik a kommunista múlt „utókezelésének” kísértete. Hogy mennyi köze van ennek a fejleménynek a gőzerővel dübörgő EP-választási kampányhoz, nehéz megsaccolni; ám a sepsiszentgyörgyi szovjet obeliszk körül kialakítani szándékozott közvita mindenképpen érzékeny és világszinten is aktuális kérdést érint.
A gesztus értékén jóval túlmutat az a törvénykezdeményezés, amely a kommunizmus idején politikai okokból meghurcolt személyek rehabilitálását célozza. A jogszabály ugyanis amellett, hogy az erkölcsi jóvátétel mellett esetleges anyagi kárpótlást is lehetővé tesz azok számára, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy nem érezték jól magukat a „proletárdiktatúrában”, ténylegesen is felszámolja az 1989 előtti rendszer egyik torz maradványát, a kommunista...
Talán a korról is üzen az a jelenség, hogy a magyarság egyre nagyobb számú csoportjai érzik úgy: már nem elég nemzeti érzéseik megéléséhez a magyar himnusz, a piros-fehér-zöld lobogó, nem hozza már lázba őket a Szózat, ennél több, másabb kell. Magyarországon a Magyar Gárda szervezésével, árpádsávos lobogókkal próbálják megkülönböztetni magukat. Székelyföldön eddig a rovásírás számított megkülönböztető jelnek, és lám, megérkezett a...
Rögzítsük mindjárt a biztató tényt: nyolcéves a Krónika.
Az első születésnap még az örömé, hogy ezt is megértük. A második és harmadik talán a megnyugvásé, hogy talpon maradtunk. A negyedik-ötödik-hatodik a konszolidálódásé, a tanulságok megszívleléséé. A hetedik a magabiztos átalakulásé, az új utak felrajzolásáé, az új eszközök meghatározásáé. De mit ígér a nyolcadik?
Immár hetek óta az európai parlamenti választások kampányrendezvényei sorjáznak szerte az országban. Előbb bújtatott formában, korábbi folyamatokat lezáró vagy azok részeként beállított átadások, avatások, felszentelések követték egymást. A kampányperiódus kezdete óta nyíltan, ami jót tesz a szembesítő kedvnek, s a kivételesen meaculpázós RMDSZ-retorikába is illeszthető.
Az esélyegyenlőség elvét semmibe vevő jogi előírást szorgalmaz az RMDSZ és a liberális párt alkotta Tãriceanu-kormány. A választási törvény diszkriminatív előírását az RMDSZ-nek először a 2004. évi helyhatósági választásokat megelőzően sikerült érvényre juttatnia, megakadályozandó, hogy az MPSZ indulhasson a mandátumokért.
Ha valaki azt gondolta az államfő parlamenti felfüggesztése, majd a menesztését célzó népszavazás idején, hogy ennél jobban nem fokozódhat a romániai politikai élet válsága, hatalmasat tévedett. Az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetése felé tartó, ígérgetésekkel és ultimátumokkal kikövezett út ugyanis odavezetett, hogy az államhatalmi ágak immár tudatosan keresztbe tesznek egymásnak.
Talán emlékeznek Michelangelo Antonioni Nagyítás című filmjének arra a jelenetére, amikor a főhős egy rockkoncert tomboló közönsége közé keveredik, ahol közelharc indul a zene hevében szétvert és a színpadról kidobott gitár darabjainak megszerzéséért. Nem kevés áldozattal sikerül a főhősnek lecsapnia a gitár egyik darabjára, aztán amikor kimenekül a teremből, és sikeresen lerázza üldözőit, ráeszmél, hogy voltaképp nincs mihez kezdenie a trófeával....
Ha a kormány megbuktatására irányuló erőfeszítéseiben kudarcot is vallott, kommunikációs szempontból paradox módon mégis Traian Băsescu tekinthető az utóbbi hónapok győztesének. Hiszen a szociáldemokraták Demokrata Párt által is támogatott bizalmatlansági indítványa ugyan megbukott, ennek ellenére azonban a politikai diskurzust továbbra is az államfő vesszőparipájának számító egyéni választókerületes választási rendszer témája uralja.
Azzal, hogy az interneten megjelentek a Brüsszelbe vezető úton Tőkés Lászlóval versenyző cserebogarak, és hogy megkezdődött a székelyeket voksolásba hívó véres pityóka körbehordozása, bizonyossá vált: az erdélyi magyar közvélemény is a politikai marketing gyúróasztalára került.
És ezzel tulajdonképpen semmilyen gond nincs, sőt!
Nemcsak a román politikum berkeiben, de a hazai magyar közéletben is vitát kavart az elmúlt napokban az RMDSZ régióátrajzolási terve – már ha vitának lehet nevezni a különböző irányból közelítő politikai és civil szervezeteknek a témában kiadott nyilatkozatait és ellennyilatkozatait. Az nem meglepő, hogy bizonyos román politikai erők – gondolunk itt főként a Demokrata Pártra – csuklóból utasították el a tervezetet.
Újabb konfliktusgóc létrejötte fenyeget a Közel-Keleten: egy európai uniós tagságra aspiráló állam, Törökország arra készül, hogy katonai erőt alkalmazzon szomszédjával, Irakkal, illetve egyik nemzeti kisebbségével, a kurdokkal szemben. A képet árnyalja ugyan, hogy a török hatóságok ellen a nyolcvanas évek óta harcoló Kurdisztáni Munkáspártot mind az Egyesült Államok, mind az EU terrorszervezetként tartja nyilván, ám ettől függetlenül egyértelmű,...
Minden bizonnyal fölösleges fáradozás értelmes magyarázatot találni arra, hogy miért is nem engedték be az elmúlt hét végén a moldovai hatóságok a chişinăui városünnepre igyekvő román küldöttséget. A dologért elnézést kért a Moldovai Köztársaság bukaresti nagykövete, vizsgálatot ígért, kölcsönösen biztosították egymást a román külügyminiszterrel, hogy mindkét állam a jószomszédi viszony táplálásában érdekelt. Ezek után vélhetően egy...